Utitárs, 1968 (12. évfolyam, 1-12. szám)

1968-11-01 / 11-12. szám

Levelesláda: Hogy néz ki az Úristen? Szeretném megkérdezni, hogy néz ki az Úristen? Néha úgy képzeltem el Is­tent, mint egy nagy felhőt, ami nagyobb az összes többinél. A vasárnapi iskolá­ban azt tanultam, hogy ő Lélek és ma­ga a valóság, de mi mégis elképzelhet­jük őt, mint embert, mivel jézus azt mondta: aki engem látott, látta az Atyát. De ez mind hogy egyeztethető össze? — Igen kíváncsi vagyok. Marika (12 éves) Kedves Marika! Örömmel válaszolok leveledre. Ami­kor Istent felhőnek képzeled, nem is kö­vetsz el ostobaságot, mint talán sok felnőtt gondolná. Amikor az ószövetségi nép Egyiptomból kivonult, valami furcsa dolog történt: az Ür felhőoszlopban ha­ladt előttük nappal, éjjel pedig tűzoszlop­­ként, hogy mind éjjel, mind nappal előre haladhassanak (2. Móz. 13, 21). Az értelme ennek persze nem az, hogy Isten felhő, hanem hogy Isten elrejtő­zik, mint a nap is „elbújik" a felhő mögé. De Isten ott van, noha láthatat­lanul. Gyakran nevezi a Szentírás Isten szekerének a felhőt, melyen utazik. Az Újszövetség pedig arról ír, hogy Jézus felhőkön fog visszajönni. A felhő sok vonatkozásban össze van kapcsolva Is-Ezt kérdezik a legapróbbak, feszülten tekintve a várva várt nap felé, amikor az ajándékok előkerülnek rejtekhelyeik­ről s a kis csomagokon felfedezik saját nevüket. Milyen lesz a karácsony? — kérdezi a dolgozó édesanya, amikor arra gondol, hogy milyen gyorsan elszalad az idő s mindennek vége, mielőtt a kellő kará­csonyi előkészületeket megtehette volna odahaza. Valószínű így lesz ez az idén is. Milyen lesz a karácsony? — kérdezi a kereskedő, mivel tudja, hogy éppen a karácsony előtti napok forgalmán múlik, hogy nyereséggel vagy veszteséggel kell-e lezárnia az esztendőt. Milyen lesz a karácsony? — kérdezi a lelkész, aki alig tud lélegzethez jutni a gyorsan egymásután következő isten­tiszteletek között. Milyen lesz a karácsony? — kérdezi aki éppen gyászban van s úgy érzi, az egész ünnep értelmetlen az eltávozott kedves részvétele nélkül. Igen, milyen lesz ez a karácsony, kér­dezhetjük mindannyian. tennel. De mégsem képzelhetjük el Istent felhőnek. Amikor azt mondjuk, hogy Isten Lélek úgy nem valami olyasmire gondolunk, ami a természetben van. A Lélek a lé­legzéssel van kapcsolatban, meg a szél fúvásával. A bibliai nyelvekben a szél és a lélek azonos fogalmak. 1. Kir. 19,11— 13-ban arról van szó, hogy Illés pró­fétának Isten megjelenik. S akkor egy nagy vihar jött — de az Ür nem volt a viharban; földrengés jött, de ott sem volt; tűzvész jött, de abban sem volt jelen. A tűz után fuvallat hallatszott s ekkor Illés palástjába (kabátjába) rej­tette arcát. Most közel volt az Ür. Persze ő maga nem volt azonos a széllel. A Lélek szó is arról beszél, hogy Isten lát­hatatlan, mint ahogy a levegő is láthatat­lan. Amikor a vasárnapi iskola vezetője azt mondja, hogy Isten egyszerre Lélek és maga a valóság, akkor éppen azt akar­ja kifejezésre juttatni, hogy a láthatatlan Isten és az ő világa olyan valóságos, mint a látható világ körülöttünk. De hogy Isten hogyan néz ki, azt nem tud­juk megmondani. Egyszer azonban úgy mutatta meg magát Isten, mint soha azelőtt. Egy kis