Útitárs, 1975 (19. évfolyam, 1-6. szám)

1975-09-01 / 5. szám

ÚT/TfíRSm (folyt, a 4. oldalról) 6. És végül jön a kiváltó ok, mint Saul esetében a harci helyzet. Ugye, hogy milyen aljas vagyok én, s ugye, hogy nincs más választásom, mint önmagam elpusztítása? Ez az alibi. Előtte — ha idő van rá! — még egy búcsúlevél író­dik, amely nem más, mint a tett igazolá­sa. önigazolás. Hadd tudja meg ország­világ, milyen igaztalan volt velem szem­ben. Pedig nem igaz, hogy csak ez a meg­oldás. Dosztojevszkij mesterien festi meg Raszkolnyikov útját a tett anonim elkövetésétől az önmaga följelentéséig. Ez is megoldás, mert kitörés a circulus vitiosusból. De ott a tékozló fiú esete is! A fiú nem tudja megemészteni az apjá­val való szakítását, de a kétségbeesés szélén rádöbben arra, hogy ezt mégis az apjával kellene rendbehozni. S része lesz a legnagyobb ajándékban: szeretet­tel fogadja vissza az apja. Ezért nem le­het soha elég hangosan hirdetni: mie­lőtt bármit teszel, utolsó erőddel is Öt, az Atyát keresd! * * * „Boldog az, akinek hamissága meg­bocsáttatott, vétke elfedeztetett. Boldog az az ember, akinek az Úr bűnt nem tulajdonít és lelkében csalárd­ság nincsen. Míg elhallgattam, megavultak csont­jaim a napestig való jajgatás miatt. Míg éjjel-nappal rámnehezedett ke­zed, életerőm ellankadt, mintegy a nyár hevében. Vétkemet bevallottam neked, bűnö­met el nem fedeztem. Azt mondtam: Be­vallom hamisságomat az Úrnak — és te elvetted rólam bűneimnek terhét" (a 32. zsoltárból). (Folyt, köv.) Megjelent Hallgrimur Pétursson: Passió-énekek Elmélkedések Krisztus Urunk szenvedése felett, D. Ordass Lajos püspök fordításában. A Hallgrimur gyülekezet ki­adása, Reykjavik, 1974 Megrendelhető lapunk irat­terjesztésénél és a magyar lelkészi hivatalokban. Ara 20.— DM Szent árnyék A legenda szerint egy napon angyalok kerestek föl egy istenfélő embert. Sza­bad volt azt kérnie, amit akart. Az em­ber hosszú ideig szabadkozott, de vé­gül is így szólt: „Hadd tehessek úgy jót, hogy még magam se tudjak róla." Kívánsága úgy teljesült, hogy a férfi árnyéka gyógyított meg betegeket, eny­hített fájdalmakat, vigasztalt meg gyá­szolókat úgy, hogy erről ő mit sem tu­dott. Amerre ez a csöndes ember járt, áldás járt vele. Hervadó virágok fel­frissültek, tikkadt mezőségek erőre kaptak, betegek gyógyultak, bűnösök Istenhez tértek meg. Mindenki szerette ezt az embert és mivel nevét nem tud­ták, „Szent árnyékának nevezték. Amit ez a legenda elmond, igaz. Aki önzetlenül csak Isten dicsőségét akar­ja gyarapítani, az áldást hint szét maga körül. Ezt látjuk Pál apostol életéből is. Lett volna sok oka a dicsekedésre, mert híven szolgálta Isten ügyét. Mégis azt írja: „Magammal nem dicsekszem . . . megtűrtőztetem magamat, hogy valaki többnek ne tartson, mint aminek lát" (2 Kor 12, 5—6). Ugyan mi volna, ha mi „szent árnyék­ok lehetnénk! És akkor is jót tennénk, amikor nem is tudunk róla! Dicséretet nem várva. OSLO, Norvégia. Egy 1971-ben meg­alakított állami bizottság