Útitárs, 1990 (34. évfolyam, 1-6. szám)

1990 / 4. szám

Új(?) kérdések, régi(?) felelet 1. Megtanulható-e a keresztyénség? Hármas igennel és egy nemmel vála­szolok. 1. Mindenekelőtt a keresztyénség közös­ség, amelyet alapszabályok, törvények, tartanak össze. Már pedig, ha valamelyik közösség tagja akarok lenni, a legkevesebb követelmény, hogy megtanulom annak az alapszabályait. Különben mi másra alapoz­nám a közösséggel való azonosulásomat? Ahogy az Egyesült Nemzetek vagy egy állattenyésztő egyesület alapszabályokra épül, amelyek ismeretét tagjainál föl kell tételezze, ugyanúgy vannak alapszabályai a keresztyénségnek is. Hogy csak a legismer­tebbeket említsem: a 10 parancsolat, a Mia­tyánk, Jézus élete és szenvedéstörténete, az egyház elterjedése és története a vilá­gon. Azt gondolom, senki sem lehet igazán keresztyén, aki nem tudja ezeket az alapo­kat. S ha nem tudja, meg kell tanulnia! 2. Másodsorban azért is tanulható a ke­resztyénség, mert az közvetve Jézus Krisz­tusra vezethető vissza. Ő pedig már életé­ben mesternek, tanítónak nevezték a a legelső követői is. Kortársai meg azt je­gyezték föl róla, hogy mindig tanított, meg, hogy az emberek ezzel a kéréssel is fordul­tak hozzá. Például: »Uram, taníts minket imádkozni!« És Jézus ténylegesen nem fá­radt bele, hogy példázatokban, képes be­szédekkel tanítson. Sőt arról is tudunk, hogy szenvedés és teher alatt élőket hívott magához, hogy tőle tanulják meg a tehervi­selés művészetét. Ha Jézus tanított, a hoz­zájövök pedig tőle tanulni akartak, nem tudom, mért lennék én az első olyan okos keresztyén, aki lemondhat a tanulásról? 3. Harmadsorban ezt a tevékenységet Jézus a világba szétküldött tanítványaira is rábízta: »menjetek el . . . keresztelje­tek ... és tanítsátok az embereket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek . . .« (Mt 28,18-20). Ez volt Máté evangélista szerint Jézus utolsó földi paran­csa a tanítványainak. Fontos, hogy keresz­teljenek. De már ezzel is a tanuláshoz és tanításhoz elengedhetetlenül fontos alapo­kat tették le. Éppen a magyar reformáció a 16. században mutatta meg a legvilágosa­­ban ezeket az összefüggéseket, amikor szinte egy szuszra beszélt templomról és iskoláról. És nem csak beszélt róla, de legtöbbször egymás mellé is építette őket. Ahol ugyanis a tanítás nem követi a ke­­resztséget, ott elburjánzik a babona és min­denféle téves tanítás. Hogy megkeresztel­tek, az kötelez a tanulásra. Nem ott van-e mai keresztyénségünk csődjének egyik gyökere, hogy ezt a kötelezettséget nem akarja vállalni? A keresztyének nagy átlaga tudatlan a hit dolgaiban, a legalapvetőbb ismeretek híjával. A szakmában, hivatás­ban és foglalkozásban szinte ismeretlen a megállás, az új ismeretek elsajátítása. Min­dig valami újat kell hozzátanulni ahhoz, amit már eddig is szakmailag tudtunk. Mért gondoljuk hát azt, hogy egy életre elég az a vallási, hitbeli ismeret, amit a konfirmációi órán szereztünk és azóta nagyobbára el is felejtettünk? Csak hüledezni tudok, ami­kor komoly emberek csodálják a szekták bibliaismeretét, vallási kérdésekben való jártasságát. Minthogyha mindezzel nekünk nem kellene még sokkal inkább rendelkez­nünk?! 4. Egy valami azonban nem áll a hatal­munkban: a keresztyénség szíveközepét je­lentő hitet nem lehet megtanulni! Az az Isten kizárólagos ajándéka. Luther Márton hasonlította egyszer az embert az ótestá­­mentumi templomhoz. A templom előtt van az udvar. Ott éljük át azt, ami világos nappal, mindenki számára látható, érzékel­hető. Utána azonban belépünk a templom­ba. Itt az értelem és az ítélőképesség az úr, ezektől kapjuk a tudást, hogy az udvaron látottakat felfogjuk és meg is ismerjük. Azonban a hívő ember a szentek szentjé­ben lakik, a Lélek otthonában. Vagyis ott, ahol a Szentlélek önmagának, egész tudá-MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Kerületi és országos jelentések, 1989. 