Utitárs, 1969 (13. évfolyam, 7-12. szám)

1969-07-01 / 7-8. szám

Törökország ma „A régi Sztambulban, az „aranyszarv" nyugati oldalán, ahol sok — az idő fogá­tól kikezdett — ház még a bizánci korból származik, már kora reggel zsúfoltak a kávéházak. Mindenesetre csak férfiak­kal; asszonyok részére nincs hely ezek­ben a sötét helyiségekben. A kávéház a férfiaké, akik itt órák hosszat trick­­trackoznak (keleti dominó) vagy egy csésze kávé mellett gondolataikba mélyedve merednek maguk elé. Az idő nem nagy szerepet játszik náluk. Még a legfelelősségteljesebb pozíciókban levő férfiak, bankigazgatók, üzletemberek is alig ismerik azt az emésztő hajszát, ami közép-európai kolégáik számára már régen életszükségletté vált. Ha ismerősök keresik fel őket az irodában, legelőször a szokásos kávét szolgálják fel; utána legalább egy óra hosszat beszélnek poli­tikáról vagy jelentéktelen személyes dol­gokról és egészen a végén intézik el az üzleti részt, mintha az egyáltalán nem lenne fontos és teljesen mellékes valami lenne. A jólét iránti érzék és a magas kultú­rájú társadalom előnyei, ahogy ezeket a legtöbb közép-európai ma élvezi, a törö­köknél még nem olyan fejlett. A nagyvárosokban — Isztambul, An­kara és Izmir — mindenesetre más a helyzet. Itt már van igény autóra, szép lakásra vagy jégszekrényre. Hiányzik azonban ennek elérésére az igyekezet." így írja le a törökök életmódját egy újságíró a 20. században. Alkotmányát nézve Törökország mo­dem állam, nyugati, demokratikus rendszerrel. 1923-ban a híres Kemal Ata­­türk, a modem Törökország atyja, meg­buktatta a kalifaságot (az uralkodó mo­hamedán osztályt) és végrehajtotta a szétválasztást az iszlám vallása és az államháztartás között. Ennek ellenére Törökország lakossága 99 %-ban még mindig az iszlámhoz tartozik és vannak mozgalmak, amelyek azon dolgoznak, hogy a mohamedán befolyás ismét job­ban behatoljon az államvezetésbe. Törökország egy része a nagy mo­hamedán világnak, amely Marokkótól a Maláj-félszigetig és Kazahsztántól Kenyáig terjed. A világon minden hete­dik ember mohamedán. A misszió szak­értői majdnem mind megegyeznek ab­ban, hogy ma a mohamedán országok a föld leggyérebben evangélizált terüle­tei. Törökország háromszor akkora, mint Nagy-Brittania; lakossága 30 millió. — „A 30 millió török között nincs egyet­lenegy török gyülekezet. A létező gyüle­kezetek a két kisebbségi csoporthoz, a görögökhöz és az örményekhez tartoz­nak. Körülbelül 16 protestáns gyülekezet őrzi az evangélium igazságát, de rend­kívül nehéz missziói munkát végezniök, HANGLEMEZ Kiss Zoltán, a jelenleg Finnországban élő hangversenyénekes előadásában LP- hanglemez jelent meg, mely KODÁLY legszebb népdalfeldolgozásaiból tartal­maz válogatást. Zongorán kísér a hosszabb ideig Magyarországon élt finn zongoraművésznő, Garamné Sole Kallio­­niemi. A művészi borítólap hátoldalán angolnyelvű ismertetés is van, így kül­földi ismerőseinknek is kedveskedhetünk a lemezzel. A lemez irányára: 5,00 US dollár + postaköltség Megrendelhető a lelkészi hivatalok révén, vagy közvetlen: Kiss Zoltán, Urheilutie 11 S 6g, Kauniainen, Finn­ország. mert egy mélyen gyökerező évszázados félelem (a múltban tömegmészárlás és üldözés) akadályozza