Útitárs, 1982 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 4. szám
MAGYAR EVANGÉLIUMI LAP XXVI. évfolyam 1982.4. szám Lengyel-magyar kapcsolatok Az Európai Protestáns Szabadegyetem idei tanulmányi hetét május 15-22 között Wirtzfeldben tartotta »Lengyelmagyar történelmi kapcsolatok« tárgygyal. Szöllősy Árpád (Riehen), az EPMSz elnöke megnyitójában beszámolt a Szabadegyetem munkájáról és eredményeiről. Sajnálkozásának adott kifejezést, hogy a Magyarországról már 1981 őszén meghívott előadók végülis távolmaradtak a konferenciáról. Ez sajnos, nem szolgálja annak az otthoni és a nyugati magyarság közötti dialógusnak az ügyét, melynek Budapesten is olyan nagy jelentőséget szoktak tulajdonítani. A tudományos előadások során elsőként Bogyay Tamás történész (München) elemezte a lengyel-magyar viszony kapcsolatokban, szövetségekben, de versengésekben és ellentétekben is gazdag történetének a 10. évszázadtól 1526-ig tartó első, igen jelentős szakaszát. Czettler Antal (Brugg) a mohácsi vésztől Rákóczi Ferenc szabadságharcáig terjedő két évszázad sokrétű politikai, kulturális és társadalmi kapcsolatairól adott részletes tájékoztatást. A hasonló tárgykörben tervezett másik előadás Péter Katalin (Budapest) sajnálatos távolléte miatt elmaradt. Jerzy Lukaszewski lengyel történész, a bruggei College d’Europe rektora, a 18. és a 19. század lengyel reform- és szabadságmozgalmairól és e mozgalmaknak a jelenkori lengyel társadalom fejlődésére gyakorolt hatásáról beszélt... - Kovács Andor (Basel) Kiss Gy. Csaba irodalomtörténész (Budapest) munkájára támaszkodva a »Lengyel-magyar: két testvér« szólás történeti eredetét és e barátságnak a két nép történetében felderíthető számos megnyilvánulását tárgyalta. — Száva Péter (Kempen) Kovács István budapesti irodalomtörténésznek az 1848-49-es magyar szabadságharcban részt vett lengyel katonákkal foglalkozó írásaiból, valamint Jez lengyel író korabeli magyarországi naplójából olvasott fel. - Gömöri György egyetemi tanár (Cambridge) a 19. és a 20. század lengyel és magyar irodalmának fejlődését elemezte összehasonlító módszerrel, és bemutatta a két nép irodalmának jellegzetes irányzatait és képviselőit. - Kiss Sándor nemzetközi jogász (Strasbourg) a magyar nemzeti identitás kialakulásának problémáját vizsgálta történeti, valamint nemzetközi összehasonlító távlatból. - Bogdan A. Osadczuk- Korab történész (Berlin) a két nép politikai történetének 20. századbeli alakulását tárgyalta, különös tekintettel Lengyelország és Magyarország rokonszenwel, de ugyanakkor nehézségekkel és ellentmondásokkal teli egymáshoz való viszonyára. - Bállá Bálint szociológiaprofesszor (Berlin) elsősorban Lagzi István (Szeged) és Waclaw Felczak (Krakkó) történészek munkája alapján a II. világháború magyarországi lengyel menekültjeinek sorsával és az akkori jelentős magyar segítségnyújtás mai megítélésével foglalkozott. - Krzysztof Pomian társadalombölcsész (Párizs) széles történelmi távlatba ágyazva vizsgálta az 1956-ot követő negyedszázad lengyel és magyar társadalmi fejlődésének párhuzamait és ellentéteit. — Kende Péter szociológus, egy.tanár (Párizs) a nagy jelentőségű lengyel társadalmi mozgalom legfontosabb jellemzőit ismertette és foglalkozott a lengyel fejlődés lehetséges közép-keleteurópai kihatásaival. A tanulmányi hét ünnepi megnyitó istentiszteletét Bárczay Gyula (Therwil) ref. esperes tartotta, Szathmáry László ref. lelkésszel és Gödri Zsolt ref. teológussal (mindketten Basel). Utóbbiak, majd Száva Péter ev.lelkész (Kempen) és Tüskiné Szabó Márta ref. lelkész (Utrecht) tartották a reggeli áhítatokat, melyeknek sorát Tóth Miklós abs.ref. teológus (Hága) zárta be, aki a konferencia utolsó napján a száz éve született Ravasz Lászlóról emlékezett meg. Áldozócsütörtökön Wolfgang Offermans r.k. lelkész (Mülheim/Ruhr) és Varga Pál ref. lelkész (Ehingen) ökumenikus istentiszteletet tartott lengyel és magyar nyelven. A tanulmányi hét kulturális műsora keretében Kabdebó Tamás író (Manchester) szerzői estjén megszólaltatta az általa művelt számos irodalmi és tudományos műfajt. - Gömöri György szerzői matinéján - többek között lengyei tárgyú verseiből adott elő. Csoóri Sándor és Sára Sándor (mindkettő Budapest) filmjének, a »80 Huszár«-nak elmaradt vetítése és megvitatása helyett a tanulmányi hét résztvevői megtekintették nevezett művészeknek Kósa Ferenccel közösen készített filmjét, az 1956-ban játszódó»Mérkőzés«-t, melyet Borbándi Gyula író (München), az Uj Látóhatár főszerkesztője vezetett be- Kodály Zoltán közelgő századik születésének évfordulójáról ünnepi hangverseny emlékezett meg. Ezen Fettich Mária (hegedű) és Bally György (gordonka) Kodály és tanítványainak műveiből adott elő. - Elek István irodalomkritikus (Budapest), Csoóri Sándor Herder-ösztöníjasa a bécsi egyetemen, az újabb magyar irodalmi nemzedék alkotói próbáméiról beszélt. - A konferencia befejezéseként Nagy Csaba mérnök (Jona) és a tanulmányi hét előadói kerekasztal-megbeszélésen a résztvevőkkel közösen értékelték a hét tanulságait. Wirtzfelden az EPMSz Baráti Társaságának közgyűlése is ülésezett. Többek között megvitatta és elfogadta a társaság növekedésének jobban megfelelő új alapszabályt, és új elnökséget választott. A következő két évben a Szabadegyetem elnöke Kovács Andor, két alelnöke Bállá Bálint és Bárczay Gyula. A sajnálatos távolmaradások ellenére igen jól sikerült tanulmányi hetet az újonnan megválasztott elnök programnyilatkozata zárta be. Kovács Andor megköszönte a részvételben megakadályozott lengyel és magyar előadók felkészülését és bejelentette, hogy a Szabadegyetem legközelebbi konferenciája 1983. április 23-30 között a svájci Asconaban kerül megrendezésre. Bállá Bálint \