1986 — 1988 Déli Egyházkerület 1986 1988 Gyülekezetek lélekszima 214.926 209.682 Gyülekezeti lelkészek száma 101 104 Egyéb lelkészek száma 38 41 önkéntes munkások 326 282 Igei alkalmak Istentiszteletek 12.404 12.246 Bibliaórák 7.480 4.485 Szlovák Istentiszteletek száma 1.672 1.654 Német Istentiszteletek száma 442 475 Úrvacsorázok száma 97.972 95.973 Keresztelések 1.631 1.714 Konfirmáltak 1.356 1.392 Esketések száma 559 567 Lelkipásztori látogatások száma 31.143 28.181 Temetések száma 3.498 3.108 Északi Egyházkerület Összesen Irányzat 1986 1988 1986 1988 119.350 113.536 328.462 323.218 5.244 110 106 211 212 + 1 30 34 68 75 + 7 294 275 620 557 * 63 12.657 12.087 25.061 24.333 . 728 5.788 5.654 13.268 10.139-2.129 55 27 1.709 1.681-28 378 342 853 817 36 73.635 83.349 171.607 178.322 + 6.715 1.476 1:613 3J07 3.327 + 220 1.208 1.345 2.564 2.737 + 170 459 496 1.018 1.063 + 45 32.841 34.541 63.984 62.722-1.262 2.370 1.999 5.868 5.107 761 üumfísm sának, értelmének, ítélőképességének egyedül az érvényes irányt szabja meg . . . Ez a Szentek Szentje az Isten Lelkének a műhelye, ott lesznek igazán világosak a dolgok és összefüggéseik. Itt születik meg a hit, amely nem tanítha­tó. De Isten megadhatja nekünk - kegyel­méből. (Rádióelőadás 1990. jan. 13-án) xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx Ausztriai hírek »Az Egyházfőtanács nagy üléster­mében 1989.1.31.-én az országos szu­perintendens konferencia keretében, amelyen jelen volt az Egyházi főtanács valamennyi tagja, került sor az 1986-87 óta tervezett meghallgatásra. Ennek háttere az volt, hogy 1983 óta ismét időszerűvé vált az egyesek részé­ről mindig csak ideiglenesnek, átmene­tinek vélt egyházi intézmény (Magyar Lelkigondozó Szogálat, Szerk.) felosz­latása. Ez a magatartás 1986/87-ben fenyegető formát öltött s akkor hatá­rozta el az egyházvezetőség a mostani ülésen való meghallgatást. Az MLSZ az ülést megelőző napon bemutató kiállítást készített. A 80 perces megbe­szélésen az Egyháztanács képviseleté­ben Hollós József és Szépfalusi István bevezető és zárószót mondott és vála­szolt a felvetett kérdésekre. - A megbeszélés eredményét az ET megbí­zottai úgy értékelték, hogy legalább is az ezredfordulóig biztosítottnak látszik a MLSZ fennállása az osztrák egyház keretein belül . . . Az Egyházfőtanácsnál történt megbeszélést követő kétszeri levélvál­tásban az ET megerősítette Bad Rad­­kersburgban 1988.6.18.-án kelt határo­zatát, amelyben segédlelkészi állás lé­tesítését, továbbá diakoniai vagy tit­kársági munkatárs fizetésének biztosí­tását kérte . . . Az ET ülésein felmerült annak lehetősége, hogy kéréssel fordul a Magyarországi Evangélikus Egyház elnökségéhez, hogy a budapesti Teológiai Akadémia gyakorlati tanszéke keretében létesítsen Bécsben évi kétszeres alkalommal 3-3 hónapos idő­szakra exmissziós állást negyedéves hallga­tó számára a MLSZ munkjájának könyité­­sére (bentlakás a bécsi teológusotthonban, GAW ösztöndíj, de egyetemi óralátogatási kötelezettség nélkül) . . . Az elmúlt esztendőben sikerült a bregen­­zi istentiszteletek megtartását átadni a sváj­ci magyar protestáns lelkészeknek. Lega­lább negyedévenként ezentúl Joób Olivér zürichi és Szathmáry László baseli lelkész tartja az istentiszteletet mindig St. Gallen-i útja kapcsán . . .« (MLSZ 1989. évi leikészi jelentéséből)

Next

/
Thumbnails
Contents