Utitárs, 1967 (11. évfolyam, 1-12. szám)

1967-05-01 / 5. szám

Gyülekezeti élei: AUSZTRIA Az ausztriai evangélikus egyház magyar lelkigondozó szolgálata 1967. március 4-én Salzerbadban tartotta ezévi egyháztanácsi ülését. A pénztáros jelen­téséből megtudjuk, hogy 1966-ban a hívek adománya és a perselypénz 21.425,48 Schilling, vagyis a közegyházi támogatás mellett a Lelkigondozó Szol­gálat a dologi kiadások 37 % — át ön­maga teremti elő (1965: 32%). Magyar ökumenikus beszélgetés szín­helye volt Bécs. 1967. április 9-én az evangélikusok szeretetvendégségén P. Dr. Török Jenő római katolikus és Szépfalusi István evangélikus lelkész „Hitvallástétel korunkban" címen folyta­tott beszélgetést a hallgatóság előtt. A dialógus kapcsolódott a Katolikus Magyar Egyetemi Mozgalom 1967. feb­ruári müncheni ankétjához. Véghy Károly református lelkész hirde­tett igét április 8-án az evangélikusok­nál Bécsben és Traiskirchenben, a mene­külttáborral szomszédos evangélikus templomban. Grazban és Kapfenbergben ezentúl nem lesz minden hónap harmadik vasár­napján evangélikus istentisztelet, viszont évente 2—3 istentisztelet lesz az ország főbb nagyvárosaiban. Bécsben továbbra is minden vasárnap de. 10 órakor tarta­nak istentiszteletet (Lindengasse 44, Wien 7). Az 1957 óta szeptember utolsó vasár­napján megtartott „Ausztriai Magyar Protestáns Csendesnapot" idén elsőízben Bécsben rendezik meg. Knittelfeldi szolgálata után, 1967. feb­ruár 12-én iktatták be Bécs 10. kerü­leti másodlelkésznek Weiler Henrik evan­gélikus lelkészt. Bécsbe költözése után — a magyar református és evangélikus lel­­készi hivatalokon kívül — magyarul be­szélnek Bécsben a 2, 10, 16, 18 és 21 kerületi evangélikus és a 15. kerületi református lelkészi hivatalban is. BRAZÍLIA „Kételkedés és meggyőződés határán" címmel újabb tudományos előadássoro­zatot indított a Sao Paulo-i evangélikus gyülekezet. Nyomtatott prospektusukon többek között a következőket olvashat­juk: „. . . Ötödik esztendeje teszünk kísér­letet, hogy a modern újkor egyik nagy betegségén, a tudományok egységének megbomlásán, a magunk eszközeivel enyhítsünk . . . Eddigi előadásaink jól megmutatták, hogy mi, keresztyének, milyen élénk érdeklődéssel figyeljük a A Sao Paulo-i gyülekezet újabb tudományos előadássorozatot indított. A prospektus címlapja. tudományok fejlődését, s hogy az ered­ményekért milyen hálásak vagyunk . . . Eddig sem rejtettük azonban véka alá, hogy e fejlődés sok ponton részletkér­déseket hagyott figyelmen kívül vagy éppen olyan új kérdéseket hozott elő, amelyek közelről érintenek, s mint ilye­nek izgatnak bennünket. Ezek a kérdések a kételkedés és meggyőződés határára visznek el, s nem egyszer tanácstalanok­ká, sőt skeptikusokká tesznek. Ezért idén a keresztyén gyülekezet kérdez. Távolról sem szeretnénk azzal a hátsó gondolattal kérdezni, hogy mi úgyis tudjuk a megol­dást. Sokkal inkább azzal az aggódással, amit az ember jövőjéért érzünk. Szeret­nénk újra megkérdezni, hogy kutatás közben nem felejtettük-e el az embert? Nem hanyagoltuk-e el? Nem emberségé­nek rovására történt-e az, amit elértünk? Ebből az igazi értelemben vett humanista álláspontból kérdezünk, s azt bevallot­tan a kételkedés és meggyőződés között hányódva tesszük. Mi kérdezünk és sigítünk keresni a helyes feleletet!" Tervezett előadások: „Szükségünk van-e ilyen nagyméretű világűrkuta­tásra?" — Bún Tamás Péter mérnök; „Miért térnek át a természettudományok a tapasztalati alapról a spekulatívra?" — Szily Alinka atomfizikus és Gémes István ev. lelkész; „Lehetséges-e teljesen objektív tudományos kutatás? — Bel­­csák Barna egyet, hallgató; „Üj emberi­ség a múltja nélkül?" — Berzy József tanár; „Szükségünk van-e az élet mester­séges előállítására?" — dr. Paulinyi Ernő egyet, tanár; „Hozzásegítették-e a tudo­mányok az embert a maga küldetésének jobb megértéséhez?" — P. Rezek Román bencés-tanár; „Szükségünk van-e több szabadidőre? — dr. Salamon Géza váll. ügyv. és Deák Csaba mérnök; „Előse­gíti-e a modern orvostudomány az em­beriség tökéletesebbétételét?" — dr. Lé­­nárt Sándor orvos; „Lehetséges-e és milyen mértékben a Természet-' és (Szel­lemtudományok' együttműködése?" — Tirczka Lóránt mérnök. Az előadásokat minden hónap máso­dik csütörtökjén, este 8 órakor tartják. Idén minden előadás előtt két héttel „szemináriumot" is rendeznek. Erre azo­kat hívják, akik az előadások utáni meg­beszélésekre komolyabban akarnak fel­készülni. NÉMETORSZÁG Lapunk szerkesztőtársa, a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkigondozók Munkaközösségének alelnöke, Kótsch Lajos stuttgarti lelkész felesége, Kótsch Lajosné szül. Birner Ilona, február 26-án hosszú szenvedés után váratlanul el­hunyt. Temetése, nagy részvét mellett, március 2-án volt Stuttgartban. Meghalt a nordrhein-westfaleni ma­gyar protestáns gyülekezet nyolc éven át volt hűséges presbitere, Tharnóy Fe­renc (1894—1967). Temetése február 4-én volt az auerbachi temetőben. Ápri­lis 4-én, hosszas szenvedés után haza­szólította az Ür Kölcsey István presbiter szeretett élettársát, sz. Daróczy Stefániát. Jézus mondja: Én vagyok a feltámadás és az élet. ^ Német egyházi szolgálatba állt Czeglédy Zoltán 4

Next

/
Thumbnails
Contents