Útitárs, 1985 (29. évfolyam, 5-6. szám)
1985 / 6. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP xxix.évfolyam 1985.6. szám Történt pedig . . . Jézus születésének időpontját eddig senki nem tudta pontosan megállapítani. De annyi biztosnak tekinthető, hogy Nagy Heródes a mi időszámításunk kezdete előtt négy évvel halt meg Jerikóban - a nélkül, hogy megsiratták volna -, Megváltónk pedig ez előtt született. Születési éve tehát legalább négy, talán öt-hat évvel időszámításunk kezdete előtt kellett legyen. Születésnapjára vonatkozólag sincs biztos adatunk. Katolikusok és protestánsok december 24-én ünnepük, a kopt és görögkeleti keresztyének január 6-án, az etiópiai ortodoxok január 8-án, az örmény egyház pedig január 18-án. Születési helye körül is különböző vélemények vannak. Néhány kutató azon akadt fenn, hogy Názáretben lakott ugyan József, de Betlehembe ment a népszámlálás alkalmával. Talán később fűzte valaki Betlehemet a bibliai történethez, hogy szavahihetővé tegye az állítást, hogy Jézus a Messiás? Mert hát a Messiásnak Betlehemben kellett születnie. De manapság már egyöntetűen azt állítják a tudósok, hogy helyes a bibliai adat, hogy Betlehem volt születési helye. József valószínűleg Betlehemből költözött Názáretbe, hogy ott munkát kapjon. Sokan tették ezt akkoriban, mert Galilea virágzó országrész volt, mely sok munkakeresőt vonzott magához. De úgy látszik, a család vagyonából valami Betlehemben maradt s ezért kellett Józsefnek odamennie a népszámlálás alkalmával. Betlehem tehát születési helye, 777 méterre a tenger színe felett (és 1267 méterre a Holt-tenger színe felett), Jeruzsálemtől nyolc kilométerre délre. Régi hagyomány, hogy születési helye ott volt, ahol ma az 1600 éves »Születési templom« emelkedik. Már a Szentföld topográfiájának első írott forrása, a »bordeauxi zarándok« feljegyezte 333-ban: »Ahol a mi Urunk Jézus Krisztus született, ott Konstantin császár megbízásából egy bazilikát emeltek«. Az 1927. évi földrengés után elkezdődött ásatások kiderítették, hogy ezt a bazilikát Jusztiniánus császár idejében (527-567) kibővítették és átépítették. A keresztes hadjáratok idejében még jobban ráépítettek s ma magához a templomhoz az örmények és görögök toldalékai csatlakoznak délen és a franciskánusokéi északon. Egykori több bejáratából ma csak egy van már meg, s olyan alacsony hogy a látogatónak mélyen meg kell hajolnia, hogy bejusson rajta. Azért tették kisebbé a bejáratot, hogy hódító hadseregek katonái ne hatolhassanak be a templomba lóháton. A templomból lépcső vezet le a barlangba, melyben ezüst csillag mutatja a helyet, ahol a Megváltó született. Néhány más barlang és oltár régi hagyományokra utal: »A napkeleti bölcsek oltára« vagy »Szent József kápolnája« (ahol oltárkép eleveníti fel a jelenetet, mikor József az angyaltól intést kapott, hogy Egyiptomba meneküljön), »Az ártatlan gyermekek kápolnája« és Hieronymus egyházatya sírja. Szent hely ez, ahol elnémul a kérdés: istállóban született-e vagy barlangban, hanem e helyett egy mélyebb valóság lép előtérbe: Isten belenyúlt a térbe és időbe. Betlehemtől keleti irányba a Pásztorok mezejéhez visz az út. Semmiféle ásatás nem tudja kideríteni, hol hallották a pásztorok az égi szózatot, hogy Megváltója született a világnak. De régi hagyomány fűződik ahhoz a helyhez, ahol a görögkeleti keresztyének építették a kis »Pásztorok templomát«. Innen alig egy km-re van a franciskánusok új temploma. 30 éves lesz az idén; ezt a helyet tartja a római katolikus egyház a pásztorok mezejének. Nem messze innen a protestánsok jelöltek ki egy harmadik helyet a pásztorok mezejeként, s karácsony este (folyt, a 4. lapon) A Budapest-Fasori ev. templom oltárképe Túrmezei Erzsébet Napkeleti bölcs sarkantyús csizmában Fasori templomunk Benczúr-olárképe előtt Láttam. De láttam-e? Miért jelent mindig újat? Színek, fények, csodák, üzenetek mért kápráztatnak el újra meg újra mintha először látnám? Nézem a Gyermeket, a föléhajló szelíd Szűzanyát, a három bölcset és a csillagot . . . Aztán hosszan a térdrehullt, öreg fehérszakállú egyiket . . . Napkeleti bölcs sarkantyús csizmában! Kócsagtollas süvegét már letette. Palástján magyarmintájú virágok. Ki vagy? - kérdezem, vallatom. Magát festette le benned a mester és egész Napkeletről érkezett nemzetét, amint imádattal leborul a Gyermek előtt, odakínálja neki aranyát és aranyával a szívét?! Hogy benned mindig ott hódoljon Napkeletről jött, drága magyar népem az égi Gyermek előtt, és ott térdeljek, ott hódoljak én is . . . napkeleti bölcs, sarkantyús csizmában!
