Útitárs, 1976 (20. évfolyam, 1-5. szám)
1976-05-01 / 3. szám
6 Az új bibliafordítás margójára Minden magyar bibliaolvasó keresztyén nagy várakozással és örömmel vette kézbe mind a róm. katolikus, mind a protestáns új bibliafordítást. Nagy szükség is volt rájuk, hiszen Károli Gáspár óta alapvetően új fordítás magyar nyelven nem készült. Hálával tartozunk Istennek és köszönettel mindazoknak, akik a fordítást végezték és a kiadást lehetővé tették. Az új fordítások előnyeiről, jó oldalairól már sokan több helyen nyilatkoztak. Az Isten Igéje iránti szeretetünk és tiszteletünk most mégis arra indít, hogy néhány gyengeségre, hiányosságra felhívjuk a figyelmet csak azért, hogy azokat a következő kiadásnál a kiadók lehetőségükhöz mérten kiküszöbölhessék. Az új fordításnál az első szembetűnő hiányosság az, hogy a tulajdonnevek írásmódja nem egységes. Pl. Izajás, ill. Ézsaiás; Ozeás, ill. Hóseás; Geraza, ill. Gadara; Kafernaum, ill. Kapernaum. Egyes görög nevek írásmódja is különböző: Korintus, ill. Korinthus; Kolossze, ill. Kolossá; Tesszalonik, ill. Thesszalonik. Ha már fonetikusan írjuk e neveket, akkor következetesen és egyöntetűen kellett volna írni, mint az pl. Timóteus esetében megtörtént. A protestáns fordítás „Izráel" (á-val) írásmódja eltér nemcsak a katolikus fordítástól, hanem a Tudományos Akadémia helyesírási szabályaitól is, ahol „Izrael“ a helyes. Miért nem írhatja egész népünk egységesen ezt a szót? Melyik írásmódhoz igazodjon a bibüaolvasó ember? Éppen ma, az ökumenizmus korában iobban össze kellett volna dolgozni a különböző felekezetek bibliafordítóinak, hiszen ez történik világszerte. Nagyon szép példát adott erre nemrég Jugoszlávia is. A következőkben kifejezetten a protestáns bibliafordítás hiánvosságaira szeretnék rámutatni. Ezt a Bibl'át postán kaptuk. Az első megdöbbentő tapasztalatunk az volt, hogy a könyv három-négy helyen szétesett. Az összefűzött ívek gerincére csak egy papírcsík van ragasztva forró enywel, amely azonnal törik. Gyakorlatilag a könvv nem volt bekötve, ami annál lesúitóbb, mivel egy 1432 oldalas könyvről van szó. amelyet a hivő ember naponta legalább egyszer kézbe vesz. Nem tudiuk, hol történt ilyen felelőtlen mulasztás, mégis az a reménységünk, hogy ezt a hibát a kiadó Is észrevette és kiiktatta, öregbítve a magyar könyvkötészet hírnevét. A szövegrészben nagyon hiányoltuk a bevezetést, megjegyzéseket, magyarázatokat a könyv helyes használatához és annak jó megértéséhez. Mivel évezredekkel ezelőtt leirt szövegről van szó, feltétlenül szükséges lett volna a mai olvasó számára minden bibliai könyv elé egy bevezetőt írni, amely nagy vonalakban megvilágítja annak történelmi hátterét, a könyv létrejöttének körülményeit és esetleges különlegességeit — melyek megismerésére az átlag bibliaolvasónak ma alig van lehetősége. Az Úr szót kétféle módon szedték: Úr és ÚR, gyakran közvetlen egymás mellett, így Jer 4, 10; 49, 5 versekben. Nyilván nem sajtóhibáról van szó, hanem a szó más tartalmát kívánták jelezni, amit azonban a be nem avatott olvasó magyarázat nélkül nem tudhat meg. Hasonló a helyzet a lélek szó különböző írásmódjánál: egyszer lélek, máskor Lélek. Ha már a fordítók nagyon is vitatható okokból nem használták