Útitárs, 1979 (23. évfolyam, 5-6. szám)
1979 / 5. szám
úmms Lapinlahti kis falu Helsinkitől 600 kilométerre északra, Kuopiotól egy órányi hajtásra. A finn történelemben vagy egyháztörténetben aligha fog Lapinlahti neve valaha is előfordulni. De könnyen lehet, hogy belekerül a magyar egyháztörténetbe. Vagy már bele is került Podmaniczky Pál teológiai tanár révén. Báró Podmaniczky Pál — vagy ahogy mi, soproni teológusok becéztük: Podi bácsi — 55 évvel ezelőtt járt Lapinlahtiban. Tudvalevő, hogy ez a magyar báró szerény és alázatos ember volt. Nemcsak azért, mert a bárók és grófok ideje nagyjából már lejárt az ő korában, hanem elsősorban azért, mert fiatal teológusként részese lett egy lelki ébredési mozgalomnak, s ez egész életére alázatos testvérévé tette a tanultaknak és a tanulatlanoknak egyaránt. Fiatal professzor volt, mikor a magyar evangélikus egyház Finnországba küldte: Raffay Sándor püspökkel együtt a tamperei „egyházi napok“-on kellett képviselnie egyházát. Raffay püspök aligha kaphatott volna jobb kísérőt. Podi bácsinak ugyanis volt egy olyan képessége, amely ritkaság volt akkoriban Magyarországon: tudott finnül. Mellesleg a finn csak egyike volt a sok nyelvnek, melyeken beszélt. E sorok írója maga is hallotta, amint finn vendégelőadókat finnről, németeket németről tolmácsolt. De az orosz katonákkal oroszul, a szlovák parasztokkal szlovákul beszélt. Hogy angol és francia nyelvű könyveket is fordított, az magától értetődő volt. De Sörén Kierkegaard-ot is eredeti dánból fordította, s egyike az első nyelveknek, (folyt, az 1. oldalról) békéjét szomjúhozza a sokat szenvedett emberiség, melyben nincs helye semmiféle agressziónak, legyen az politikai, nemzeti, egyéni. Szabadságra hívott el az egyház Ura minden embert. „Ti testvéreim, szabadságra vagytok elhíva; csakhogy a szabadság ne legyen alkalom a testnek a bűnre, hanem szeretetben szolgáljatok egymásnak“ (Gál 5, 13). Szeretet, szolgálat és béke az egyedüli cél, feladat minden becsületes és keresztény ember számára. Engel Béla melyeket megtanult, a holland volt. Azt állította, hogy csak az első hét idegen nyelv megtanulása okoz problémát, a többi már magától megy. Ö maga tizennyolcat beszélt. A tamperei egyházi napok után a magyar evangélikus egyház két képviselője külön-külön járta be Finnországot, [gy került Podi bácsi Lapinlahtiba, ahol a „felébredtek" ébredési mozgalma tartotta nagy nyári összejövetelét. Podmaniczky Pál nagy bánata az volt, hogy egyháza soha nem élt át olyan nagy lelki ébredéseket, mint amilyenekben az északi evangélikus egyházaknak volt részük. Ezekről az északi ébredésekről egész irodalmat olvasott el Podi bácsi. Hallgatóinak nagy lelkesedéssel beszélt a norvég Hans Nielsen Hauge-ról és a finn Paavo Ruotsalainenről, a svéd Rosenius-ról és Laestadius-ról. Mikor diákjait arra biztatta, tanulják az északi nyelveket, ezt elsősorban azért tette, mert azt remélte, ennek révén az északi ébredési mozgalmakkal is kapcsolatba kerülhetnek. S most magának is megvolt rá a lehetősége, hogy részt vegyen Lapinlahti-ban a „felébredtek“ nagy nyári összejövetelén, melyen akkor nyolcezren vettek részt. Ez akkoriban nagy szám volt; visszatekintve rá most, kis számnak tekinthető. 