Útitárs, 1980 (24. évfolyam, 1-3. szám)
1980 / 1. szám
5________________________ Az Evangélikus Világszövetség (Genf) két munkatársa beszélgetést folytatott Budapesten Szokolay Sándor zeneszerzővel. A szöveget az „Information“ 40/79 alapján közöljük. Interjú Kérdés: Szokolay úr, az ön számára más a vallásos zene, mint a világi? Szokolay: Ez a különbségtétel számomra idegen, mert meggyőződésem szerint mind a világi, mind a vallásos zene feladata, hogy hitet közvetítsen. Ezért nem tudok közöttük valami választóvonalat vonni. Pár éve egy ószövetségi operát írtam „Sámson“ címmel. Vallásos mű volt ez, pusztán mert a Bibliából származott? Vagy világi, mert opera? Schumann mondta egyszer: „Ha orgonamuzsikát hallasz templom előtt elmentedben, menj be és hallgasd meg.“ Szerintem soha nem lenne szabad, templom előtt elmenve, a csendet is figyelni. Kérdés: Gondolja, hogy ezt az ön által megfogalmazott hitet ki tudja fejezni a XX. század zenéje? Szokolay: Korunk zenéjében szegénységet érzek. S ezt a negatívumot eltűrni — hogy úgy mondjam, mint „ördögöt a falra festeni" — jó! tudjuk. Zeneszerzőnek lenni nem jelenti pusztán a társadalmi funkció birtoklását. Fiatal koromban teológus akartam lenni, ma pedig úgy vélem, hogy a zeneszerzés is prédikáció lehet. Vagy bizonyságtétel — ahogy akarja. Különösképpen áll ez persze a hittémájú művekre. A magyar reformátorok emlékére szerzett kantátámat történelmi eseményekre alapoztam: az üldözés idején sok evangélikus lelkészt és tanítót adtak el Nápolyban gályarabnak. Én megkíséreltem, évszázadok múlva, hogy azoknak az embereknek a hitét közvetítsem. Kérdés: Azt hallottuk, az Ágostai Hitvallás megzenésítését tervezi. így van ez? Vagy valami „kivételeset“, egészen különöset akar komponálni? Szokolay: Hogy pár hónap múlva mi lesz belőle, azt most még pontosan nem tudom. Jelenleg kísérletezem. Három nyelven — magyarul, németül, latinul — tanulmányozom az „Augustana“-t és több mint valószínű a latin szöveg mellett döntök majd. Nemcsak nemzetközi okokból, hanem mert zeneileg igen jó dolgozni a latinnal. Kérdés: Persze terve 1980-nal áll összefüggésben. Nem találja azt „veszélyesnek“, ha egy zenész ilyen „alkalmi“ műre szánja el magát? Nem lesz túlságosan „alkalomhoz kötött“? Szokolay: Hogy konkrétan mi sikerül, azt még nem tudom. Persze valami szólistáknak, kórusnak, zenekarnak a részére. De megpróbálok alkotni valamit, ami túlmegy az ünnepi megemlékezésen. Nemcsak az Ágostai Hitvallásnak kell szóhoz jutnia, hanem Luther-idézeteknek és koráloknak is abból a korból. Kérdés: önvallomást tesz vagy az „egyház hangját“ akarja-e hallatni? Szokolay: Az egyház részére komponálok. Ami persze nem jelenti saját, egyéni hangom föladását. Nem hanyagolhatom el az evangélikus zene hagyományos értékeit. De ezt úgy kell tennem, hogy személyes, modern kifejezési formáim is szóhoz jussanak. Hídverést kísérlek meg ezzel a művemmel a múlt és jövő között. Tudom, hogy ez nem lesz könnyű. Az emberek sokszor azt gondolják, hogy a Szentlélek csak a XVI. század vagy a barokk muzsika stílusában szólalhat meg. Kérdés: A legtöbb ember számára a keresztyénség legtöbbször negatív