őket ebben." — Az egyik misszionárius írja: „Még min­dig több mint kétmillió ember esik egy missziói munkásra, sőt tulajdonképpen hétmillió, ha mindazokat számoljuk, akik törökül beszélnek." (E megállapítás óta ennek a misszionáriusnak is el kellett hagynia Törökországot.) Ennek az ijesztő helyzetnek különböző oka van. Az egyik az, hogy a gyülekezet elmulasztotta végrehajtani missziói fel­adatát. Ezt mutatja az a tény, hogy év­századok alatt egyetlen török hivő gyü­lekezet sem volt található Isztambulban — ti. attól az időtől kezdve, amikor Fa­tih, a mohamedán hódító bevette a várost 1453-ban — napjainkig. Ez azt jelenti, hogy Törökország legnagyobb városa egy félezred óta az iszlám kezében van, a lelki fény legcsekélyebb jele nélkül. A másik ok az a tény, hogy a törökök fanatikus mohammedánok. Minden sorompó ellenére Isten Lelke különböző módon végzi munkáját a mo­hamedán erődítmény mögött. Ezt csak a török újságokból vett híradásokkal le­het illusztrálni. Talán két évvel ezelőtt ezt írta egy ankarai újság: „Missziói munka egész hálózatát fedezték fel." — Egy isztambuli újság pedig a következő hírt hozta: A keresztyén propagandisták száma megnövekedett. Kis iratokat dob­nak be a levélszekrényekbe és propa­gandát csinálnak Jézusnak. Bár nyil­vános tilalom nem áll fenn, rendőrség megindította a vizsgálatot." (Valóban több százezer ilyen „propaganda iratot" osztottak szét Törökországban.) Itt felmerülhet a kérdés: ha nincs ti­lalom az ilyen irodalom osztogatására, miért nem lehet nyilvánosan osztogatni? Egyik keresztyén újság szerint: „A tö­rök törvény elméletileg igen nagylelkű a nemmohamedánokkal szemben, bár a lakosság túlnyomó része az iszlámnak hódol. A helyi hatóságok azonban úgy látszik kételkednek a vallásszabadság­ban, mert az evangélizációs tevékenység legkisebb jelére állandóan drasztikus intézkedésekhez nyúlnak. így például a Brit és Külföldi Biblia­társulat egyik képviselőjét elfogták, mert az egyik vasútállomáson eladott egy Bibliát. A rendőrség hétvégén fogva tar­totta és kegyetlenül bántalmazta. Végül büntetés fenyegetése mellett elbocsátot­ták. A török rendőrség négy amerikai re­pülőt is letartóztatott, amikor ezek egy 5000 lakosú helységben evangélikus iro­dalmat osztogattak. Ezeket a férfiakat, akik az Isztambul közelében állomásozó egyik NATO-egységhez tartoztak, kihall­gatásra egy éjszaka fogva tartották, de azután mégis felmentették őket, mert valaki bebizonyította, hogy nem követ­tek el vétséget." A cikkben felsorolt különböző előzmé­nyek felvetik azt a fontos kérdést, hogy ki követi a missziói felhívást erre a nehéz missziói mezőre? A Brit és Külföl­di Bibliatársulat munkáját említették. (Sajnos be kellett csuknia boltját Isz­tambulban.) — Különböző társulatok egyes misszionáriusai évenként pár hó­napot töltenek az országban, mivel hosszabb időre nem kapnak tartózkodási engedélyt. — Németországban is, ahol több mint 150 ezer török munkás dol­gozik, munkálkodnak a törökök között. Ehhez tervezik a kétnyelvű német-török János evangéliuma kiadását. Bár Török­országban rendkívül nehéz a munka, az elvetett mag kikelhet és gyümölcsöt hozhat. Svájci missziói lap után 5

Next

/
Thumbnails
Contents