1979 nyarán — az idei találkozón — 40 000-en (nem sajtóhiba: negyvenezren) vettek részt. Mikor Podi bácsi nyolc évvel később magyarul jelenttette meg a nagy finn ébresztő, Paavo Ruotsalainen életrajzát, Aukusti Oravala „A parasztpróféta“ című könyvét, ennek utóiratában maga számolt be arról, mi történt Lapinlahti-ban: „D. Raffay Sándor és kísérője, szerény magam, 1924-ben Finnországban járva, részt vettünk a felébredtek egy összejövetelén Nurmi-ban, Jaskari gazda és országgyűlési képviselő házában. Ugyanezen év nyarán e sorok írója is szólhatott a fölébredtek lapinlahtii nagygyűlésén egybegyült ezrekhez, s része volt abban a felejthetetlen élményben, amikor a körülbelül 8000 főnyi sereg térdre borult a lapinlahtii temető sírdombjai között -— itt tartották a nagygyűlést — és a magyar nép lelki ébredéséért imádkozott.“ Az egyháztörténeti jelentőségű ebben az eseményben nem az volt, hogy egy magyar báró meglátogatta Lapinlahtit. De még az sem, hogy 8000 finn térden állva könyörgött, hogy a lelki ébredés jusson el a magyar testvérnéphez, 3000 kilométerrel délebbre. Történelmi jelente Jégé innak lett, hogy rá néhány évre tényleg lelki ébredés támadt a magyar evangélikus egyházban. A „felébredtek“-kel való kapcsolat egyre szorosabb lett, s ezt követte a többi finn egyházi ébredési csoporttal való kapcsolat: az evangéliumi mozgalommal és a laestadianusokkal. (Ez utóbbi mozgalom idei nyári nagygyűlésén, szemtanúk szerint, hetvenezren vettek részt.) Finn egyházi irodalmat fordítottak magyarra a Finnországban járt magyar evangélikus lelkészek és teológusok. Paavo Ruotsalainen életrajza két kiadásban is megjelent. Aki ismeri a magyar evangélikus egyházi irodalmat, tudja, hogy ebben a megtiszteltetésben nem sok könyvnek lett része. — Közülünk az idősebbek emlékeznek a magyarországi evangélizációkra és nyári konferenciákra. Népfőiskolát is állított fel a magyar evangélikus egyház finn mintára — a „felébredtek“ egyik nyári nagygyűlése erre adta a fő-offertóriumot — s a finn ébredési énekek a hivatalos magyar evangélikus énekeskönyvbe is bekerültek. A külföldön élő magyar fiatalság húsvéti konferenciáinak résztvevői jó ha tudják: a finn példa és inspiráció nélkül aligha lennének húsvéti konferenciák, nyári konferenciák, de magyar konferenciai otthon se nagyon lenne a svédországi Tangagárde-ben. Emberileg szólva, ennek a lelki ébredésnek köszönhető az is, hogy a magyar evangélikusság átvészelhette a 40-es és 50- es évek nehéz megpróbáltatásait Magyarországon. Az ébredés vezetőit félreállította ugyan az új egyházi vezetőség, de az egyház Ura felhasználta őket arra, hogy hitben előkészítsék az egyház népét a nehéz időkre. Mikor az egyház vezetősége ma azt hirdeti, hogy Magyarországon jobb a templomlátogatás, mint az evangélikus Északon, reméljük, hogy nem feledkeznek meg hálát adni Istennek, hogy Észak ébresztőit engedte holtuk után Magyarországon is működni. A finn-magyar egyházi kapcsolatok ma már természetes részei az egyházi életnek. De jó tudnunk, hogy ebben Lapinlahti falujának és a Paavo Ruotsalainen nevéhez kapcsolódó finn ébredési mozgalomnak is helye van. Erre egy következő cikkünkben még visszatérünk. Terray László Finn mozaik (I.) Magyar báró Lapinlahtiban
