Útitárs, 1988 (32. évfolyam, 5-6. szám)
1988 / 6. szám
Keresztyének legfőbb feladata Weöres Sándor 75 éves Karácsonyi ének Jászolban a szalmán sehol sincsen ágy. Itt fekszik kis Jézus, lássa a világ! Boldogan figyelnek égi fényjelek Széna-szalma ágyat, alvó kisdedet. Jászolban a szalmán sehol sincsen ágy. Itt fekszik kis Jézus, lássa a világ! Rongyos istállóban pislákol a mécs. A gyermek fölébred, nem sír: egyre néz. Tekints le az égből, mert szeretlek én, Tartsd fölém kezecskéd védőn, könnyedén! Rongyos istállóban pislákol a mécs. A gyermek fölébred, nem sír: egyre néz. Légy közelebb hozzám, ahogy csak lehetsz, Most és mindörökké: imádságom ez. Az aprókat áldd meg itt és mindenütt, Élhessenek égben teveled együtt! Légy közelebb hozzám, ahogy csak lehetsz, Most és mindörökké: imádságom ez. (Mo-i Ev. Kér. Egyház énekeskönyve, 169. ének) A szent éjszaka (Carlo Maratta, 1625-1713) Karl Carstens, az NSzK volt elnöke, meggyőződéses evangélikus. Ezt hivatali ideje alatt sem rejtette soha véka alá. Nyugdíjasként most komoly üzenettel fordult országa keresztyénéihez. Részleteket közlünk ebből a bátor üzenetből. »Meggyőződésem, hogy a hit megvallása ma a keresztyének legfőbb feladata. Hitvallásukról ismerhetők fel egyáltalán, mint keresztyének. S ez nem csupán a lelkiekre érvényes. Pl. a keresztyén kórházak dolgozói lelkiismeretéhez szólok. Tudják-e a nővérek, beteggondozók és orvosok, hogy sok beteg csak azért jön éppen hozzájuk, mert reméli, hogy orvosi kezelésen túl, lelki támaszt is kap tőlük? Keresztyén óvodák vezetőihez is szólok. Sajnálatos példákból tudom, hogy sok óvodában nincs helye a keresztyén nevelésnek. Ugyanakkor divatos ideológiák háborúval rémítgetik a kisgyerekeket . . . Munkásokhoz és vállalkozókhoz, tisztviselőkhöz, bírákhoz és katonákhoz, szülőkhöz és tanítókhoz szólok, hogy vallják meg keresztyén hitüket. Ugyanezt kérem az államférfiaktól és a politikusoktól. Ne mondja nekem senki, hogy államunk világnézeti téren semleges kell legyen! Alkotmányunk ezzel az Istenhez való fohászkodással kezdődik: Isten és emberek előtti felelőssége tudaImádság karácsonykor Uram, csillag vezette a pásztorokat és a keletről jött Jézus-keresőket, hogy megtalálhassák a világ világosságát és hódoljanak neki. Látod, mi is keresők vagyunk, akik sokszor még fény és sötétség között se tudunk különbséget tenni. Sokszor futunk megigézetten hamis fények után, s csak későn vesszük észre tévedésünket. Sokszor ragaszkodunk jobban a sötétséghez, mert az hamis biztonságérzetet látszik nyújtani nekünk. Jézus Krisztust küldted el ebbe a világba, hogy vezessen bennünket az Ő fényével hozzád, az igaz világossághoz. Kérünk, adj erőt, hogy ezt a megjelent Urat szívesen kövessük, vele járjunk és neki hódoljunk, szívünk legmélyéről jövő, igaz hódolattal. Ámen. tában ... a német nép ... ezt az alkotmányt fogadja el . . . A 45-ös összeomlás után a németek ráeszméltek keresztyén eredetükre és ezt világosan kifejezték. Ezért minden államférfi és politikus, aki ma köztársaságunkban Istenről beszél, alkotmányjogilag is helyesen jár el. Nem szabad persze eltérő gondolkodású polgárokat megsértenie - ez tapintat és a helyes fogalmazás kérdése. De miért ne lenne szabad pl. a világban uralkodó gonoszról beszélnie? Különben mi más mondanivalója van a szörnyűségek és a terror láttán, amelyeknek sajnos, tanúi vagyunk? Hát nem rövidzárlatos válaszokat próbálnak itt kínálni pszichológusok és szociológusok, akik e jelenségeket lelki vagy társadalmi zavarokból akarják levezetni? Ha a jövőre gondolok, legnagyobb aggályom az, hogy civilizációnk elveszítheti vallásos dimenzióját. Ha ugyanis az ember önmagát minden dolgok mércéjévé teszi, ha nem érzi tovább, hogy feladatait saját erejéből mégsem tudja megoldani, hanem Isten segítségére van szüksége; - vagy éppen ellenkezőleg, ha csődöt mond, Isten kegyelmébe vetheti bizalmát - mondom, ha ez a tudat veszendőbe megy, akkor igen rosszak a kilátásaink. Az 1933 és 1945 közötti nemzetiszocialista uralom áldozatai közt volt Mierendorff szociáldemokrata képviselő is. Evekig sínylődött koncentrációs táborokban. Amikor végre kiszabadult, ezt mondta barátjának, Fugger hercegnek, aki a rabtársa volt: »Ateistaként kerültem ide, de azok után, amit ott átéltem, most mint hívő keresztyén távozom innen. Világos lett számomra, hogy egy népet nem lehet se kormányozni, se tartósan felvirágoztatni metafizikai kötődés, Istenre való rákapcsolás nélkül.« Lapunk mai számában közölt bibliaiolvasó kalauz a herrnhuti testvérgyülekezet 1989-re kiadott Losungja alapján készült. A vasárnapokat vastagbetűvel jelöltük. Az ez után következő hét igehely a hét egy-egy napjára szól.