Attól függ, milyen kérdéseket enge­dünk szóhoz jutni. Ha azok csak az aján­dékok, ünnepi ebéd, a sok munka vagy talán a gyászunk körül forognak, akkor nem lesz sok tartalma ez évi karácso­nyi ünneplésünknek. De ha a nagy kér­déseket engedjük a középpontban állni, tartalmas lehet a karácsonyunk. Amikor például az élet sok-sok rész­letkérdése egyetlen gigantikus kérdés­­feltevésbe torkollik az élet és halál vonatkozásában, a karácsonyi evan­gélium villámként eloszlathatja saját sö­tétségünket és megvilágíthatja az Igét, aki Istennél volt, aki maga az Isten. Ige, ami megvilágíthatja minden életkérdé­semet. Egy Ige, mely megvilágíthatja saját dilettáns vallásosságomat. Egy Ige, mely fényével megmelegítheti saját emberségemet is, mert „az Ige testté lett és lakozott miközöttünk". Más szóval: átélhetjük Istennek velünk való szoli­daritását (Immánuel: „Velünk az Isten"). A kérdést kell csak helyesen felten­nünk s az Ige megadja helyes és megvi­­lágosító válaszát. — Áldott karácsonyt kíván az Útitárs csecsemőbe rejtőzött, aki mikor nagy lett, olyan lett, akihez jóság és szeretet dolgában senkisem hasonlítható ezen a világon. Biztosan sejted, hogy Jézusra gondolok. Ezért mondhatta Jézus: aki engem látott, látta az Atyát (Ján. 14, 9). Ezért van igaza a vasárnapi iskola ve­zetőjének, amikor azt mondja, hogy Is­ten Lélek, de mi mégis úgy képzelhet­jük el őt, mint valóságos embert. A Lélek láthatatlan, akiről mi nem tudunk képet alkotni magunknak, de hogy mégis el­képzelhessük magunknak, ember formá­jában közénk jött, Jézus Krisztusban. De ez az Istenről való „kép" nem „kül­sőjére" vonatkozik, hogy hogyan is néz ki, hanem hogy milyen tulajdonságai vannak, hogy milyen jóságos és mek­kora szeretet van venne a világ iránt. így van ez különben akkor is, amikor embe­rekről van szó. Amikor magunk elé kép­zelünk valakit, akkor nem hajának vagy szemének a színe a fontos, hanem tulaj­donságai, hogy becsületes-e, kedves-e, jóságos-e. Jézus megmutatta nekünk, hogy Isten milyen érzésekkel van irány­tűnk. Ez a legfontosabb. Tiszi bácsi Gyülekezeti élet AUSZTRIA A bécsi magyar katolikusok, reformá­tusok és evangélikusok egymás templo­maiban közös ökumenikus áhítatokat rendeznek, melyeken mindhárom gyüle­kezet lelkészei szolgálnak. Első alkalom­mal, 1968. december 18-án, a római ka­tolikus templomban találkozik egymás­sal a három gyülekezet. NÉMETORSZÁG A stuttgarti gyülekezet október 26-án ökumenikus istentiszteletet tartott az evangélikus Hospitalkircheben (Büchsen­­str.). Az evang. liturgiát Kótsch Lajos végezte, Pt. Szőke János rk. lelkész pré­dikált. Istentisztelet után szép program keretében emlékeztek meg október 23- ról, melyen dr. Wottge, württembergi kormányképviselő is résztvett. — Előző­leg szept. 7-én Bad Cannstattban a rk. templomban volt ökumenikus istentiszte­let, amikor is rk. liturgia volt és az evan­gélikus lelkész prédikált. VENEZUELA 1968. szeptember 22-én ökumenikus istentisztelet keretében emlékezett meg lelkipásztora, Pósfay György, lelkész­­szészentelésének 23. évfordulójáról a caracasi magyar evangéliumi gyülekezet. Az igehirdetést Ft. Dömötör Ede ferences atya tartotta. Milyen lesz a karácsony? 9

Next

/
Thumbnails
Contents