Útitárs, 1985 (29. évfolyam, 5-6. szám)

1985 / 6. szám

Az utóbbi tíz év több romániai láto­gatásom nyomán gyakran mutattam be norvég gyülekezetekben vetített képe­ket az ottani kis magyar nyelvű evangé­likus egyházról - olyan gyülekezetek­ről és templomokról is, melyeket ma­gam nem tudtam meglátogatni. Néme­lyik hatalmas templomépület képéhez néha azt a kommentárt fűztem, hogy szegény gyülekezetek! - teljesen tönk­remehetnek a nagy templomok kar­bantartásában! Szép templomok Ez év októberében első alkalommal látogattam el Arad városába s tekint­hettem meg az ottani, 1907-ben épült nagyméretű templomot. A gyülekezeti teremben tartott bibliaórán, melyen különben az evangélikus külmisszió szolgálatáról tartottam élményeken alapuló beszámolót, be is kellett vall­­jam a gyülekezetnek, milyen alaptalan volt félelmem, mert hiszen igen szép rendben tartja templomát ez az 1000 lelkes gyülekezet. Az aradi templom nem az egyetlen nagy evangélikus templom Romániá­ban. Igaz, van köztük egészen szerény istenháza, mint az új sepsiszentgyörgyi (mely most különben harangot is fog kapni), de ugyanúgy vannak nagymé­retűek is, abból az időből, amikor na­gyobb számú evangélikus hivő tarto­zott a gyülekezetekhez. De egyben meg­egyeznek: a gyülekezetek komoly fe­lelősséget éreznek templomaik iránt. Szép példa erre a fazekasvarsándi gyü­lekezet is, melyben szintén tettem rö­vid látogatást. Az elmúlt évben példás módon kívül-belül rendbehozták szép templomukat. A német ajkú gyülekezetek külön szervezetben élik egyházi életüket, melynek hivatalos neve az Ágostai Hit­vallású Evangélikus Egyház. Az »erdé­lyi szászok« egyháza ez. Püspökük, Álbert Klein, hosszú ideig tagja volt a (folyt az 1. lapról) több ezer ember gyülekezik itt, olvassa a karácsonyi evangéliumot angolul és arabul, énekel és imádkozik. Majd hosszú sorban vonul le a »pásztorok barlangjába«, hogy a »pásztorok va­csorájában« részesüljön; egy darab ke­nyeret és egy falat sült juh húst kap mindegyikük. Pontosan mikor történt s pontosan hol? - Ki tud ma erre válaszolni? De itt kellett történjék valahol a közelben: énekeltek az angyalok s új korra ébredt az emberiség. /. J. Lutheránus Világszövetség teológiai bizottságának. Ennek az egyháznak nagy gondja, hogy kivándorlások folytán taglétszáma közel kétszázezer­ről ma már 150 000-en alulra fogyott. Négynyelvű egyház Annak az egyháztestnek, melyhez a magyar evangélikus gyülekezetek tar­toznak, hivatalos neve a Zsinatpresbi­teri Evangélikus Egyház. A magyar azonban nem egyetlen nyelv ebben az egyházban. Tartoznak hozzá román és szlovák nyelvű gyülekezetek is, s több gyülekezetben a német is szolgálati nyelv. Négy nyelvével bizonyos »nem­zetközi« jellege is van hát ennek a kis egyháznak. 33 000 egyháztagjával a zsinatpres­biteri egyház a Lutheránus Világszö­vetség kisebb, de nem legkisebb egyhá­zai közé tartozik. 