Utitárs, 1966 (10. évfolyam, 1-11. szám)
1966-03-01 / 3-4. szám
Gewisslerné Kossaczky Antónia: Luther nyomdokain 2. A wittenbergi vártemplon Bölcs Frigyes szász választófejedelem 1493-ban kezdte el Wittenberg székvárosa kiépítését és szépítését. A várépítéssel együtt a vártemplom építése is megkezdődött, amely a vár egyik oldalszárnyát képezte. Az építész Pflügel Konrád volt, aki egy későgótikus egyhajósírányzatú csarnoktemplomot épített. A vártorony, egyúttal a templom főtornya, hengeralakú, bástyaszerű külön építmény volt, rácsozott vasablakokkal és külön bejárattal. Ez a torony a templom falával összeépült és a templomépületet magasan átszárnyalta. A köralakú tetejét gótikus díszítések vették körül, míg a közepéből egy hegyes díszoromzatú torony meredt az ég felé. A hosszúranyúlt fedőszéken volt a harangtorony órával hasonló gótikus stílusban elhelyezve. Az épület 1499-ben készült el. Most következett a templom belső művészi berendezése és alakítása, amellyel a fejdelem az akkor élő legnagyobb művészeket bízta meg, mint pl. Dürert és udvari festőművészét id. Cranach Lukácsot. Sajnos ezekből a nagy értéket képviselő festményekből nem maradt meg semmi, ami pedig mégis megmaradt, máshová került. így Dürer képe «A dessaui hercegoltár» jelenleg a hallei Moritzburg múzeumban van. «A szenthárom királyok», amely egyike Dürer legszebb képeinek, 150 évig függött a wittenbergi vártemplom falán, ma Firenzében az Uffiziában látható. «A dresdai oltár», ugyancsak Dürer műve, mely szintén a fejedelem megbízásából a vártemplom számára készült, most Drezdában van. Cranach oltárképe «A három királyok» 1720-ban húsz más oltárképpel elégett. Az egyetem alapításával a templom egyetemi alapítványi templom lett, ahol az összes egyetemi ünnepségeket, mint rektorválasztásokat, promóciókat stb. tartották. Az ajtaja pedig az egyetemeken még most is használatos «fekete táblát» helyettesítette. Miután Luther tudományos körökben vitatkozni kívánt az akkori egyházi visszaélésekről, erre a templomajtóra szegezte ki a 95 tételét a következő felhívással: «Az igazsághoz való szeretet és annak megvilágítása céljából, a tisztelendő atya Dr. Luther Márton, a szabad művészet és a theologia mestere és annak rendes tanítója Wittenbergben, a következő tételekről vitatkozni és ezeket megvédeni kívánva, kéri azokat, akiknek személyesen nem áll módjukban ezt megtenni, írásban tegyék meg. Az Ur Jézus Krisztus nevében, ámen. —» Ezzel a kiszögezett 95 tétellel született A wittenbergi vártemplom. meg a reformáció és az egyházi életben új korszak kezdődött. A templom prépostja Göden Hennig, hívő katholikus lévén, ellenszegült mindenféle istentiszteleti változásnak és a reformáció csak halála után nyert ott teret és a templom csak 1525-ben lett véglegesen az evangélikus istentiszteletnek átadva. Luthernek és követőinek ezidőben a wittenbergi városi templom volt az istentiszteleti helye. A templom tisztán egyetemi templom maradt, de az egyetemnek a hallei egyetemmel való egyesítése és áthelyezése folytán ezt a jellegét elvesztette. A templom első külső változását még Luther halála évében 1546-ban érte meg. A schmalkaldeni háborúban ugyanis, a közeledő császári csapatok miatt, úgy a vár, mint a városi templom tornyait leszedték: Csak 1562-ben kapott a torony új sisakot, amelyre az eredeti hegyesen feltörő csúcsot is reászerelték. Ebben az alakban azután a vártemplom 200 évig változatlanul meg is maradt. A hétéves háborúban, a város ostromlása alkalmával a templom a toronnyal együtt teljesen kiégett, úgyhogy csak a külső falak és azok a tárgyak maradtak meg, amelyek kőből vagy bronzból voltak. Az eredeti tételajtó szintén a tűz martaléka lett. A háború után a templomot a maradványok felhasználásával egész egyszerűen újból felépítették és 1770-ben ismét ünnepélyesen felszentelték. Hosszú idő azonban ennek az újjá felépült templomnak sem jutott osztályrészül. Napóleon katonái 1806-ban Wittenberg bevétele után a templomot raktárnak használták. Amikor pedig 1813-ban a poroszok ostromolták a várost és a franciákat, a vártorony esett áldozatul. Napóleon leverésével Wittenberg új fejedelmet kapott III. Frigyes Vilmos porosz király személyében, aki igyekezett a várost a régi színvonalon megtartani és a vártemplomnak is a régi alakját visszaadni, hogy a reformáció 300 éves évfordulója méltóképen legyen megünnepelve. A nagyszabású tervekből azonban az idő rövidsége miatt nem lett semmi. Az elveszett egyetem helyett a király szónoki szemináriumot létesített, így vált a vártemplomból szemináriumi templom mind a mai napig. — Luther halálának évfordulóján 1846 február 18.-án. IV. Frigyes Vilmos a templomnak új bronzajtót adományozott a bevésett 95 tétellel. A 19. század elején mindinkább erős lett az a kívánság, hogy az egyszerű vártemplomot mégis csak a reformációnak méltó emlékhelyévé kellene átalakítani. Ez az óhaj valóra is vált és a nagyon drága átalakítás 1892-ben fejeződött be. Az átalakított templom külső része visszaadja az eredeti alakját. — A torony 88 méter magas hengeralakú építmény, ma teljesen dísztelen, míg fenn egy gótikus nagy kupola fedi körbemenő háromrészes ablakokkal. Ebben a nagy kupolaszerű helységben vannak most a harangok. A régi gótikus hegyes torony a nagy ku-A vártemplom ajtaja, a bronzba öntött 95 tétellel. pola közepéből tör fel. A kupola alatt kb. 60 méter magasságban egy mozaiksáv húzódik körben, amelyen Luther éneke «Erős vár a mi Istenünk, jó fegyverünk és pajzsunk» méter magas gótikus betűkkel már messziről látható. A másik eredeti kisebb gótikus tornyot a tetőszékre szintén visszahelyezték. 4
