Útitárs, 1982 (26. évfolyam, 1-6. szám)
1982 / 1. szám
2 űT/mRsm Kedvvel és őszintén Keresztfiunknak, Ráth Mátyásnak, konfirmációra Csaknem 200 évvel ezelőtt, 1788 díszén hagyta el a nyomdát Győrött egy igen érdekes imádságoskönyv. Ráth Mátyás evangélikus, akkor éppen »állástalan« lelkész írta, mépedig a »Keresztyén Fehjér Népnek«. »Első darabnak« szánta a szerző, de tudjuk, hogy soha második nem követte. Célja az volt, hogy »gyermekekre és Nevendék Leánykákra tartozandó« imádságokat adjon közre. A művet »Streibig Jósef betűire« nyomtatták és a címlap szerint »árultatik az Újvárosban Ráth Jósef házánál«. A szerzőt, ezt a nehéz természetű és nyugtalan embert mint az első magyar hírlapírót tartja számon az irodalomtörténetünk. A pozsonyi országgyűlés idején szerkesztette az első magyar nyelvű újságot, amelynek Magyar Hírmondó volt a címe. A lap 1780-tól 82-ig jelent meg, nem volt tehát hosszú életű, de mindenképpen az egyik legnagyobb sikerű vállalkozás, a honi nyelvű sajtó első terméke. Ráth Mátyást egy évvel azelőtt, 1779-ben hívták meg pozsonyi lelkésznek, miután csaknem négy évig az alsó-szászországi Göttingenben, előtte pedig Sopronban, Pozsonyban és Modorban tanult. Tulajdonképpen győri volt, ott született 1749. ápr. 13-án és ott is halt meg, 1810. február 5-én. Amikor imádságoskönyvét közzétette, már öt éve újra Győrött élt. Először azért, mert 1783-ban az ottani evangélikus gyülekezet meghívta papjának, de három év múlva lemondott, hogy további három év után újra megválasszák ugyanarra a tisztségre. Csak sejthetjük, hogy mi lehetett az oka ezeknek a gyors változásoknak. Ráth, vagy ahogy ő szerette magát írni - Rát, igen büszke volt a tudománnyal való hosszas külföldi táplálkozására, sok tudására és ezt nem rejtette véka alá. Ezért nyújtott be a helytartótanácsnak magabiztosan kérvényt is, hogy a tervezett akadémiának a könyvtárosi tudását ajánlja föl. A helytartótanács kapott rajta és egyenesen akadémiai tagságra jelölte. Azt sem rejtette Ráth véka alá, hogy külföldről a felvilágosodáson táplálkozó racionalista ideákkal tért haza és meg volt győződve, hogy a vallást és az egyházat is teljesen az ész uralma alá kell helyezni. Gyanút fogtak az ellenfelek Ráth ilyen irányú buzgolkodására és a megtámadása nem is váratott sokáig magára. Ma azt mondanánk hogy a támadás »jobbról« jött. Kollégája és paptársa, Hrabovszky György, 1787-ben igen kemény könyvet bocsátott ki ellene. Már a cím is sokat sejttet, ill. mindent elmond: »Jobb egyházi embernek kevés tudománnyal bírni, de a kevéssel használni, mint sokat tudni, de a sok tudomány mellett mind az emberiség, mind a keresztyériség reguláit elhibázni.« A vádak igen súlyosak voltak, bár Hrabovszky elismerte, hogy Ráth »sok tudománnyal bír«, de a nyilvánvaló visszaéléseit is kipellengérezte. Ráth elhibázta volna - így Hrabovszky - »mind az emberiség, mind a keresztyénség reguláit«. Nem vitairattal igyekezett Ráth Mátyás a vádakra válaszolni, de egy év múlva megjelentette a felnövő leányifjúság részére írt imakönyvét. S ezt én igen jeles keresztyén magatartásként szeretném kiemelni. Az imakönyvet Ráth végül is két részre