Utitárs, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)
1968-11-01 / 11-12. szám
ÉLŐ VÍZ oooooooooooooooooooocooooooooooooooo Nincs személyválogatás A fejsze pedig már a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik és a tűzre vettetik (Máté 3,10). Ma ez a szó: minden azt árulja el igénkből, hogy nincs személyválogatás. „Minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik. . Tehát nem mentség a szép zöld, árnyat adó lomb. Nem mondhatod és nem mondhatom: Uram, hiszen én nem loptam, nem csaltam, emberek telepedtek le a közelemben és én enyhet adó szavakkal beárnyékoltam őket. Sokan kerestek és sokan szerettek a közelemben lenni. Nem mentség a szerény, kedves, lombos, árnyékos élet. A fejsze már a lombos fa gyökerére is vettetett — mert jó gyümölcsöt nem terem. Nincs személyválogatás ! De nem mentség a legszebb virág sem, ha lehull és nem hoz gyümölcsöt. Nem mondhatod és nem mondhatom: Uram, nézd én olyan szép, virágzó életet élek. Mindenki gyönyörködik bennem, dicséri szépségemet vagy szép tulajdonságaimat. Virágos a beszédem; vigyázok, senkit meg ne bántsak. Mindenkivel jóban akarok lenni. Virágosak a tetteim; figyelmes vagyok. Most is vettem egy csomó karácsonyi üdvözlő képet és újévre is küldök B. u. é. k.-ot. Virágot küldök — lapon is. Névnapról és születésnapról sem felejtkezem el; virágzó életem virágokat küld. Az emberek azt mondják rólam: kedves ember. Be jó volna, ha ez mentség volna — de ez sem mentség. Isten a virág mögött a gyümölcsöt keresi. Isten átlát „virágainkon", akár gondolatok, akár tettek azok. Isten nem úgy lát bennünket, ahogy mi látjuk egymást, ahogy mi mutogatjuk magunkat. Isten kifordítva látja az életünket. Azt látja, amit mi a virágainkkal eltakarunk. Ö nem azt hallja, amit virágos szavakkal mondunk, hanem azt, amit — elhallgatunk. Nem azt látja, amit szép gesztusokkal teszünk, hanem azt, amit meg kellett volna tennünk, de nem tettük meg. Nem azt látja, amit magunkra aggatunk, hanem amit eltakarunk azzal. Nincs személy válogatás! Minden fa, amely csak virágot hoz, de jó gyümölcsöt nem terem, kivágattatik. A fejsze már a virágzó fák gyökerére vettetett! De még a gyümölcs sem kifogás. Isten nem akármilyen gyümölcsöt keres, hanem jó gyümölcsöt keres nálunk. És hogy ne maradjunk kétségben, megmondja, mi a Lélek gyümölcse: „szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség" (Galata 5, 22-23). És nincs személyválogatás! Minden fa, amely nem a Lélek gyümölcsét termi jó gyümölcsképpen, kivágattatik. És a fejsze már a fák gyökerére vettetett. . . * Hát valóban nincs menekvés? De hiszen akkor itt valamennyien kivágattatunk! Akkor jobb lett volna soha meg nem születnünk — de még inkább soha az igét meg nem hallanunk, ha igaza van ennek a zord prófétának! Akkor hiába istentisztelet és hiába az imádság, hiába minden, mert mi lombot, virágot és rossz gyümölcsöket termő fák vagyunk. Hol van a mi jó gyümölcsünk? Nem tudod? Ott érik az első, a legelső advent — Erzsébet — üzenetében, Máriához intézett szavában: „áldott a te méhednek gyümölcse!" íme, egy jó gyümölcs. Az egyetlenegy jó! De tudsz-e hivatkozni, mersz-e hivatkozni rá velem együtt, amikor lombjaink és virágaink s vackorjaink gyötörnek? S mert van egy gyümölcs, egyetlenegy jó gyümölcs, ezért igaz a prófétai szó, hogy a fejsze pedig már a fák gyökerére vettetett! Talán éppen abban a misztikus és gyötrő pillanatban, amikor a Jordán partján szívekbe hasít a prófétai szó, hogy a fejsze pedig már a fák gyökeré-Rádióadásaink A Norvég Egyházi Misszió magyarnyelvű rádióadásai minden pénteken, középeurópai idő szerint este fél hétkor hallhatók a 41 méteres hullámhosszon. Decemberi programunk: 6. Lelkiismeret (Pátkai Róbert). 