Útitárs, 1978 (22. évfolyam, 1-5. szám)
1978 / 2. szám
Magával ragadó Isten-áldotta állapot a magával-ragadtatás állapota. Ilyen lelkiállapotban rendkívüli dolgok történtek világunkban: hihetetlen alkotások, felfedezések, elhatározások, szabadságmozgalmak, melyek évszázadokig emlékezetesek maradnak a történelemben. Magával ragadó tud lenni a fiatalok lelkesedése, a szerelmesek lángolása, az események követése, és keserűvé válhat minden, amikor ez a lelkesültség hirtelen ellobban. Tragikus események lavinája követheti, amikor a megragadottság időszakát felváltja a szürke, száraz, hideg valóságok sorozata. Jeruzsálem népe ujjongó, lelkes „hozsannája“ magával ragadó volt. Talán még a közömbösöket is fellelkesítette virágvasárnapján. Magával ragadó életfoiytatás nélkül a kereszténység útja is száraz teológia — elvont „lelkizés“ — minden vonzó hatás nélkül. Jézus egyik tanítványa, Júdás is megragadott ember volt egykor. Megragadta, magával ragadta Mesterének csodálatos személyisége, szent látomásokban megnyilvánult ietenfiúsága. így indult el ő is a galileai tavaszban, hogy eddigi munkáját elhagyva kövesse Jézust, s mikor égő lelkesedéssel csatlakozott a többi tanítvány mellé, az árulás gondolata bizonyára távol állt tőle. A végén ez a lelkes Júdás mégis elbukott s így jelenik meg a szenvedéstörténetben. Lelkesedése mint szalmaláng kialudt, mikor egy közönséges, kicsinyes, mindennapi életszemlélet váltotta fel a megragadottság helyét gondolatvilágában. Árulása csak részben vette kezdetét akkor, amikor a tanítványok koldustarisznyájának a megdézsmálására vetemedett. Még az sem fejezi ki árulásának tulajdonképpeni lényegét, hogy pénzért árulta el Mesterét. Nem, árulása abban fejeződött ki, amikor a hideg számítás, a haszonlesés lett úrrá fölötte. — Amikor értékszemléletében az e világi rideg számítás győzedelmeskedett. — Amikor lelki gondolkodású emberből materialistává lett. Olyan korban élünk, amely nyíltan bevallja, hogy az ember életének siker-fokmérőjét az anyagi javak halmozása, a hatalom és az egzisztenciális siker elérése jelenti. Ezzel járó tény, hogy nem a szükség, nem az igény a minden esetben meghatározó tényező. Több élelem — még több élelem; több autó — még több autó; több szórakozás — még több szórakozás ennek a távlatnak a kísérői. Irgalmatlan szabályai, törvényszerűségei vannak az ilyen életútnak. Soha nincs elég, de nyomában mindig több az elégedetlenség. Az anyagiasság, a boldogság vadászása szinte bevett világnézetté vált korunkban, és szinte minden lépésünk ezek elérése, megszerzése érdekében történik. S miközben mindjobban magával ragad a megszerzésükért folytatott küzdelem, mindjobban boldogtalanná, békétlenné válik az értük harcoló ember élete és mindjobban szegényedik földünk. E közben mindinkább elviselhetetlenné válik az élet, gazdaságilag előrehaladott vagy elmaradt országokban egyaránt. Kevesen értik meg és látják be, hogy minél türelmetlenebbül hajszolják a boldogságot, annál inkább elérhetetlenné válik az számukra. És minél kevesebbet törődik valaki a saját, csak ilyen módon megszerezhető boldogságával, mert egész figyelmét betölti az alkotás, a sok szép emberi kapcsolat, a hivatás, a szolgálat, annál inkább boldog lesz — mellesleg. Mert a boldogság nem lehet „fő cél“ — ezen az úton elérhetetlen —, hanem mindig csak mellesleg adódik, a szépen, okosan, harmonikusan és másokért végzett szolgálatok ajándékaként. Rettenetes ára van az anyagi és hatalmi magával ragadottságnak. Lelki eltompulás, kíméletlen, könyörtelen emberi önzés, háborúság és állandó békétlenség a kísérői többek között. A felebarát szeretete, mások megbecsülése, az élő Istenre való áldott hagyatkozás érzete mind eltűnik az ilyen életből, hogy elfoglalja helyét a holt és unalmas, hamis biztonság kővé meredt érzése. Júdás is erre váltotta fel korábbi Mesterétől kapott megragadottságát és a 30 ezüstpénz nemcsak áhítozott boldogságának, de életének is ára lett. Hideg számításból nem lehetünk Mesterünk követői sem. Szeresd a te Uradat, Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedbő! és teljes elmédből! A számítás nélküli teljes odaadás, teljes szeretet — az igazi magával ragadottság állapota — a titka a boldog életnek. Koltai Rezső _ ÚT/TfíRSm (folyt, a 2. oldalról) dez, de nem szól bele a helyi egyházak, gyülekezetek életébe. Misszionáló egyház Ázsiában, Afrikában korán elkezdték a missziói tevékenységet. A legelső angol missziói társaság is baptista kezdeményezésű volt, melyet a legendás hírű cipészmester, Carey Vilmos hozott létre 1792-ben. ő maga Indiában, a dánok Serampur-i gyarmatán lett misszionárius. Kelet-Európábán a hamburgi gyülekezet missziója volt eredményes. A több milliót kitevő orosz baptistákról gyakran olvashatunk híreket, bátor, hitvalló magatartásuk miatt. Vallás- és lelkiismereti szabadság Az USA-ba angol emigránsok révén jutott el a baptizmus. 1639-ben alakult meg első gyülekezetük Rhode Island államban. Az a majdnem korlátlan vallás- és lelkiismereti szabadság, melyért a baptisták küzdöttek, itt valósult meg először. Eszményük volt, hogy az állam ne szóljon bele ezen kérdésekbe. Rhode Island elsőnek próbálta megvalósítani az egyház és állam szétválasztásának elvét, mely később az Egyesült Államok alkotmányának is részévé lett (1776—1783). Ettől az időtől kezdve fokozatosan növekedett jelentőségük. Talán nem véletlen, hogy Jimmy Carter elnök, aki maga is baptista, oly nagy határozottsággal száll síkra az emberi jogok, így a lelkiismereti- és vallásszabadság érvényesüléséért világunkban... A mártírhalált halt dr. M. Luther King baptista lelkész más területen — „az erőszak nélküli harc" síkján —, de ugyancsak az emberi jogok érvényre juttatása tekintetében nyerte meg a világ-közvélemény tetszését, szimpátiáját. Az ökumenikus mozgalomban igen aktív szerepet töltenek be a baptisták, ill. a baptista eredetű vagy ihletésű egyházak. Ezen összlétszámot figyelembe véve, nagyság-rendben az evangélikusok és reformátusok közt helyezkednek el (65 millió). Hitvallási irataik nincsenek, mert azok esetleg megköthetnék a Biblia saját tanítását. — Áldozatkészségük példamutató mind a gyülekezet-fenntartás, mind a misszió támogatása terén. Magyar baptista testvéreink a nyugat-európai magyar protestáns istentiszteleteknek és konferenciáknak több helyütt aktív résztvevői és — bizonyságtevői. Szi-dor