azt a javasla­tot terjesztette be, hogy szüntessék meg Norvégiában az államegyházi rendszert. MOSZKVA, Szovjetunió. A Szibériá­ba száműzött német nyelvű népcsoport, amely az 1969-es népszámlálás szerint még 1,4 millió lelket tett ki, lassan elve­szíti egykor virágzó gyülekezeteit. Leg­újabb adatok szerint már csak kb. tíz gyülekezet létezik, amelyet a szovjet ha­tóságok mint regisztrált vallási közössé­get elismernek. Sok evangélikus utazik ezer kilométert is, hogy egy istentiszte­letre eljusson. A gyülekezetekben már nincsen teológiailag képzett lelkész. HANNOVER, NSZK. A Hannoveri Tar­tományi Egyház püspöke, dr. Lohse, püspöki beszámolójában kijelentette, hogy „forradalmi és politikai teológiák tévtanítást képviselnek, mert úgy tesz­nek, mintha ezen a földön a mennyet tudnák megvalósítani." Hangsúlyozta, hogy az egyház feladata elsősorban nem az emberről, hanem az Istenről va­ló beszéd. folyt a 7. lapról Különben is kérdéses társaság vol­tak ők, ha merev törvénytiszteletükkel át is segítették népüket politikai-szel­lemi válságokon. Azonban nemcsak fel­támadás-tagadásuk miatt álltak szem­ben az erősödő keresztyénséggel, ha­nem azért is, mert lemondtak minden­ről, ami bármiféle túlvilágra, örök életre emlékeztette volna őket. Véleményük szerint az embernek itt kell jót tennie, bármiféle jövőbeli jutalom várása nél­kül. S ezt megteheti, mert szabadságá­nál fogva tud választani a jó és a go­nosz között. Az ifjú keresztyén gyüle­kezet nem tudott mást tenni, ebben a szadduceusoknak ellent kellett monda­nia. A párt vége igen szomorú. Mivel egész tevékenységének központja mé­giscsak a jeruzsálemi templom volt, a templom lerombolásával elveszítette élete központját. Kr. u. 70-ben a temp­lommal együtt eltűntek a szadduceusok is a zsidó nép életéből. SZATMÁRCSEKE, Magyarország. 50 éves szolgálat után, amelyet a szatmár­­csekei ref. gyülekezetben végzett, nyu­galomba vonult Szalay Pál lelkipásztor. BUDAPEST, Magyarország. A Rajnai Tartományi Egyház elnöke, Karl Immer, a Református egyház meghívására egy küldöttséggel Magyarországon járt. ARUSHA, Tanzánia. Felavatták az első lelkészt, aki Zaire-ban evangélikus lelkészként dolgozni fog. Ngoy Kasu­­kuti a tanzániai teológiai főiskolán vé­gezte el tanulmányait. Magyar evangéliumi lap. Evangelisches Blatt für Ungarn. Előfizetési ár egy évre: US $ 4.— ill. annak megfelelő más valuta Norddeutsche Landesbank (Bankleitzahl: 27251329) „ÚTITÁRS“ Konto-Nr. 29 366 879 Főszerkesztő - Redakteur: L. G. Terray, Morells vei 25, Oslo 4, Norwegen. Szerkesztő-verantwortlicher Redakteur: I. Gémes, D-7 Stuttgart 50, Sodenerstr. 43, Deutschland. Szerkesztőbizottság- Redaktionsausschuß: L. Kótsch, D-714 Ludwigsburg, Friedrichstr. 104, Deutsch­land: Dr. C de Pándy, Strandv. 37, Stockholm, Schweden; Dr. J. Tóth, 12 Ch Castelver, CH-1255 Veyrier, Schweiz; R. Pátkai, 36 College Rd. Wembley, Middlesex, England. Druck: St.-Johannis-Druckerei, 763 Lahr 14203/1975

Next

/
Thumbnails
Contents