Utitárs, 1965 (9. évfolyam, 1-11. szám)
1965-10-01 / 9. szám
Hírek Dél-Amerikából A Buenos Aires-i gyülekezet felügyelőjének, Dr. Hohenlohe Károlynak (X) születésnapi köszöntése. Lelkészszentelés Limában. A IV. Latinamerikai Lutheránus Kongresszus záróistentisztelete keretében, ez év július 15-én Peru fővárosában lelkészszé szentelték Puky Ákos végzett teológust. Puky Ákos a caracasi gyülekezet tagjaként Argentínában végezte teológiai tanulmányait s jelenleg a limai gyülekezetben végez segédlelkészi szolgálatot spanyol, német és angol nyelven. A lelkészszentelést Karle Frigyes chilei főesperes végezte. Raúl Denuncio argentínai preszemináriumi igazgató hirdette az igét. Rajtuk kívül a fiatal lelkészt megáldották még a helyi spanyol nyelvű munka vezetője Odd Kncevelsrud norvég lelkész, a venezuelai Lutheránus Tanács elnöke Alfred Gtilbis és D. Leskó Béla argentínai teológiai igazgató, aki a kézrátétel alkalmával olvasandó igét magyarul mondotta. Ez volt Dél-Amerikában az első lelkészszentelés az egész kontinensen bevezetett új spanyol nyelvű liturgia szerint, melyet Knaevelsrud lelkész énekelt a helyi német gyülekezet énekkarának közreműködésével. Leskó Károly B. Aires-i lelkész. Az ünnepi aktus után Fr. Moll, a perui evangélikusság egyik vezető világi egyénisége adott a fiatal lelkész tiszteletére díszvacsorát. Ez alkalommal Leskó Béla köszöntötte Puky Ákost a magyar lelkészek nevében. Puky Ákos volt az ötödik végzett magyar hallgatója az argentinai teológiai főiskolának, Ocsenás József, Dr. Kadicsfalvy József, Leskó Károly és Zugor Ernő után. Ez intézetben jelenleg két magyar hallgató van, Demes András és Schaller István. Látogatás Paraguayban. Májusban látogatást tett a paraguayi magyarok között Leskó Károly Buenos Aires-i lelkész, s útjáról többek között a következőket írja: E tengertől elzárt ország fővárosa Asuncion, a Paraguay folyó partján. Az ország északnyugati részével a folyó kötötte össze korábban a várost, s ezen az úton érkezett a fővárosba minden termény és termék. Ennek megfelelően sajátos folyami hajózás fejlődött ki, melyet a nagyszámú «lancha» (nagyméretű ladik formájú motoros vizijármű) jellemez. Nemrég épült egy nagy híd Paraguay és Brazília között, mely igen nagy jelentőségű a gazdasági életben. A tengeri kikötőhöz most már nem napokig vagy hetekig tartó folyami hajózás után jutnak el az árúk, hanem 6—8 óra alatt teherautón. Magyarságunk helyzete sajátságos ebben az országban. A magasabb képzettségű emberek aránylag jó anyagi helyzetben vannak, de akik két kezük munkájára szorultak, azok nem bírták felvenni a versenyt az őslakosság igénytelenségével. Mindössze 33 magyar család van Asnnciónban, illetve már ezek között is több a vegyes házas (paraguayi vagy más nemzetiségű házastárssal). A látogatás folyamán 29 családlátogatást végeztem, szeptemberben ismét készülök oda. «Meg van írva» 14* A szőlősgazda és munkásai Talán ezt a jézusi példázatot illették legtöbbször gúnnyal és váddal az idők folyamán. Mindenki megakadt benne: szkeptikusok és politikai agitátorok egyformán fölhasználták, hogy üssenek a keresztyénségen! — Nézzétek, kiben hisznek a keresztyének! —mondták.-—-Olyan Istenben, akinek a legparányibb szociális érzéke sincsen. Aki nem veszi figyelembe az ember jogos aspirációit, rontja a munkáspiacot. Nem lehet csodálkozni, hogy követői ezért is állnak mindig a maradiság pártján! ... Aztán akadtak bőségesen védelmezői is ennek a példázatnak. Megpróbálták a dolgot kicsikét kimagyarázni. Azt emlegették hogy a példázat Máté evangéliuma 20. fejezetében ezzel a mondattal kezdődik: hasonló a mennyek országa ... Itt tehát nem földi realitásokról van szó, hanem arról a rendről, amely az Isten országában érvényes. Ezt a mennyei helyzetet nem kell földiekre átvinni. Jézus itt arról szól, ami majd az Ö országában történni fog. Lám, erre utal az utolsó mondat is: mert Isten országában a fizetéskor más lesz a mérték, mint ahogy mi azt itt elgondoljuk: elsőkből utolsók is lehetnek és fordítva ... E magyarázatokban sok az igazságmozzanat, de nem sikerült eloszlatniok a kételyeket. Mert itt van pár olyan fontos tény, amelyet ismerni kell feltétlenül, mert — ahogyan az egyik híres prédikátor mondta — nélkülük karikatúrává válik az egész példázat. * * * Először is tanuljuk meg, hogy Jézus nem költötte a példázatait, hanem a való mindennapi életből vette őket. Itt tehát pontosan szőlősgazdára és munkásaira gondolt, úgy, ahogy azok az ő kortársaiként léteztek! Ezért beszél munka híján fölöslegesekként piacon őgyelgőkről, illetve munkakerülőkről. Ezért beszél az esős időszak beálltától félő szőlősgazdáról, aki még a munka befejezése előtt is kimegy a piacra, hátha valakit rá tudna bírni a munkavállalásra. Imerünk eseteket az ókorból, s tudjuk, hogy a munkásfölösleg nem csak valami újkori jelenség. Ismerték azt már akkor is. Jézus példázata is ezt a képet tükrözi. A munkásfölösleg viszont kombinálódhatott a közelkeletiek ismert munkakerülésével is. Hiszen, ha a gazda olyan sokszor ment ki munkáskeresésre, akkor nem munkahiány volt. De a kérdésére: mért nem dolgoztok? — azt a választ adják, hogy senki föl nem fogadta őket. S ez a válasz nem nagyon meggyőző! Ugyancsak meg kell még jegyeznünk 7