a szellem szót a lélek helyett (hiszen Isten szellem és őt imádói szellemben imádják), akkor a nagybetűs írásmódhoz legalább egy általános utalást fűzhettek volna, hogy itt Isten Leikéről, azaz a Szentlélekről van szó. Érthetetlen az is, hogy a protestáns fordítók nem tesznek következetesen különbséget a görög aleteia és dikaiosyne szavak között, mindkettőt igazsággal fordították. A katolikus fordítók ebben jó példát adtak, amikor kihangsúlyozottan különbséget tesznek az igazság és megigazulás, valamint igazságosság között. Csak ilyen fordításban érthető pl. a Római levél 3. fejezete. A fordításból itt-ott bizonyos tapintat is hiányzik. Példa erre Márk 8, 23; 7, 33, ahol arról olvasunk, hogy Jézus a vak szemére köpött, ill. ujjára köpött. Korunkban a szembeköpés nagyon lealacsonyító, közönséges s általában a köpés negatív színezetű kifejezés. Mennyivel finomabban fejezték ki a katolikus fordítók ezt a cselekményt, amikor a vak szemét nyállal megkente vagy ujját megnyálazta szavakat használták. Végül néhány nyomdatechnikai gyengeségre szeretnék rámutatni: Az egész könyv roppant nagy, vaskos, nehezen kezelhető. Utazásra, bibliaórára elvinni körülményes, sőt idősebbek számára majdnem lehetetlen. Tudjuk, ennek egyik oka a nagyobb betűtípus, amiért viszont sokan hálásak. Szerintünk azonban a könyv terjedelme lényegesen lecsökkenne, ha kéthasábosan szedették volna a szöveget. A mostani megoldásnál ugyanis minden kis alcím kétszer annyi helyet foglal el, mint a kéthasábos beosztásnál. Túl aprók a betűk a lapok tetején, ahol a bibliai könyv címét és a fejezeteket jelzik. Ez a szöveg sokkal szembeötlőbb kellene legyen, azaz nagyobb és félkövér betűkkel szedve, továbbá a legtömörebb fogalmazásban pl. Pál első levele a korinthusiakhoz 15, 16. helyett elegendő lenne I Kor 15, 16. A lábjegyzetek és párhuzamos helyek megjelölését lehetett volna egy fokkal nagyobb betűkkel szedetni. Mindenesetre helytelen volt a párhuzamos helyeknél a fejezetszámot minden megadott versnél félkövéren kiemelni (így a legtöbb oldalon mindig ugyanazt a számot emelték ki), fontosabb lett volna a versek számozását kiemelni, hiszen az olvasó ahhoz keresi a párhuzamos helyet. Fenti megjegyzéseinket csak azért tettük, hogy ezáltal egy későbbi jobb kiadáshoz hozzájáruljunk. Csak javításról lehet szó, hiszen semmi sem tökéletes, amit az ember tesz. Isten Igéje szolgai formában van közöttünk, mint ahogy a testté lett Ige, Jézus Krisztus is szolgai formában jött e világra. Mégis kötelességünk — Isten szava iránti szeretetünk is ezt diktálja —, hogy az isteni üzenetet a lehető legvilágosabban, a legszabatosabban és a legmagyarosabban adjuk magyar népünk kezébe. Az új fordításokkal egy nagy lépéssel előbbre jutottunk, azonban további lépésekre van szükség. De még fontosabb az, hogy rendszeresen olvassuk az örök élet beszédét — immár újabb, jobb fordításban —, hogy lehessen ez valóban életösvényünk világossága.- s -d (folyt, a 4. oldalról) ami a többi vallásokban nincs meg: mégpedig az ember-szeretet. Az ember, mint Isten műve, ahol az ember nemcsak keresztyén, hanem egyszerűen az ember. Ha a keresztyénség mellett állnék ki, akkor emiatt, mert az emberszeretet annak fontos tézise.
