Útitárs, 1976 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1976-08-01 / 4. szám
Vélemények Hadd szólaltassunk meg most egyeseket, akik ott voltak mind Sionban, mind Fuschl-ban és egymás mellé állítják a két összejövetelt a visszapillantás és az átélés fényében. „Lényegesnek látszó különbséget látok abban, hogy Sión bizonyos fokig a bizonytalanság jegyében folyt. Még nem tudtuk, meddig mehetünk az ökuménikus közeledésben. Még volt egyfajta óvatosság, ugyanakkor azonban volt eufória is, egyfajta rajongás, amelyet fűtött az élmény természete, az, hogy először voltunk így együtt katolikusok és protestánsok. Tárgyilagosan nézve a dolgokat, meg kell állapítanunk a Sión és Fuschl közötti lényeges különbségeket is. Elsősorban Fuschlban már nem lehet beszélni az arányosság félelméről, arról, hogy vajon helyesen oszlanak-e meg a hangsúlyok a különböző felekezetek között. Sokat jelent a sioni együttléten alapuló személyes kapcsolatok kialakulása is. Ezáltal valahogy reálisabb lett az alap és a természetadta határok ismeretében jobb lett az együttműködés is ...“ Ismét másképpen látja az összehasonlítás eredményét egy másik résztvevő: „Sión egy első kezdeményezés lendületével rendelkezett, és noha bizonyosan Sión előtt is voltak kétkedők, akadtak olyanok is, akik szkeptikusan fogadták a folytatás gondolatát. Nem tudtak igazán hinni az eredményben és talán attól is tartottak, hogy teológusok gyülekezetévé válik a találkozó. A papok többségétől való félelem szólalt meg bennük. Fuschlban a számok erre rácáfoltak. Nyugodtan beszélhetünk kb. 320 effektiv résztvevőről, ha nem is valamennyien maradtak elejétől végig a konferencián. De a sikert bizonyítja a hozzászólók nagy száma és a résztvevők diszciplínája is. A találkozó legfontosabb eredménye, hogy az forrás a jövőre ..." Egy harmadik véleménye: „Sión óta a magyar ökuménikus találkozó tekintetében határozottan van fejlődés. A kezdeti gyanakvások, várakozások és kétségek után rájöttünk, hogy megértjük egymást, és az, ami eredetileg kezdetben kedves idegenek találkozásának indult, egymásra találásba torkolt. Az együvé tartozás érzése sokkal erősebb lett. Maga a program is kedvező változáson ment át. Sionban még érvényesült a rögtönzés, az előadások laza összefűzése. Fuschl-nak vezértémája volt és bizonyos, hogy a téma vonzása nagyon sokat jelentett a résztvevők nagy száma tekintetében. Ennek a vezértémának a megadása bizonyos fokig magukat az előadókat is bűvkörébe vonta, mert határozottan megfigyelhető volt, hogy — néha önkéntelenül, néha szándékosan — továbbfüzték egymás gondolatait, visszavisszatértek bizonyos meglátásokra és távlatokra, sőt fogalmazásokra is ..."