13. A világ világossága (Terray László). 20. „Imhol jő néked a te királyod". Ádventi program. 27. Gyermekeknek. Karácsony. (Seland Bernát). Januári programunk: 3. Boldog újévet. 10. „Égi csillag tiszta fénye." 17. Hallgatóink kérdeznek. 24. Szolgálat. 31. Missziói program gyermekeknek: Az eszkimók apostola. re vettetett, csapódik le valóban a fejsze a fák gyökerére. Fákra, amelyből kemény ácskezek nem is sokára keresztet ácsolnak majd. Keresztfát — ó, ember halljad az evangéliumot! —, gyümölcsöt, jó gyümölcsöt hordozó keresztfát. Mária méhének gyümölcsét, jó gyümölcsét hordozó keresztfát! Igen, halleluja! Igaz és ámen a prófétai szó, hogy a fejsze a fák gyökerére vettetett. Nemcsak a mi életünk fájára, mert akkor jaj volna nekünk, hanem az egyetlenegy fáéra, amely jó gyümölcsöt termett — hogy hivatkozhassunk rá. Hogy az ítéletkor reszketve és riadtan, de mégis hittel rámutathassak: Atyám, ne a lombjaimat nézzed, ne hiú virágaimat lássad, jaj, csak vackor gyümölcsöket hozok — de nézzed őt, a te egyszülött Fiadat, aki értem jött le a földre és értem halt meg — és úgy láss engem! Ne vágj ki Uram, hiszen egyszer egy rettenetes fának a gyökerére úgy vettetett a fejsze, hogy abból azt a keresztet ácsolták, amin nekem kellett volna halálnak halálával halnom és akkor az a fa — gyümölcsöt hozott. És igaz, ó de drágán, de áldottan igaz a kemény, a szívekig ható prófétai szó: „minden fa, amely jó gyümölcsöt nem terem . . ." Nincs személy válogatás! Nézzed: poklosok jönnek Jézushoz és szabad az út. Jöhetnek. Római százados kiált a szolgájáért és meghallgattatik. Bartimeus nyöszörög a jerikói úton és ő megáll, mert egy nyomorult vak hívja. Nikodémus, a nagy tanács tagja zörget hozzá éjjel és nem mondja, hogy: nincs hivatalos óra. Jairus rohan a kapernaumi utcán, a zsinagóga feje és előbb egy kitaszított asszonyt gyógyít meg, mert neki akkor nagyobb szüksége van rá — de azután az ő leányát is feltámasztja. — Nincs, nincs személy válogatás! Nincs, mert sürgős, mert sietős az útja, mert a fejsze már régen a fák gyökerére vettetett, mert már várja Mária méhének áldott gyümölcsét! Nincs személyválogatás. Nézzed, micsoda szívetszakasztó isteni demokrácia: Isten egyszülött Fia indult el — érted ezt? Előbb gyermek, ember lett érted s aztán elindul meghalni a poklosokért és koldusokért, Magdalénákért és riadt halászokért, utcalányokért és Nikodémusokért, munkásokért és urakért, parasztokért és frakkos diplomatákért. Érted és értem — mert nincs személyválogatás. Hogy te, meg én, meg ők, hivatkozhassunk egy, egyetlenegy jó gyümölcsre ama napon! Öreá, Jézusra. Hogy mehessünk ma is személyválogatás nélkül hozzá! Jertek, áldjuk és magasztaljuk életünk egyetlen jó gyümölcsét, Jézust! Köszönjük meg, hogy egykor a fejsze a fák gyökerére vettetett, hogy mi ki ne vágassunk! E. Gy. 8