előjellel ellátott múltat jelent. Ez áll keletre csak úgy, mint nyugatra. Mire alapozza a keresztyénség ilyen pozitív szemléletét? Szokolay: Az egyházzal úgy vagyunk, mint Rembrandt festészetével: fény és árnyék jellemzi, akárcsak általában az emberi életet. Azt szeretném zenémben is kifejezni, ami a mai evangélikusságomban is tetszik: az életközelséget. Nem a törvények, a jó cselekedetek, hanem egyedül a hit felől nézve. Meggyőződésem, hogy a zene hordozója lehet az emberinek és az isteninek — ami erősen technikai világunkban alig is juthat érvényre. Kérdés: Megszólítja vajon az „Augustana“ a modern embert? Érzi ön, mint modern ember, hogy ez így van? Szokolay: Úgy érzem, hogy ez az „Augustana“-jubileum számomra valami újat hozhat. Gyerekkoromban, mint minden evangélikus család gyereke, a Kiskátét tanultam. Belőle, a hittanórákból, meg az eleven hagyományból barkácsoltam össze személyes vallásos gyakorlatomat. Most az „Augustana“ szövegével találkozom, amely arra késztet, hogy mindezt újra végiggondoljam. Személyes életemben is szükségem van reformációra, megújulásra. Mint minden keresztyénnek és embernek általában. Azoknak is, akik ezt nem ÚT/TfíRS is sejtik. Jó bizonysága lesz-e ennek az én zeném? Azt nem tudhatom előre. Milyen hídfőket fogok hozzá felhasználni? Hamarosan ezt is el kell döntenem. Tulajdonképpen azt szeretném a mai embertől megkérdezni, mit jelent ma a hitet megváltani? FRANKFURT, Egyre szaporodnak a keresztyének üldözéséről szóló hírek Törökországból. A vidéken szisztematikusan folytatott üldözés átcsapott Isztambulra is, ahol eddig kb. 40 ezer örmény, 17 ezer szír és tízezer görög keresztyén zavartalanul élhette vallási életét. ADDIS ABEBA. Az etiópjai Mekane Yesus egyház 1979 júliusában elhurcolt főtitkáráról még mindig nincsenek hírek. Az egyháztagok üldözése rendszeresen tovább folyik. Az egyház központi kerületében az év közepén 33 templomot és kápolnát csukatott be a kormány. IZRAEL. Szigorú ellenőrzés alatt állnak az országban élő keresztyén csoportok. Az egyik törvény megtiltja a zsidó szülőknek, hogy gyermekeiket olyan iskolába írassák be, amely nem a zsidó vallást tanítja. RÓMA. II. János Pál pápa 600 apáca részére tartott misét. Köztük volt az USA- beli Theresa Kane is, aki nyilvánosan fölkérte őt, hogy asszonyok is viselhessenek papi hivatalt az egyházban. A pápa ellenérve az volt, hogy Mária, Jézus anyja sem volt jelen az úrvacsora szereztetésénél, amely alkalomkor Krisztus papokat rendelt a szolgálatra. Azóta is ismételten hangsúlyozta a pápa, hogy a nők maradjanak az egyházban hagyományosan viselt szerepükhöz hűek. KAMBODZSA. Az ottani zűrzavaros évek alatt óriási méretű istenszobor pusztítás történt. Gyakorlatilag „istenek nélküli“ ez az ország. Imádságainkat kérik, hogy Krisztus evangéliuma megtalálja a kambodzsaiak szívéhez az utat. VIETNAM. A vietnami Nung törzs 800 tagja lett keresztyénné, mégpedig úgy, hogy evangéliumi rádióadásokat hallgattak. A törzs a kínai határ közelében él. LIBANON. Ott, ahol Saad Haddad őrnagy uralma alatt kb. 100 ezer keresztyén libanoni él, egy 30 ezer watt erősségű keresztyén adó kezdi meg hamarosan a működését.