Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)

1964-10-01 / 8-9. szám

A? evangélium az éteren

Október elején múlt egy éve, hogy megindultak az Utitárs és a Norvég Misszió hetenkinti rádióadásai. Az évforduló alkalmával beszélgetést közölt az adások szerkesztője a Norvég Misszió rádiószolgálatának vezetőjével, Marton Leine főtitkárral, az október 4-i adásban. A beszélgetésnek különös akutalitást adott az a körülmény, hogy Leine főtitkár, az adások tulajdonképeni kezdeményezője, október elején egy keresztyén népfőiskola igazgatói tisztét vette át, s így a vele való beszélgetés egyben búcsúintervjúvá lett.

Első kérdésünk az volt, hogyan is dolgozik a Norvég Misszió rádiószolgálata.

— Ez a rádiószolgálat tulajdonképen egy kiilmissziói társaságnak a munkaága, és szoros kapcsolatban működik a Trans World Radio nevű nemzetközi keresztyén rádiószervezettel, amely 25 nyelven ad evangéliumi rádióprogramokat. Bár ez a munka egy meghatározott misszió társaság, a Norvég Evangélikus Misszió (Norwegian Lutheran Mission) munkája, ugyanakkor szoros együttműködést tart fenn a többi norvég kül- és belmissziói szervezetekkel is. E mellett a Norvég Misszió, mint a Trans World Radio skandináviai képviselője, tárgyalásokat folytat az irányban, hogy ezek az adások svéd és dán nyelvű programokkal is kibővüljenek.

— Mikor kezdődött el ez a munka?

— A Norvég Misszió rádiómunkája, vagy népszerű nevén a NOREA (Nordic Radio Evangelistic Association) munkája 1956 őszén indult el, s az első adás ugyanazon év december 30-án hangoztt el. Kezdetben az északafrikai Tangerből sugározták ki a programokat, de mikor körülbelül három évvel később az ottani rádióállomást kisajátították a marokkói hatóságok, egyben meg is tiltották «magánjellegű» rádióműsorok közvetítését. Ekkorra azonban már sikerült a Trans World Radio vezetőjének, dr. Paul Freednek szerződést kötni a Monte Carlo-i rádióval, mely helyet adott a soknyelvű evangéliumi rádióprogramoknak. Alig egy év szünet után aztán 1961 tavasza óta Monte Carloból folytatódtak a norvég■yelvű programok is.

—*■ Mi az oka, hogy a Norvég Misszió ily nagy gondot fordít a norvégnyelvű adásokra? Hiszen ez a szervezet tulajdonképen külmissziói társaság?

— A külmissziói munkának természetesen az otthoni evangéliumi munka az alapja. Az otthoni gyülekezetben való gyökér és hátvéd nélkül nem lehet külmissziói munkát sem végezni. Ha ehhez még hozzávesszük, hogy az iparilag fejlett •rszágokban manapság nehéz összejövetelekre gyűjteni össze az embereket Isten Igéje hallgatására, viszont minden otthonban van rádió s lassan televízió is, akkor ebből is adódik, hogy az otthoni munkásak természetes eszköze a rádiómisszió (rövidesen talán a «televízió-misszió» is), hogy az Élet Igéjét ezzel jutassuk el az «tthonok't*.

Arra a kérdésünkre, van-e több hasonló rádióállomás, azt válaszolta Leine főtitkár, hogy az egész világon most összesen körülbelül 45 keresztyén missziói rádióállomás van, s úgyszólván minden évben építenek újakat is. Az első evangéliumi rádióállomás Ecuador államban épült, s első programját 1931 karácsony napján sugározta ki. Két fiatal ember, Clarence Jones és Ruben Larson egész életüket ennek a munkának szentelték. Az állomás neve The Voice of the Andes, s ma is sok nyelven sugároz evangéliumi műsorokat. Ezzel az állomással vonult be Ecuador államba a rádió, s most, egy generációval később, ugyanők vezették be a távolbalátást is. Az ő missziói televíziós állomásuk ma az egyetlen televizió-adó Ecuadorban. Általában Dél-Amerikában ma sok miszsziói rádióállomás van. Ezen a területen kívül a Távol-Kelet az, ahol a legtöbb ilyen adót találjuk. Ma már közel 3 milliárd ember él a világon, s ezeknek nagy része semmit nem tud arról, hogy élt egyszer ezen a földön valaki; akit Jézus Krisztusnak hívtak. Ezeknek az embereknek nagy részét nem is lehet más módon elérni az evangéliummal, mint a rádióhullámokon át. A missziói rádióállomások kiterjedt és nagyon effektiv munkát végeznek a Jézus Krisztusról szóló örömhír terjesztésében.

— Csupán az ilyen különleges adókra korlátozódnak az evangéliumi rádióadások?

— Azokon az adókon kívül, melyek kifejezetten azzal a céllal épültek, hogy az evangéliumot terjesszék, sok esetben az üzleti célból épült rádióállomások segítségével is sugároznak ki evangéliumi programokat. A világ körülbelül 9000 rádióállomása között igen sok van olyan, a■aelyektől «adási időt lehet venni» — amint ezt szakkifejezéssel mondják, — léhát egy bizonyos összeg ellenében bárki adhat olyan programot, amilyet akar. Keresztyén egyházak és szervezetek aztán gyakran állítanak össze evangéliumi rádióprogramokat, s fizetés ellenében ilyen adókon sugározzák ezeket ki. Egy ilyen program neve «The Lutheran Hour» vagy «Lutheránus óra», — más nevén «Krisztus nevében minden néphez». Az 19.30- as években egy állomáson kezdték el adni ezt a programot, ma több mint 1200 adó sugározza a «lutheránus órát». Egy másik ilyen program neve «Vissza a Bibliához»,

Külföldi magyar templomok: Református templom Rio de ]aneiro-ban.

mely 1939-ben indult egy kis amerikai adón, ma viszont több mint 2000 állomás sugározza ki az egész világon. Az első évben az adások szerkesztője, Theodor Repp, havonkint 100 levelet kapott hallgatóktól. Ma nagyszámú munkatárs segítségével is alig győznek választ adni a havonkint beérkező kb. 100.000 levélre. Az ismert amerikai evangélistának, Billy Grahamnak, is vannak rádióprogramjai, és számtalan más magánszemély és szervezet is szerkeszt adásokat.

•— Milyen a visszhang a norvégnyelvű adásokra? '

— A visszhang élénk. Minden egyes nap érkeznek levelek a hallgatóktól, az északi országok különböző részeiből. A legtöbb levél természetesen Norvégiából jön, de nagy százalék érkezik Svédországból is. De még a világ más részeiből is érkeznek levelek hallgatóktól. így pl. az afrikai norvég misszionáriusok gyakran hallgatják a Norea norvég adásait. A beérkező levelek között minden nap van olyan, amelyeknek írói azt kérik, imádkozzanak értük, vagy lelkipásztori segítígget kérnek problémáikban. Magam az indulástól eltelt 7 év alatt körülbelül 15—20.000 ilyen levelet olvastam át, és válaszoltam is rájuk munkatársaimmal együtt. A jelek szerint a hallgatókkal való kapcsolat egyre élénkül.

Leine főtitkár a beszélgetést a következőkkel zárta be:

— Ma el lehet mondani, hogy az evangélium a nap minden egyes percében hallható az éteren. Jézus Krisztus maga mondotta: az országáról szóló evangélium hirdettetni fog az egész világon bizony-5