Útitárs, 1979 (23. évfolyam, 5-6. szám)

1979 / 5. szám

6 ÚTHÉB5Xgg Aratókra van szükség (Részletek) „A mi fő feladatunk nem kizárólago­san a magvetés, de a magvetés azzal a céllal, hogy Krisztus egyháza növe­­ked%i', Ez ott valósul meg, ahol azt a hívek ,sten iránti hűségből és engedel­mességből célba veszik és mint arató­munkások, kitartóan kivitelezik. Hiszen Jézus Krisztust sem az a cél vezette, hogy csak szóljon Isten országáról, ha­nem hogy hallgatói Isten országa tag­jaivá váljanak, üdvösségre és örök életre jussanak. Jézus nemcsak kereste az embert, hanem a legnagyobb áldo­zattal arra törekedett, hogy Isten gyer­mekévé tegye, megmentse az örök életre és tanítvánnyá nevelje. A Biblia sehol sem mondja, hogy az Úr csak ke­resi az elveszettet, hanem hogy addig nem nyugszik, míg rá nem talál s be nem vitte őt újra a nyájba ... Máté 9, 37-ben olvassuk: „Jézus így szóit tanítványaihoz: az aratnivaló sok, de a munkás kevés; kérjétek tehát az aratás Urát, hogy küldjön munkásokat aratásába." Ebből az igéből két dolog tűnik ki: 1) Az érett aratóterület az Úré és 2) Nem vetni küldi csupán tanít­ványait az Úr, hanem aratni is! „Tegye­tek tanítványokká minden népet“ — egyenes beszéd és felhívás a ke­resztyén fő feladat elvégzésére. Az (folyt, a 2. lapról) Nincs drágább felfedezés annál, mintha valaki észre veheti: a másik nemcsak hall engem, hanem ért is. Nemcsak beszél velem, hanem fel is veszi a gondomat. Nemcsak beszél ne­kem az Istenről, hanem rólam is beszél az Istennek. Nemcsak azt fedi fel, hogy mire vagyok én képes, hanem arról is tud, sokat tud, hogy milyen irgalmas az Isten. Ha a lakat lehull, csak zörög. De ahol ember nyílik meg újjáteremtve, Isten és ember felé kitárulkozva, Isten­re figyelve, emberek életének a terhe alá odaéllva, annak a „lakathullásnak“ éneke van. Olyan muzsika, amelyben már benne cseng valami az örökkévalóság nagy öröménekéből. Koltai Rezső Újszövetség nem ismeri azt a kényel­mes álláspontot, hogy a tanítvány csak vessen, de ne törődjön az érett vetés begyűjtésével. Jézus az elveszett drahmáról szóló példabeszédben nem azt hangsúlyozta, hogy az asszony kereste az elveszett pénzt, hanem azt, hogy addig kereste, míg meg nem találta. A jó pásztor sem csak épp körülnéz, hogy hová lett az elveszett bárány, hanem addig keresi, míg meg nem találja. Akkor vállára ve­szi és visszaviszi a nyájba. Úgyszintén a nagy lakomáról írt példázatban, mi­kor a meghívottak egymás után lemond­ták a meghívást, nem azt mondta a szol­gáinak: kérleljétek a meghívottakat ad­dig, amíg el nem jönnek, hanem: hívjá­tok be a csonka-bonkákat, a szegénye­ket, hogy megteljen a házam. Nemcsak a meghíváson volt a lényeg, hanem sokkal inkább azon, hogy részt vegyenek az emberek az Úr bankett­jén. Tehát nemcsak hívogatnunk kell, ha­nem azon lennünk, hogy a megtértek­­kel megteljen az Úr háza!“ Hefty László Hefty László (Buenos Aires) májusban ünnepelte 25 éves lelkészt jubileumát Ismered a Bibliádat? 1. Hogy hívták Pál apostolt megtérése előtt? 2. Ki mászott fel egy fügefára, hogy Jé­zust lássa? 3. Ki parancsolta meg Keresztelő Já­nos lefejezését? 4. Kinek a bátyja volt Lábán? 5. Mit adott Jákob Ézsaunak az első­­szülöttségi jog fejében? 6. Kinek a fia volt Elízeus próféta? 7. Hogy hívják Jeruzsálemben a Bethesda tónál a kaput? 8. Melyik tanítvány hitte el utolsónak az Úr Jézus feltámadását? 9. Kinek a tengerbevetése által csen­desedett el egyszer a vihar? 10. Ki vert le szamár-állcsonttal ezer férfit? (Megfejtése a 8. oldalon.) (folyt, az 5. lapról) félig-meddig házi őrizetet jelentett. In­nen is állandó levelezést folytat ma­gyar barátaival, főleg a lelkészekkel, sőt többször „illegálisan" is hazajön. Rendszerint Bauhoferéknél száll meg, egyszer pedig a Szép Juhászné ven­dégfogadóban, azon a környéken, ahol ma az Úttörővasút Ságvári Endre állo­mása van. Amikor kitör a magyar sza­badságharc, már egy éve Bécsben él. Nem titkolt együttérzéssel, de aggo­dalommal is kíséri kimenetelét. Amikor az önkényuralom túlereje leveri a fel­kelést, tőle telhetőén mindent megtesz, hogy az áldozatok sorsán könnyítsen, így menti meg pl. Török Pált is a bör­töntől. 1855-ben végre legálisan is hazaen­gedik, mert egyik leánya szült és ellát­hatja körülötte a teendőket. Váratlanul valami influenza-szerű betegség tá­madja meg és vet véget földi életének március 30-án. 58 éves korában halt meg, egy odaszentelt, áldozatos élet után. Isten ajándéka, ez a magyarban rit­kábban használt, görög eredetű Do­rottya név jelentése. Valóban az volt a nádorné: isten kivételes ajándéka a magyar evangélikus és református egyháznak, és áttételesen egész magyar népünknek. Egy ilyen rövid meg­emlékezés éppen csak sejtetni tudja hitből fakadó szolgálatának jelentősé­gét. Illő, hogy áldott emlékét mi, refor­mátusok is, őrizzük és időnként felele­venítsük. (Reformátusok Lapja) Szabó László

Next

/
Thumbnails
Contents