Útitárs, 1979 (23. évfolyam, 5-6. szám)
1979 / 5. szám
ÚT/TfíRS Mária Dorottya korának ökumenikus személyisége Protestáns egyházaink hivő nagyasszonyainak sorába tartozik ő is, mint Lórántffy Zsuzsanna, Árva Bethlen Kata és a többiek. Pedig német származású, de 28 évi budai tartózkodása alatt teljesen magyarrá válik és Magyarországot holtáig második hazájának vallja. Ki volt Mária Dorottya? Württembergi hercegnő, aki házassága révén kerül hazánkba. Éppen 160 évvel ezelőtt, 1819-ben, alig 22 évesen lesz a mélyen hivő, rendkívül művelt, ragyogó szépségű nő a nála jó két évtizeddel idősebb József nádor felesége. A nádor két első felesége korán meghalt, és választása most a fiatal német evangélikus hercegnőre esik. Szinte példa nélküli a Habsburgcsalád történetében, hogy tagjai sorába meggyőződéses Krisztus-hivő protestáns kerüljön és az akkori uralkodó körökre őszinte hitével, mindenkinek szolgálni kész életével ilyen nagy hatást gyakoroljon. Maga a nádor, aki kereken 50 évig viselte magas közjogi tisztségét, népszerű ember volt a magyarok körében. Azok közé a kevés Habsburgok közé tartozott, akik szerették a magyarokat és ezért általános tisztelet övezte. Nyilván hivő házastársának is része volt abban, hogy alcsuti birtokán emberségesen bánt a néppel. Mária Dorottya megjelenésével újfajta élet költözik a budai várba. Az élénk társadalmi élet tovább folyik ugyan, de mindent áthat a puritán szellem. Bizonyos alkalmak, így a kártyapartik, táncmulatságok megszűnnek; ami megmarad, egyszerűbbé, tisztultabbá válik. A nádorné bibliaórákat kezd, maga a férj is bibliaolvasóvá lesz, ami megint egyedülálló jelenség lehet a Habsburgok történetében. Az új stílus korántsem szomorkás, a nádornéból kisugárzó derű felszabadulná teszi a légkört. Az eleven hitéletből természetszerűen folyik a diakónia, mert a hit szeretetben munkálkodik. A nádorné is segít, akin csak lehet. Betegek, rászorulók, átutazók hozzá fordulnak segítségért. Emlékezetes és önfeládozó szolgálatot végez az 1838-as tavaszi pesti árvíz idején. Még többet is tenne, ha ideje és anyagi helyzete engedné. Egyszer még egy zarándok arabon is könyörül, aki hálából rózsaolajat küld neki hazulról. Sokat tesz evangélikus egyházáért. Mint egykor Dániel ablakai, az övéi is nyitva vannak az Úr felé. Hűségesen imádkozik lelki ébredésért. Az első budai evangélikus eklézsia, a budavári gyülekezet megalapítása, sőt templomának létrehozása az ő nevéhez fűződik. A gyülekezet második, ma is használt templomában emléktábla örökíti meg nevét. Ahhoz azonban ragaszkodik, hogy az legyen a gyülekezet lelkipásztora, akit ő hitbelileg alkalmasnak tart erre a fontos szolgálatra. így szemeli ki sok imádság után a fiatal, nagy családú Bauhofer Györgyöt, az akkori somorjai lelkészt, akinek Krisztus-központú igehirdetése nagy hatással van rá, a württembergi lelki ébredés szülöttjére. Az eklézsia szervezésében nagy segítséget jelent neki Székács József pesti lelkész, későbbi szuperintendens. De ugyanilyen nyitott a reformátusok iránt is. Méltán nevezhetjük kora őszintén őkuménikus személyiségének. Baráti köréhez tartozik Török Pál, a későbbi dunamelléki püspök, a pesti