Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-10-01 / 8-9. szám
Nógrádi harangok Ha az ember estidőben utazik Balassagyarmatra, a váci, vagy aszódi vonalon — szinte végigkíséri a harangszó. Hol itt, hol •tt kondulnak meg esti csendesedésre a kedves nógrádi falvak harangjai. Az egyikben kicsi harang szinte csengetyűszóval, a másikban komoly öregharang búcsúztatja méltóságos bongással a hanyatló napot, mely az imént hullt le a drégelyi várrom piros hátterébe. S minden harangszónál igazat adhatunk a zene atyamesterének, Liszt Ferencnek: «Legszebb zene a falusi harangszó.» 138 nógrádi községben 485 harang dicséri estelente az Urat, s hívogat vasárnaponként az Isten házába. Ezek a harangok akkor is beszélnek, a■nikor hallgatnak. Persze, ha meg akarjuk vallatni őket, fel kell menni hozzájuk. S ez a «fei» igen komoly dolog. Sokszor ■aég veterán harangozónak is nyaktörő vállalkozás. Némelyiket ugyan a földről húzzák, mert csak egy kétágú fatörzs a lába — milyen kedves szó az, hogy «harangláb» — de némelyikhez 40—50 méter magasra nyúlik fel a lendítő kötél. S laknak harangok olyan magasban is, hogy fel ne menjen oda, akinek kicsit is kedves az élete: álmatag baglyok és denevérek szédítő szomszédságában. Nos, jegyezzünk fel egyet-mást a nógrádi harangok vallomásából. Bámulatos, de így van: a nógrádi harangok bölcsője 18 helyen ringott. Aradon, Budán, Besztercebányán, Budapesten, Egerben, Esztergomban, Körmöcbányán, Kisgejőcön, Losoncon, Nagyszombaton, Pesten, Pozsonyban, Selmecbányán, Salgótarjánban, Temesvárom, Vácon és Zólyomban öntötték őket. Legtöbbet mégis Budán vagy Pesten, mikor még két város volt ez a kettő. Igen sok harangnak neve is van. Szép öntött bronzbetűk a keresztlevél: Rákócziharang, Luther-harang stb. Az egyik karancskeszi harangon ez olvasható: «Ignátznak hivatom, mert annak szenteltek, Azért szép hangomat nyújtom az egeknek.» Aztán van sok-sok névtelen harang, közöttük a kicsinyek. Ezeket csak úgy a nép keresztelte el, egyszerűen, szívbemarkolóan: lélekharang. Mikor riadt szava végigsikolt a falu felett, megáll kasza-kapa, megemelik kalapjukat az emberek: meghalt valaki... . Őrzik a harangok öntőjük nevét is: 49 harangöntő, illetve műhely nevét. Egy harangöntő mester nevét mi is ideírjuk: Eberhard Henrik. Pesti harangöntő, evangélikus volt, sok harangja szól ma is a nógrádi evangélikus templomok tornyaiban. Ö tért át először a harangok magyar nyelvű felirataira. Mert kezdetben latin és német nyelvű volt a felirat. Vannak szlovák nyelvű feliratok is. A pusztaberki harang cirillbetűs. Van egy kedves emlékem is a harangöntők nevével kapcsolatban. Nógrád megye talán legszebb falujában jártam, Csesztvén. Festői fekvésű falu, a cseresznye hazája. Tavasszal olyanok a domboldalak a cseresznyevirágtól, mint ékes menyasszony. Szomorúéletű Madách Imrénk itt volt boldog néhány évig ifjú feleségével. Van Csesztvén egy árpádkori kis templom is. A plébános lelkendezve mondta: érdemes felmenni a toronyba, van egy igen régi harangunk, valami Goss Mihály ajándékozta 1740-ben. Felmentünk együtt s olvasom: Goss Mich. . . . Mosolyogva magyarázom: Goss, azt jelenti: öntött; mich meg nem Mihály, hanem: engem. Aztán jön a név: Franz Zechenter. Az értelem tehát: Öntött engem Zechenter Ferenc. Megható a harangok felirata. íme néhány: szandai harang 1756-ból: «Vox mea vox vitae, vocem meam audite et ad deo glóriám dandam venite.»: Az én szavam élet szava, hallgassátok a szavamat s jöjjetek dicsőséget adni Istennek. Nógrádsápi harang 1756-ból: «Vocem tuam audivi Domine et timui.»: Szavadat hallottam, Uram, és megrettentem. (I Mózes 3, 10.) A kisbágyoni harangon a következő gyengécske, de megható versecske olvasható: «Szavam Istenemet, hogy áldja kívánom, Buzgó híveket áldom.» 