Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-05-01 / 4-5. szám
Konferenciázó ifjúság Előadás Hamlet várában. Dániai ifjúsági konferencia, 1964. Külföldi magyar evangélikusságunk életének egyik leginkább figyelemreméltó jelensége a húsvéti Evangéliumi Ifjúsági Konferenciák sorozata. 1960-tól kezdve minden évben, az idén tehát már ötödször gyülekezett össze nagyobbszámú magyar fiatal húsvét hetében olyan kérdések megvitatására, melyek vagy őket személyesen, vagy azt a kort érintik, melyben mindnyájan benne élünk. A külföldi magyar szellemi élet kiemelkedő személyiségei és evangélikus egyházunk fiatalsága és lelkészei termékeny «párbeszédet» folytathattak ezeken a konferenciákon, személyes beszélgetésekben épúgy mint az előadói emelvény körül. Mint arról lapunk más helyén külön is megemlékezünk, az idei húsvéti konferencián elsőízben tartott római katolikus teológiai tanár egyházi témáról előadást protestáns jellegű egyházi rendezvényen. Az örvendetes jelenségek elkönyvelése mellett nem hiányoztak a kritikus hangok sem, s ezeknek maga a konferenciák rendezősége örült legjobban. Többen kifogásolták, hogy a konferenciák olyan időpontban folynak le, amikor az előadók jórésze nehezen tud magának időt szakítani a részvételre. Ezek az előadók aztán a konferenciáknak csak egy részén vehetnek részt, nem tudják kiértékelni az összejövetelt mint egészet s ezért nem tudnak olyan termékenyen hozzászólni a napirenden levő kérdésekhez, mint kívánatos lenne. Remény van rá, hogy a jövőben ezt a nehézséget kiküszöböli a rendezőség. Kritikus hangok hangzottak el a tekintetben is, hogy a program néha túlzsúfolt volt, és sok volt az idegen előadó. Az egyik résztvevő ezt tavaly így fejezte ki: dónk és fele annyi idegen nyelvű előadónk». A jelek szerint ezt a kritikát a rendezők máris megszívlelték, mert az idei dániai konferencia e tekintetben máris sokkal kedvezőbb képet mutatott. Végül legyen szabad, mint egyházi embernek, még egy kívánságnak helyet adnom: Szép és jó a konferenciák iránti nagy érdeklődés, a kiváló előadók értékes előadásainak meghallgatása, a konferenciák kitűnő istentiszteleti és áhitatos rend«Legyen a jövőben kétszer annyi szabadijébe való jó beleilleszkedés. De szomorú lenne, ha a résztvevők ebben «élnék ki»-—- rossz kifejezést használva — «vallásos igényüket». Igazi értelmük akkor van a konferenciáknak, ha a résztvevők az év folyamán egyébként is szorgalmasan gyülekeznek az Ige hallgatására a gyülekezet közösségében. Akik ezt nem teszik, azok számára nemcsak az egyház mondanivalója válik idegenné előbb-utóbb, de ezeknek a konferenciáknak a szelleme is. Akik viszont lényegük szerint fogják fel és élik át a konferenciákat, azok részére lelki életük elengedhetetlen járuléka lesz a gyülekezeti alkalmak és összejövetelek látogatása. S végeredményben az ilyeneknek van erkölcsi alapjuk ahhoz is, hogy kritikai hangot is üssenek meg az egyház felé. Hiszen, valljuk meg, komikus dolog az, mikor azok szapulják az egyházat, akik maguk soha nem járnak istentiszteletre... Az ifjúsági konferenciákkal kapcsolatos örvendetes jelenségek közé soroljuk, hogy az azokon elhangzottakról tovább is folyik a beszélgetés. E nyáron a skandináviai egyháztanács gyülekezeti otthonának «ifjúsági hetén» a húsvéti konferencia anyagával fognak tovább foglalkozni a résztvevők. Biztató az is, hogy a konferenciáknak nyomtatásban megjelent anyaga is széleskörű érdeklődésre talált. A napokban hagyja el a nyomdát a tavalyi konferencia kötete: «Ádám, hol vagy?» Az idei konferenciáról, sok olvasónk kifejezett kívánságára, nyári (július—augusztusi) számunk fog részletesen beszámolni. T. L. «Ádám, hol vagy?» Előadás Radevormwald-ban (1963). Uj szelek fújnak Folyt az 1. oldalról. juk azt is, hogy az olvadást nem valamiféle «politikai» indokok diktálják, hanem része az egy nagyobb, átfogó fejlődésnek, mely Közép-Európa után lassan Dél-Európát is kezdi hatalmába ejteni. Ezt nem kárörömmel vagy diadalittas «végre! »-kiáltással üdvözöljük, hanem komoly önvizsgálatra szólíva fel önmagunkat: ha most a római egyház «reformálás alatt álló egyházzá» lesz, ne legyünk most — a sors iróniájaképen — mi azok, akik az «állandó reformáció» elvéről lemondva görcsösen megmerevedünk évszázados sérelmeinkben. Terray László. Koppenhága. Április végén hatnapos konferenciát rendezett a dániai Lögumklosterben az Evangélikus Világszövetség «Az egyház és a zsidó nép» címmel. A konferencián több ismert evangélikus teológuson kívül Arthur Gilbert amerikai rabbi is tartott előadást. 6
