Útitárs, 1971 (15. évfolyam, 2-5. szám)

1971-09-01 / 5. szám

úT/mnsm ___________________________________________________________2 Martin Luther King Gyülekezeteink a diaszpórában ANGLIA templomok Magyarországon. A ma­gyar ökumenikus tanács levélben közölte Ralph Abernathyval (Atlanta), hogy je­lenleg több olyan templom épül, melyek Martin Luther King nevét kapják: Sze­geden egy baptista, Debrecenben egy református és Vecsésen egy evangélikus templom. Az utóbbi helyen a második világháború alatt a nácik elpusztították a templomot és ideiglenesen egy faépület helyettesítette, amit annakidején a svájci evangélikus segítőegyesület adományo­zott. ... és újra lebontották. Érden, Buda­pest egyik kis elővárosában, amely most az erős iparosodás következtében gyor­san terjeszkedik, épülőben van egy temp­lom, amely Martin Luther King nevét vi­selné, és lenne majd egy könyvtárszobá­ja, amelyben minden, amit Kingről írtak, hozzáférhető lesz. A gyülekezet most azt az utasítást kapta, hogy az épületet ismét bontsák le — éppen abban az időben, amikor Ralph Abernathy, Martin Luther King utódja, Budapesten időzött. Igen örült az épületnek, főleg arra való tekintettel, hogy Érden sok szegényebb ember lakik. Martin Luther King — jegyezte meg Abernathy — a szegények lelkésze volt és éppen ezért itt van a legmegfelelőbb helye egy olyan templomnak, amely az amerikai néger lelkész nevét viseli. Sajnos, e nyilatkozat ellenére lebon­tandó az érdi templom. Sőt a nevezett lelkészt Érdről elmozdítják hivatalából. Mindenesetre több magyar újság kiállt az egyházi épületért és az érdi lelkész­ért. Vajon keresztül tudják vinni? Na­gyon kívánatos volna, ha az egyházi építkezés jó vég felé haladna és a lel­kész megkapná a jogot, hogy továbbra is a szociális gondolkodású Martin Lu­ther King szellemében munkálkodhas­­sék. (Schweizerischer Evang. Pressedienst) MURI, Svájc. A svájci Aargau kanton hajlandó az 1841-ben feloszlatott muri kolostor értékeit, melyeket a kanton kü­lönböző pincéiben és Lenzburgban rak­tároztak, eredeti helyére visszaszármaz­tatni. Már 1941-ben visszaadták a kato­likus Muri községnek az államosított ko­lostor templomát, 1957-ben az értékes üvegfestmények is visszakerültek a mu­ri keresztfolyosóra, most pedig a kolos­tor többi értékei is visszajutnak. Az angliai magyar evangélikus egyházi szolgálat 1948-ban kezdődött. Ebben az évben érkeztek nagyobb számban ma­gyarok az ausztriai és németországi tá­borokból. Az első evangélikus lelkész, Károly­­falvy Béla, 1948 közepén érkezett Lon­donba és azonnal megkezdte a magyar evangélikusok összegyűjtését. Hamaro­san istentiszteleteket tartottak (minden vasárnap) a Kentish Town-i angol nyelvű evangélikus templomban. A kezdetben 20—25-ös létszám hamarosan emelkedett, nagyobb ünnepeken 40—50-en is voltak. Ebben az időben a londoni magyar evan­gélikusok száma kb. 150—200 körül le­hetett. A gyülekezetnek nem volt szervezett jellege, nem volt prezsbitériuma, a lel­kész fizetését az Ev. Világszövetség, ill. támogató ev. egyházak adták. A vidéken élő, hozzávetőlegesen 200- as létszámú magyar evangélikusság pász­tori gondozására nem nyílt lehetőség. A lelkész időnként Észak-Angliában, Bradford-ban és Manchesterben tartott istentiszteleteket, ahol azonban a ki­terjedt szórvány miatt igen alacsony volt a résztvevők száma. Az evangélikusok szórványhelyzetének a segítésére és az egyházi életbe való bekapcsolódása ér­dekében Károlyfalvy Béla lelkész egy 12—16 oldalas magyar nyelvű egyházi lapot adott ki sokszorosított formában, melyben híreket, igemagyarázatokat és vallásos tárgyú elbeszéléseket közölt. Ez a „Jöjjetek Énhozzám" című lap 1948- tól 1952-ig rendszeresen megjelent ha­vonta. Lényeges változás állott be 1951 vé­gén : ekkor kezdtek sokan tovább vándo­rolni, főleg Kanadába és Ausztráliába. Hozzávetőlegesen a gyülekezet fele vagy még ennél is több kivándorolt. Utánpót­lásra nem nyílt lehetőség, ezért érthe­tően csökkent az istentiszteletek láto­gatóinak száma. 1952 közepe táján Ká­rolyfalvy Béla lelkész is úgy gondolta, hogy helyesebb, ha Kanadába vándorol, ahol egyházi szolgálatát nagyobb gyüle­kezeti közösségnek ajánlhatja fel. 1953-ig a gyülekezet tagjai szabad vá­lasztásuk szerint látogatták a felkínált egyházi alkalmakat. Ekkor Tóth Béla és Szekeres Pál egyháztagok kezdeménye­zésére egy összehívott vasárnapi isten­­tisztelet után a jelenlevők többsége úgy döntött, hogy a német gyülekezethez csatlakozik. Ettől kezdve 15—20 rend­szeres látogatója volt a közös angol nyel­vű heti istentiszteleteknek. Két magyar egyháztag prezsbiterként résztvett a gyülekezet vezetésében. Magyar nyelvű istentiszteleteket az időnként Londonba látogató dr. Vajta Vilmos tartott, aki Genfben, mint az Ev. Világszövetség teológiai igazgatója végezte szolgálatát. Isten új helyzetet teremtett a magya­rok számára 1956 őszén. Az akkori ha­talmas megrázkódtatás eredménye volt többek között az is, hogy Nagy-Britan­­(foly tatás a 6. lapon) I Nagyenyed. Ref. templom, jobbra a Kollégium

Next

/
Thumbnails
Contents