Útitárs, 1971 (15. évfolyam, 2-5. szám)
1971-09-01 / 5. szám
úT/mnsm ___________________________________________________________2 Martin Luther King Gyülekezeteink a diaszpórában ANGLIA templomok Magyarországon. A magyar ökumenikus tanács levélben közölte Ralph Abernathyval (Atlanta), hogy jelenleg több olyan templom épül, melyek Martin Luther King nevét kapják: Szegeden egy baptista, Debrecenben egy református és Vecsésen egy evangélikus templom. Az utóbbi helyen a második világháború alatt a nácik elpusztították a templomot és ideiglenesen egy faépület helyettesítette, amit annakidején a svájci evangélikus segítőegyesület adományozott. ... és újra lebontották. Érden, Budapest egyik kis elővárosában, amely most az erős iparosodás következtében gyorsan terjeszkedik, épülőben van egy templom, amely Martin Luther King nevét viselné, és lenne majd egy könyvtárszobája, amelyben minden, amit Kingről írtak, hozzáférhető lesz. A gyülekezet most azt az utasítást kapta, hogy az épületet ismét bontsák le — éppen abban az időben, amikor Ralph Abernathy, Martin Luther King utódja, Budapesten időzött. Igen örült az épületnek, főleg arra való tekintettel, hogy Érden sok szegényebb ember lakik. Martin Luther King — jegyezte meg Abernathy — a szegények lelkésze volt és éppen ezért itt van a legmegfelelőbb helye egy olyan templomnak, amely az amerikai néger lelkész nevét viseli. Sajnos, e nyilatkozat ellenére lebontandó az érdi templom. Sőt a nevezett lelkészt Érdről elmozdítják hivatalából. Mindenesetre több magyar újság kiállt az egyházi épületért és az érdi lelkészért. Vajon keresztül tudják vinni? Nagyon kívánatos volna, ha az egyházi építkezés jó vég felé haladna és a lelkész megkapná a jogot, hogy továbbra is a szociális gondolkodású Martin Luther King szellemében munkálkodhassék. (Schweizerischer Evang. Pressedienst) MURI, Svájc. A svájci Aargau kanton hajlandó az 1841-ben feloszlatott muri kolostor értékeit, melyeket a kanton különböző pincéiben és Lenzburgban raktároztak, eredeti helyére visszaszármaztatni. Már 1941-ben visszaadták a katolikus Muri községnek az államosított kolostor templomát, 1957-ben az értékes üvegfestmények is visszakerültek a muri keresztfolyosóra, most pedig a kolostor többi értékei is visszajutnak. Az angliai magyar evangélikus egyházi szolgálat 1948-ban kezdődött. Ebben az évben érkeztek nagyobb számban magyarok az ausztriai és németországi táborokból. Az első evangélikus lelkész, Károlyfalvy Béla, 1948 közepén érkezett Londonba és azonnal megkezdte a magyar evangélikusok összegyűjtését. Hamarosan istentiszteleteket tartottak (minden vasárnap) a Kentish Town-i angol nyelvű evangélikus templomban. A kezdetben 20—25-ös létszám hamarosan emelkedett, nagyobb ünnepeken 40—50-en is voltak. Ebben az időben a londoni magyar evangélikusok száma kb. 150—200 körül lehetett. A gyülekezetnek nem volt szervezett jellege, nem volt prezsbitériuma, a lelkész fizetését az Ev. Világszövetség, ill. támogató ev. egyházak adták. A vidéken élő, hozzávetőlegesen 200- as létszámú magyar evangélikusság pásztori gondozására nem nyílt lehetőség. A lelkész időnként Észak-Angliában, Bradford-ban és Manchesterben tartott istentiszteleteket, ahol azonban a kiterjedt szórvány miatt igen alacsony volt a résztvevők száma. Az evangélikusok szórványhelyzetének a segítésére és az egyházi életbe való bekapcsolódása érdekében Károlyfalvy Béla lelkész egy 12—16 oldalas magyar nyelvű egyházi lapot adott ki sokszorosított formában, melyben híreket, igemagyarázatokat és vallásos tárgyú elbeszéléseket közölt. Ez a „Jöjjetek Énhozzám" című lap 1948- tól 1952-ig rendszeresen megjelent havonta. Lényeges változás állott be 1951 végén : ekkor kezdtek sokan tovább vándorolni, főleg Kanadába és Ausztráliába. Hozzávetőlegesen a gyülekezet fele vagy még ennél is több kivándorolt. Utánpótlásra nem nyílt lehetőség, ezért érthetően csökkent az istentiszteletek látogatóinak száma. 1952 közepe táján Károlyfalvy Béla lelkész is úgy gondolta, hogy helyesebb, ha Kanadába vándorol, ahol egyházi szolgálatát nagyobb gyülekezeti közösségnek ajánlhatja fel. 1953-ig a gyülekezet tagjai szabad választásuk szerint látogatták a felkínált egyházi alkalmakat. Ekkor Tóth Béla és Szekeres Pál egyháztagok kezdeményezésére egy összehívott vasárnapi istentisztelet után a jelenlevők többsége úgy döntött, hogy a német gyülekezethez csatlakozik. Ettől kezdve 15—20 rendszeres látogatója volt a közös angol nyelvű heti istentiszteleteknek. Két magyar egyháztag prezsbiterként résztvett a gyülekezet vezetésében. Magyar nyelvű istentiszteleteket az időnként Londonba látogató dr. Vajta Vilmos tartott, aki Genfben, mint az Ev. Világszövetség teológiai igazgatója végezte szolgálatát. Isten új helyzetet teremtett a magyarok számára 1956 őszén. Az akkori hatalmas megrázkódtatás eredménye volt többek között az is, hogy Nagy-Britan(foly tatás a 6. lapon) I Nagyenyed. Ref. templom, jobbra a Kollégium