Útitárs, 1982 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 4. szám
6 úz/mfísm Pál apostol és a korinthusiak II. A levelekben felmerülő kérdések rövid áttekintése Számos részletkérdés mellett egy központi problémával foglalkozik itt Pál: a környező pogány világ behatása a keresztyén gyülekezet életébe. Az első levél a következő kérdéseket tartalmazza: a gyülekezetben levő pártoskodás elítélése, az erkölcstelen, pogány szokások kiküszöbölése a keresztyén életből, a házasságkötés mély értelme, az áldozásról és az áldozati állatokról való keresztyén szemlélet, az istentisztelet és az úrvacsorázás rendje, a keresztyén szabadság és a lelki ajándékok helyes magyarázata és végül a halottak feltámadásának nehéz teológiai kifejtése. Ezeket a kérdéseket egy gyülekezeti »követség« (Khloé emberei 1,11) vitte Pál elé, a válaszlevelet pedig Timóteussal küldi az apostol Korinthusba (16,10). Őmaga még Efézusban van és jövőbeli tervéről így ír a gyülekezetnek: »Hozzátok pedig én akkor megyek, ha végigmentem Macedónián. Mert Macedónián végigmegyek, de nálatok talán ott is maradok, vagy át is telelek.. .« (16,5-6). Timóteus sikeréről vagy sikertelen fáradozásáról nem tudunk biztosat, tény, hogy a gyülekezetben igen sok kérdés továbbra is tisztázatlan maradt. Sőt feltehető, hogy Pál egy »villámlátogatást« is tett Efézusból hajón Korinthusba, s még ezután is kérdések halmaza nyugtalanította a korinthusiakat. A második levél vége felé ugyanis ezt a megjegyzést teszi: »íme, most kész vagyok harmadszor is elmenni hozzátok ... (12,14), majd tovább így ír: «... most is előre mondom, mint másodszori ottlétemkor... ha még egyszer elmegyek, nem leszek kíméletes ...« (13,2). Ebből nyilvánvaló, hogy a gyülekezetben nyugtalanság és bizonytalanság uralkodott. De mit tartalmaz a második levél? Elsősorban sok adatot Pál személyére és szolgálatára vonatkozóan! Pál védi a maga apostoli tisztét a vádakkal, kétségekkel szemben. Leírja, hogy mit tett Krisztusért és miben áll az ő apostolsága (2-6. fej.). E bizonyságtételén keresztül Pál »nem önmagát prédikálja«, hanem Krisztus evangéliumának diadalútjára, mint szolgálatának bizonyítékára, mutat (4,5-7). Beismeri erőtelenségét és sok szenvedését, de éppen ezekben mutatja meg Krisztus hatalmát, erejét és kegyelmét (12,9-10). E levél a következő körülmények között jött létre: Pál előre küldte Efézusból másik munkatársát, Tituszt, akitől híreket várt. Amikor ő Korinthusból viszszatérve, a macedóniai (3. missziói) úton Pállal találkozott, jó híreket hozott a gyülekezet felől. Ekkor írta Pál e levelet és küldte el azzal a bejelentéssel, hogy rövidesen ő is Korinthusba érkezik (7,6-7 és 12,14-20), s akkor majd személyesen fordul szembe azokkal »akik nem tértek meg a tisztátalanságból« (12,21) és örvend azokkal, akik erősek a hitben (13,9-10). Mindkét levelében emlékezteti a korinthusiakat a többi gyülekezetek számára való adakozásra (1Kor 16,1-3 és 2Kor 8,6-7). A korinthusi levelek értéke és hatása a mai gyülekezetekre. E levelek az apostoli kor keresztyén gyülekezeteinek harcait, gondjait és kisiklásait világosan feltáró dokumentumok. Elítélik a bűnöket, tanítanak Krisztusról és útbaigazítanak a tévelygésben. Korunk keresztyén gyülekezeteinek - egy egészen más világban - nagyon is hasonló kérdésekkel kell szembenézniük. Ezért rendkívül nagy a korinthusiakhoz írt levelek jelentősége. Néhány időszerű gyülekezeti példa felsorolásával szeretnék ezekre a kérdésekre rámutatni: 1. Világias szokások, divatos filozófiai, vallásos vagy kulturális áramlatok ugyanúgy nagy hatással vannak az egyházi életre, mint a korinthusi gyülekezet esetében (Beat-istentisztelet, politikai prédikáció, egzisztencialista teológia, házasságkötés nélküli »együttélés« keresztyének között). 2. Csoportosulások a gyülekezeten belül (pl. melyik lelkész híve vagyok, melyik tanítását fogadom el); vagy csoportok egy felekezeten belül (pl. pietisták, naturalisták, szabadelvűek); vagy maguk a felekezetek az egyetemes keresztyén egyházon belül. 3. Az úrvacsorával kapcsolatos mai kérdések (ostya vagy kenyér, bor vagy must, csak felnőttek vagy gyermekek is úrvacsorázhatnak-e, melyik felekezet úrvacsorája az »igazi«, az érvényes?). Hadd említsem meg itt éppen a közös úrvacsoravétellel kapcsolatos gondjainkat: protestánsok és katolikusok még mindig nem vehetnek együtt úrvacsorát! 4. A házasélet mai krízisei semmivel sem csekélyebbek, mint az akkori keresztyének gondjai. Ma már a »mintát« nem is a pogány világ szolgáltatja, hanem az un. keresztyén államok állnak az első helyen a válások terén! 5. Sok igehirdető ma is ugyanolyan »nyomás« alatt áll, mint Pál a korinthusiakkal szemben. Bizonyítani kell az »apostolságot«, az elhivatottságot, a teljesítőképességet. 6. Sok keresztyén számára ma is minta a »korinthusi életforma«: a keresztyén név viselése, de a nem-keresztyén szokások megtűrése, ill. bevonása a keresztyén életfolytatásba. (Kell Isten, de kell egy kis »pogány áldozás« is.) 7. Végül hadd említsem meg a feltámadás kérdésével kapcsolatos mai kétkedők seregét. Hogy Pál apostolnak velük szemben ma sem lenne könnyű a dolga, az tény. E kérdések mellett még számos kérdésben magunkra fogunk ismerni, ha a korinthusi leveleket figyelmesen olvassuk és azok létrejöttének hátterét is megismerjük. Varga Pál Bécs, Ausztria. A Magyar Lelkigondozói Szolgálat Egyháztanácsa szokásos tavaszi ülését április 24-én Grazban tartotta. Hosszasan tárgyalta az Egyháztanács az 1960-ban Bécsben alakult Bornemisza Péter Társaság időszerű kérdéseit. A megbeszélés eredményeként - az Egyháztanács ülésen jelenlévő tagjai - a Bornemisza Péter Társaságot az Osztrák Evangélikus Egyház Magyar Lelkigondozó Szolgálatának művelődési intézményeként elismerték. Az Egyháztanács továbbá elhatározta, hogy döntését szolgálati úton közli az osztrák Ev. Egyházfőtanáccsal és felvételét kéri az »Arbeitsgemeinschaft Evangelischer Bildungswerke in Österreich« elnevezésű egyházi, egyesületi munkaközösségbe. Az Egyháztanács továbbá tudomásul vette, hogy a művelődési intézmény elnöke dr. Magyary-Kossa István (Steyr), alelnöke dr. Horváth János (Graz), pénztárosa Baló Gábor (Maria Enzersdorf), titkára Szépfalusi István (Wien), h. titkára pedig Galavics Sándor (Berndorf).