1829. Leggyakoribb felirat a nógrádi harangokon: «Rex glóriáé veni cum pace.»: Dicsőség királya, jöjj békességgel. Legrégibb Nógrád megyei harang a nógrádszakali, 1523-ból. Ma is szól és szólt már a mohácsi vész előtt is. Négy és fél évszázad óta hányat kondulhatott ez a vén harang?! Alatta bölcsőket ringattak, koporsókat szegeztek, a harang meg csak szólt, szólt. . . . Alig fiatalabb a becskei harang, 1532-ből. Az 1605-ös mátraverebélyi harang — Bocskay vallásháborújának kora ez — most a Történeti Múzeumban van. Az evangélikus harangok között legrégibb a szügyi, ugyancsak aló. század elejéről. Különös, sokszor fájdalmas harangsorsokkal találkozhatunk. Egyik-másik harang utrakelt s gyülekezetét változtatott. Eladták árverésen, mint feleslegeset, vagy elavultat. így került Márkházára a sóshartyáni harang, Szandaváraljára a bujáki, Kisbárkányba a rimóci, Szentére a panyolai, Ecsegre a gesztelyi, Pusztaberkire a bodonyi, stb. — Sok harang pusztult el természetes elhasználódás során, a török idők viharaiban, vagy olvadt meg nagy tűzvészek alkalmával. Megtörténik, hogy a harang egyszercsak elreped. Szinte meghasad a szíve. A jelenlegi nógrádi harangok átlagos életkora 69 és fél esztendő. Tudunk két bujdosó harangról is, mindkettő szügyi. Amikor ez a szép nógrádi község 1622-ben elpusztult, lakosai az Ipolyontúli Szelesténybe mentek. Egyik harangjukat is magukkal vitték, de a törökök elhurcolták s útközben elhagyták. Abonyi János szügyi lakos, amikor erről értesült, «három tábor (német, török, magyar) között nagy félelemmel általmeavén, a harangot feltevém szekeremre s hozattam bé Gyarmatra házamba». A szügyiek ugyanakkor másik harangjukat a helyszínen elásták. Ezt a harangot aztán 1920-ban egy nyári felhőszakadás alkalmával találták meg a vízmosásban. Űj ütővel látták el, felszerelték s a harang, amely 300 évig a föld alatt bujdosott, ma ismét szolgál a hatalmas szügyi templom tornyában. \ Legszomorúbb harangsors az elrekvirálás volt. Alig van annál irtózatosabb hang, mint mikor a két világháború végén egyegy harangot lezuhintottak a torony tövébe. Hozták hatökrös díszszekéren s elvitték egy-egy rideg katonai járművön. Hívogatott az élet igéjére s gyilkos háború halált-okádó ágyúja lett belőle. Az első világháborúban elvitték a nógrádi harangok 57 százalékát, 284 harangot, a másodikban 73-at, a harangok 13 százalékát. Schiller, a nagy német költő 200 éve hatalmas verset írt a harangokról. így kezdte: «Vivos voco, mortuos plango, fulgura, frango.» «Hívom az élőket, siratom a holtakat, töröm a villámokat.» Ez hát a harangok hivatása. S ha mi ma már tudjuk is, hogy a viharfelhők villámait nem lehet szétharangozni, nyugodtan mondhatjuk, hogy a hívogató harangok igenis törik a háború villámait. ökumenikus szolgálatot is végeznek a harangok. Milyen szép az, mikor a falu halottját minden felekezet harangja együtt siratja. S ez több faluban megvan. A szentéi római katolikus templom egyik harangjának ez a felirata: «A panyolai ref. szent ecclesia öntette maga költségén Isten dicsőségére Gönczi István prédikátorságában, 1786.» Ezt az eredetileg református harangot római katolikus hívek vették meg s most őket hívogatja. Bérceién «egyesült protestánsok» szereztek be harangokat. Patvarcon az evangélikus és római katolikus hívek mindmáig közösen használják két harangjukat. Mohorán és Ipolyszögön a két felekezet békességesen megosztozott az eredetileg közösen használt harangokan. • Kevés írást olvastam olyan meghatódottan, mint a Művészettörténeti Értesítőnek azt a különlenyomatát, amelyben Patay Pál, a budapesti Nemzeti Múzeum dolgozója «Nógrád megye harangjai» címe* megírta a nógrádi harangok színes történetét. Patay Pál minden nógrádi temp]Óratoronyba felment s maga jegyezte le a harangok adatait. Számbavette még a temetőkápolnák lélekharangocskáit is. Nagy szeretet, sok fáradság és hozzáértés kellett hozzá. Köszönjük néki e helyen is. Fenti írásom adatait az ő tanulmányából vettem. Bárcsak dolgozná fel valaki — miért ne éppen Patay Pál? — az egész ország harangjainak történetét. Harangjaink, e 8