Teológiai Akadémia megalapítója. Sőt a református Skót Missziót is ő telepíti le Magyarországon. Amikor annak Keleten megbetegedett két munkása Pesten tartózkodik és a nádorné tudomást szerez erről, nemcsak ápolásukról gondoskodik megható gyöngédséggel, de ennek a találkozásnak lesz a gyümölcse az is, hogy a Skót Misszió 1842-től Pesten munkába kezd. Felekezet különbség nélkül mindenkit testvérének ismer, aki igazán Jézusnak akar szolgálni. Külön meg kell emlékeznünk a „legnagyobb magyarral“, Széchenyi Istvánnal való kapcsolatáról. Egyszer éppen egy bibliaóra van, amikor váratlanul megjelenik a gróf, de nem zavartatják magukat. Széchenyi is leül közéjük és Bibliával a kezében részt vesz az alkalmon. Később Bibliát kap a nádornétól és sokat hall tőle Jézusról. Pontosan nem lehet lemérni, hogy milyen hatással van rá a főhercegné bizonyságtétele, de hogy foglalkoztatta őt az, amit hallott, arról tanúskodik nemrég kiadott Naplója. Mintegy 50 helyen emlékezik meg a nádornéval való találkozásáról, szűkszavúan, mégis sokatmondóan. Ilyen bejegyzéseket találunk: „A Főhercegné sokat beszélt velem.“ — Halotti vers Tótfalusi Kis Miklósra Kórtól szenvedtem sok időn át, végül a testem Sírba lefektettem, s nem kérek többet a szívnek Annyi keserves kínos bánkódása után, Csak téged kérlek, Krisztusom, : Jd üdvöm koronáját S édes mennyei nektárod tápláljon örökre. (Jura Tamás, nemes ifjú) T. Kis Miklós halotti kártája, Bp. 1978. „Sokat beszéltem a Főhercegnével.“ Aligha tévedünk, ha a szűkszavú bejegyzés mögött tartalmas, hosszas lelki beszélgetést sejtünk. Jelentős az 1842. évi szept. 16-i feljegyzés: A Főhercegasszonynál. Felolvasott nekem rengeteget a Bibliából magyarul, kiválóan. Szoros szálak fűzik egy alcsúti református parasztasszonyhoz.“ Ez a bejegyzés először is megerősíti azt, amit más forrásból is tudunk, hogy jól megtanulta nyelvünket. Aztán tanúskodik arról, hogy a nádorné testvéri módon viszonyul egy falusi parasztasszonyhoz. Gondoljuk el, milyen jelentős dolog volt ez akkor, amikor a társadalmi különbségek még igen nagyok voltak és a jobbágyfelszabadítás csak évek múlva lesz törvény. Az sem jelentéktelen, hanem hozzátartozik őkuménikus lelki arcképéhez, hogy az evangélikus nádornét egy református, nyilván hivő parasztasszonyhoz kötik „szoros szálak“. Vannak azonban fájdalmai is. öt gyermeke közül kettő korán meghal. Az életben maradiakat pedig római katolikus szellemben nevelik és neki jelen kell lennie az oktatáson. Úgy igyekszik ezt ellensúlyozni, hogy szabad óráiban sokat beszél gyermekeinek Jézusról, tányérjaikra pedig Igét festet. Gyermekeinek későbbi életében ki lehet mutatni a mély hitű, meleg szívű édesanya lelki hatását. Amikor a nádor 1847 januárjában meghal, pár nap múlva megkapja a bécsi határozatot, hogy távoznia kell a budai várból, noha férje végakarata az volt, hogy felesége ott maradhasson. Ennek a gyors döntésnek csak két oka lehetett: a nádorné hivő protestáns volta és a magyarok iránt táplált szeretete. A kettő együtt sok volt az uralkodóháznak. Nagyon fájt neki, hogy el kell hagynia kedves országát. A bécsi Augartenben jelöltek ki neki palotát, ez (folyt, a 6. lapon)