36 gyülekezetében körülbelül ugyanannyi lelkész és lévita (akiknek hivatalos címe Romániában »diakónus«) hirdeti az Igét vasárna­­ponkint. Ha a nyugdíjas, de még szol­gáló lelkészeket is hozzávesszük, negyvenen felül van a lelkészek száma. Külön figyelmet érdemel, hogy eh­hez az egyházhoz tartozik világ egyet­len román nyelvű evangélikus gyüleke­zete. A második világháború alatt és után, a Norvég Egyházi Misszió mun­kájából alakult ez a gyülekezet Buka­restben. Tagjai leginkább keresztyén­né lett zsidókból kerültek ki, s egy időben 3-400 lelkes istentiszteleti rész­vétellel a világ legnagyobb zsidóke­resztyén gyülekezetének számított. El­lentétben a magyarországi zsidósággal, a romániai zsidóknak kisebb százaléka pusztult el a zsidóüldözések idején. 1945 után azonban kivándorlás folytán csökkent a zsidók és zsidókeresztyének száma Romániában. Izraelben ma kb. 400 000 romániai származású zsidó él, Tel Avivban többek között két román nyelvű napilap jelenik meg. A buka­resti evangélikus gyülekezet tagjainak legnagyobb része is Izraelbe vándorolt ki, s ott törzsét alkotja a Novég Misszió ottani gyülekezeteinek; van közöttük magyar anyanyelvű is. Maga a buka­resti gyülekezet azonban erősen meg­fogyott, s mai 60-80 tagja között alig akad már zsidó származású. De vasár­napi istentiszteleteik és hétköznapi bibliaóráik a gyülekezet nagyságához képest jól látogatottak. Összejövete­leiket a bukaresti magyar gyülekezettel közösen használt templomban tartják, mely a világháború után épült. Gyülekezeti élet A zsinatpresbiteri egyház két buka­resti gyülekezetén kívül a többi mind a Kárpátokon belül található. Dr. Szed­­ressy Pál püspök 1975-ben lépett Ar­­gay György püspök örökébe, s a püs­pöki székhely Kolozsvárra helyezésé­vel a kolozsvári evangélikus templom lett a zsinatpresbiteri egyház »dóm«­­ja. Mikor itt az október 27-i vasárnapi istentiszteleten igét hirdettem, az oltári szolgálatot Kovács Attila püspöki tit­kár, Kovács László felszegi lelkész és püspökhelyettes fia, látta el, s Szedres­­sy püspök leánya, Márta ogonált. Mint korábbi látogatások alkalmával, most is mély benyomást keltett az istentisz­telet gazdag liturgiája, mely az északi egyházakéval vetélkedhetnék. Két áldott emlékű erdélyi evangélikus lel­kész, Járosi Andor és Kiss Béla, mun­kásságának gyümölcse ez. Kovács At­tila különben maga is kitűnő orgonista, két napra rá a Farkas-utcai református templomban adott Bach-hangver­­senyt, a kolozsvári Filharmónia rende­zésében. _______4 A sepsiszentgyörgyi evang. kápolna Az egyházkerület két esperességé­­nek jelenleg Arad és Barcaújfalu a székhelye, az előbbinek Mózes Árpád, az utóbbinak Jakab Mihály az espere­se. Brassó és környéke az országnak az a része, melyben leginkább tömörül­nek össze magyar evangélikus gyüleke­zetek. Itt van ugyanis, »Hétfaluban«, az a hét község (ma már részben város­rész), melyek mindegyikében van evangélikus templom és evangélikus gyülekezet: Bácsfalu, Türkös, Cser­­nátfalu, Pürkerec, Felszeg, Zajzon és Tatrang. Ezek már a »nagy« gyüleke­zetek közé számítanak, 500 és 1000 közötti lélekszámmal, sőt némelyik azon felül. Országos viszonylatban a gyülekezetek negyedrésze 400-nál ki­sebb lélekszámú, míg kettőnek a lélek­­száma a 2000-et is jóval felülhaladja. A kolozsvári teológián, mely az erdé­lyi történelmi egyházak közös intézmé­nye, Dr. Lengyel Lóránt az evangélikus (folyt, a 8. lapon) Erdélyben is él az egyház

Next

/
Thumbnails
Contents