osztotta. Az elsőben imádságokat közölt, melyek »mind férjfi- mind leány gyermekeknek eggy-erányt (egyaránt)« valók, sőt csillaggal jelölte azokat, amelyeket az »öregek is mondhatják«. A közölt imádságok felölelik valóban az élet minden területét: tekintettel vannak a hét napjaira, betegségekre és születésnapokra, nyomorékokra és »Édes-Atyától avagy Anyától megfosztottva«, »testvérnek születésére« és tanítókra és tanulótársakra, »Anyának férjhez-menésekor« és »Atyának halálos betegségében« elmondandókra. Speciális rész a második, »melly Nevendék Leánykáknak Úr Vacsorájához való készületekre alkalmaztatott Imádságokat és elmélkedéseket foglal magában«. Ennek megfelelően közöl előkészületi imádságokat, majd az úrvacsora napján s az úrvacsoravétel után elmondandókat. A stílus és a tartalom igen elüt a mi mai gyakorlatunktól, nem is beszélve az imádságok hosszáról! A tartalom igazi felvilágosodáskori: a jó Isten mellett a jó ember is megfér, a belátás, a meggyőzés, a tudás fontosabb a hitnél, jó tanácsok és ráeszmélés, erény és az arra való törekvés magasabb értékű, mint a kegyelem mindent megújítani képes erejébe vetett bizalom. De Ráth Mátyás adott valamit a szülők kezébe, hogy felolvashassanak »ügyefogyott« gyermekeiknek valamit, ill. felnövekvőknek útmutatást és segítséget nyújtott a nagy konkrét esetekhez és alkalmakhoz szabott imádságaival. Kétségtelen, hogy ez az aktualizálás a könyv legnagyobb erénye. Ki ne tudna serdülők bizonytalankodásáról, akik nem mindig tudják, hogy az éppen őket gyötrő vagy foglalkoztató kérdésekkel is lehetséges az Istenhez-fordulás! De Ráth nemcsak kézbe ad valamit, hanem a szülőknek is segíteni akar. Egynéhány tanács-adás címen négy pontban foglalja össze ezeket a hasznos útmutatásokat, amelyeknél mai időszerűségük a legszembetűnőbb. Érdemes őket lerövidítve idézni. 1. »Barátom, ki atya vagy anya vagy, ne resteljed s ne átaljad áhítatosságodat a te gyermekednek jelen-létében végbe vinni. Az ő szeme láttára essél térdre és füle hallatára esedezzél ő érette.« 2. »Mikor a gyermek kész akarva valamit vétett. . . meg se engedd neki, hogy imádkozzék, ha-nem ha . . . megbánta és . . . annak jelét mutatja . . .« 3. »Minthogy a gyermekek . . . szeretnek . . . egynek-másnak okáról kérdezősködni ... az ilyen jó alkalmatosságot szükség azoknak lelki hasznokra .. . fordítani. Többet ér az akkori oktatás esztendeig való oskolabéli tanításnál ... De te, óh kegyes Atya, . . . ne restellj ollyankor gyermekeddel oktató beszédbe elegyedni...« 4. »Amennyire lehet, tanítsd és szoktasd a gyermeket önnön maga szavaival imádkozni.« íme, itt állnak azok a modern valláspedagógiai alapelvek, amelyeket ma is alkalmaznunk kell egészséges jövendő nemzedékek hitbeli nevelésénél: a példamutatás, óvás az imádsággal való visszaéléstől, a beszélgetések alkalmának komolyanvétele, s az önállóságra való előkészítés. Hol vannak ma édesapák és édesanyák, akik gyermekeik vallásos nevelését nem sietve másokra ruházzák, hanem maguk látnak hozzá? Kedvvel, reménységgel és őszinte természetességgel. Nekik is tud - ma is - segíteni Ráth Mátyás immár két évszázados imakönyve. Gémes István
