Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-09-01 / 8. szám
Istentisztelet minden otthonban Tingagärdei nyár Izland szigetén ülésezik az Evangélikus Világszövetség végrehajtó bizottsága Szeptember elején Izland szigetén tartja ezévi ülését az Evangélikus Világszövetség végrehajtó bizottsága. Az izlandi keresztyénségről a külföld gyakran nem sokat tud. Ennek oka az izlandi nép kis lélekszáma (az összlakosság kb. 170.000 lélek), s az a tény, hogy az izlandi nyelv csak kevesek számára hozzáférhető. Annál nagyobb a jelentősége annak, hogy e fontos ülés révén most külföldi egyházi vezetők is betekintést nyerhetnek ennek az evangélikus országnak és egyháznak az életébe. Az izlandi egyházi élet egyik legérdekesebb sajátossága a házi istentiszteletek elterjedtsége. Az óriási távolságok miatt nehéz minden vasárnap résztvenni az istentiszteleten, s e miatt évszázadok óta bevett szokás volt Izland szigetén, hogy minden otthonban a családfő egy prédikációs kötetből felolvasott s a család együtt énekelte az egyházi énekeket. A rádió elterjedése folytán most már a reggeli áhítatok és vasárnaponkinti istentiszteletek révén jut el Isten Igéje minden izlandi otthonba, de a házi istentiszteletek szokása ma is elterjedt még. Izland lakosságának majdnem a fele lakik a fővárosban, Reykjavik-ban, amely az elmúlt évtizedek folyamán igen rohamosan növekedett. E miatt a fővárosi gyülekezetek lélekszáma több esetben Chicago. A vasárnaponkinti magyar istentisztelet mellett kéthetenkint bibliaórát tart Tessényi Kornél lelkész váltakozva egy-egy családnál. Cleveland. A clevelandi «első magyar gyülekezet» templomának épülethibáit hétezer dolláros költséggel javítják ki az ősz folyamán. Buffalo. A gyülekezet októberben ünnepli fennállásának 50. évfordulóját. A jubileum alkalmából gyülekezeti ház építése céljára gyűjtést indítanak. Jersey City. Bell Lajos lelkész 25 éves lelkészi jubileumát ünnepelte a nyáron. 8—10000 körül van, míg falun gyakran csak néhány száz lélek tartozik egy gyülekezethez. Izland népe büszkeséggel tekint ősi kultúrájára, főleg irodalmára, melynek kimagasló termékei az anyanyelven írt középkori vallásos versek és epikai munkák. Legnagyobb költőjük, Hallgrimur Petursson, akinek születése 350. évfordulóját nagy ünnepségek keretében ünnepelték a nyáron, szintén a vallásos költészet művelője volt. Versei mind formai, mind tartalmi tekintetben felveszik a versenyt a világ egyházi énekirodalmának legjobb termékeivel. Petursson «Passiói énekeit» egy sereg nyelvre, többek között magyarra is lefordították. Ebből a gyűjteményből a böjti időszakban minden este felolvasnak egyet az izlandi rádióban. Izland lakosságának több mint 90 %-a az izlandi evangélikus egyház tagja, s a maradék 10 %-nak legnagyobb része is evangélikus «szabad gyülekezetekhez» tartozik. Ezek a gyülekezetek ugyanazt az énekeskönyvet és egyházi könyveket használják mint a «nemzeti egyház», de szervezetileg különállnak. Csak 3 % tartozik más felekezetekhez (hetednapos ádventisták, római katolikusok, pünkösdisták) vagy felekezeten kívüli. Az egyház 288 gyülekezetében 106 lelkész látja el az egyházi szolgálatot. A többi északi egyházakhoz hasonlóan Izland evangélikus egyháza is «államegyház»: a lelkészi fizetéseket az állam adja, az egyház megbízásából kezelt egyházi birtokok bevételéből és egyházi adóból. A gyülekzetek maguk gondoskodnak templomaik és egyházi épüleeik építéséről és karbantartásáról s gyűjtik össze a gyülekezeti munkához szükséges pénzt. Jelenleg közel 20 új templom épül Izland szigetén, «evangéliumi akadémiát», népfőiskolát és más intézményeket épít ki az egyház. Az izlandi egyház lelki arcához hozzátartozik az a vonás is, hogy 1000 lélekre átlag 8 Biblia kel el évenkint, s így nemzetközi viszonylatban a «bibliás egyházak» közé számítható. S. T. Zászlófelvonás a gyemektáborban. A skandináviai magyar gyülekezetek hetedízben rendeztek nyári konferenciákat, s erre a célra harmadízben használták saját konferenciai telepüket, a Borás város közelében levő Tángagarde-i otthont. A konferenciák három héten át tartottak, s előttük is, utánuk is magyar nyári gyermektábor színhelye volt a Tőiken tó melletti gyülekezeti otthon. Különösen örvendetes volt a gyermektáborok látogatottsága, de a felnőttek konferenciáin is több ízben épen csak hogy sikerült helyet biztosítani minden résztvevőnek. Sajnos nem valósulhatott meg az a terv, hogy egy szomszédos házat már az idén használatba vehessen az otthon. A vételár azonban már megvan, s mikor a jelenlegi lakó az ősz folyamán kiköltözik, rögtön hozzálátnak a ház átalakításához, hogy jövő nyáron megnövekedett befogadóképességgel várhassa az otthon Skandinávia minden tájáról — s remélhetőleg Európa más országaiból is — a konferenciai résztvevőket. Miért fizetünk elő az Utitárs-ra? * Mert vele havonként rendszeresen hasznos és nemes olvasmányt kapunk. * Mert benne tájékoztatást találunk hazai és külföldi egyházak életéről. * Mert segítséget ad a Szentírás tanulmányozására s keresztyén életre. * Mert általa szétszórt hittestvéreinkkel való kapcsolatunkat ápoljuk. 6
