Utitárs, 1969 (13. évfolyam, 7-12. szám)
1969-07-01 / 7-8. szám
Törökország ma „A régi Sztambulban, az „aranyszarv" nyugati oldalán, ahol sok — az idő fogától kikezdett — ház még a bizánci korból származik, már kora reggel zsúfoltak a kávéházak. Mindenesetre csak férfiakkal; asszonyok részére nincs hely ezekben a sötét helyiségekben. A kávéház a férfiaké, akik itt órák hosszat tricktrackoznak (keleti dominó) vagy egy csésze kávé mellett gondolataikba mélyedve merednek maguk elé. Az idő nem nagy szerepet játszik náluk. Még a legfelelősségteljesebb pozíciókban levő férfiak, bankigazgatók, üzletemberek is alig ismerik azt az emésztő hajszát, ami közép-európai kolégáik számára már régen életszükségletté vált. Ha ismerősök keresik fel őket az irodában, legelőször a szokásos kávét szolgálják fel; utána legalább egy óra hosszat beszélnek politikáról vagy jelentéktelen személyes dolgokról és egészen a végén intézik el az üzleti részt, mintha az egyáltalán nem lenne fontos és teljesen mellékes valami lenne. A jólét iránti érzék és a magas kultúrájú társadalom előnyei, ahogy ezeket a legtöbb közép-európai ma élvezi, a törököknél még nem olyan fejlett. A nagyvárosokban — Isztambul, Ankara és Izmir — mindenesetre más a helyzet. Itt már van igény autóra, szép lakásra vagy jégszekrényre. Hiányzik azonban ennek elérésére az igyekezet." így írja le a törökök életmódját egy újságíró a 20. században. Alkotmányát nézve Törökország modem állam, nyugati, demokratikus rendszerrel. 1923-ban a híres Kemal Atatürk, a modem Törökország atyja, megbuktatta a kalifaságot (az uralkodó mohamedán osztályt) és végrehajtotta a szétválasztást az iszlám vallása és az államháztartás között. Ennek ellenére Törökország lakossága 99 %-ban még mindig az iszlámhoz tartozik és vannak mozgalmak, amelyek azon dolgoznak, hogy a mohamedán befolyás ismét jobban behatoljon az államvezetésbe. Törökország egy része a nagy mohamedán világnak, amely Marokkótól a Maláj-félszigetig és Kazahsztántól Kenyáig terjed. A világon minden hetedik ember mohamedán. A misszió szakértői majdnem mind megegyeznek abban, hogy ma a mohamedán országok a föld leggyérebben evangélizált területei. Törökország háromszor akkora, mint Nagy-Brittania; lakossága 30 millió. — „A 30 millió török között nincs egyetlenegy török gyülekezet. A létező gyülekezetek a két kisebbségi csoporthoz, a görögökhöz és az örményekhez tartoznak. Körülbelül 16 protestáns gyülekezet őrzi az evangélium igazságát, de rendkívül nehéz missziói munkát végezniök, HANGLEMEZ Kiss Zoltán, a jelenleg Finnországban élő hangversenyénekes előadásában LP- hanglemez jelent meg, mely KODÁLY legszebb népdalfeldolgozásaiból tartalmaz válogatást. Zongorán kísér a hosszabb ideig Magyarországon élt finn zongoraművésznő, Garamné Sole Kallioniemi. A művészi borítólap hátoldalán angolnyelvű ismertetés is van, így külföldi ismerőseinknek is kedveskedhetünk a lemezzel. A lemez irányára: 5,00 US dollár + postaköltség Megrendelhető a lelkészi hivatalok révén, vagy közvetlen: Kiss Zoltán, Urheilutie 11 S 6g, Kauniainen, Finnország. mert egy mélyen gyökerező évszázados félelem (a múltban tömegmészárlás és üldözés) akadályozza őket ebben." — Az egyik misszionárius írja: „Még mindig több mint kétmillió ember esik egy missziói munkásra, sőt tulajdonképpen hétmillió, ha mindazokat számoljuk, akik törökül beszélnek." (E megállapítás óta ennek a misszionáriusnak is el kellett hagynia Törökországot.) Ennek az ijesztő helyzetnek különböző oka van. Az egyik az, hogy a gyülekezet elmulasztotta végrehajtani missziói feladatát. Ezt mutatja az a tény, hogy évszázadok alatt egyetlen török hivő gyülekezet sem volt található Isztambulban — ti. attól az időtől kezdve, amikor Fatih, a mohamedán hódító bevette a várost 1453-ban — napjainkig. Ez azt jelenti, hogy Törökország legnagyobb városa egy félezred óta az iszlám kezében van, a lelki fény legcsekélyebb jele nélkül. A másik ok az a tény, hogy a törökök fanatikus mohammedánok. Minden sorompó ellenére Isten Lelke különböző módon végzi munkáját a mohamedán erődítmény mögött. Ezt csak a török újságokból vett híradásokkal lehet illusztrálni. Talán két évvel ezelőtt ezt írta egy ankarai újság: „Missziói munka egész hálózatát fedezték fel." — Egy isztambuli újság pedig a következő hírt hozta: A keresztyén propagandisták száma megnövekedett. Kis iratokat dobnak be a levélszekrényekbe és propagandát csinálnak Jézusnak. Bár nyilvános tilalom nem áll fenn, rendőrség megindította a vizsgálatot." (Valóban több százezer ilyen „propaganda iratot" osztottak szét Törökországban.) Itt felmerülhet a kérdés: ha nincs tilalom az ilyen irodalom osztogatására, miért nem lehet nyilvánosan osztogatni? Egyik keresztyén újság szerint: „A török törvény elméletileg igen nagylelkű a nemmohamedánokkal szemben, bár a lakosság túlnyomó része az iszlámnak hódol. A helyi hatóságok azonban úgy látszik kételkednek a vallásszabadságban, mert az evangélizációs tevékenység legkisebb jelére állandóan drasztikus intézkedésekhez nyúlnak. így például a Brit és Külföldi Bibliatársulat egyik képviselőjét elfogták, mert az egyik vasútállomáson eladott egy Bibliát. A rendőrség hétvégén fogva tartotta és kegyetlenül bántalmazta. Végül büntetés fenyegetése mellett elbocsátották. A török rendőrség négy amerikai repülőt is letartóztatott, amikor ezek egy 5000 lakosú helységben evangélikus irodalmat osztogattak. Ezeket a férfiakat, akik az Isztambul közelében állomásozó egyik NATO-egységhez tartoztak, kihallgatásra egy éjszaka fogva tartották, de azután mégis felmentették őket, mert valaki bebizonyította, hogy nem követtek el vétséget." A cikkben felsorolt különböző előzmények felvetik azt a fontos kérdést, hogy ki követi a missziói felhívást erre a nehéz missziói mezőre? A Brit és Külföldi Bibliatársulat munkáját említették. (Sajnos be kellett csuknia boltját Isztambulban.) — Különböző társulatok egyes misszionáriusai évenként pár hónapot töltenek az országban, mivel hosszabb időre nem kapnak tartózkodási engedélyt. — Németországban is, ahol több mint 150 ezer török munkás dolgozik, munkálkodnak a törökök között. Ehhez tervezik a kétnyelvű német-török János evangéliuma kiadását. Bár Törökországban rendkívül nehéz a munka, az elvetett mag kikelhet és gyümölcsöt hozhat. Svájci missziói lap után 5
