Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-05-01 / 4-5. szám
Vajtá Vilmos — strasbourgi professzor Az Evangélikus Világszövetség dr. Vajta Vilmost kérte fel a Strasbourgban felállítandó Ökuménikus Kutatóintézet vezetésére. Ezt az intézetet, mely elsősorban a római katolikus egyház tanulmányozásával foglakozik, már minneapolisi nagygyűlésén 1957-ben hívta létre a Világszövetség, s az ideiglenes jelleggel már eddig is működött dán és amerikai teológusok vezetése alatt. Ez év őszétől azonban a kutatóintézetnek állandó jellege lesz. Strasbourgban van köztumásúlag az Elzász- Lotharingia-i evangélikus egyház központja, s többek között egy evangélikus teológiai fakultás is. Az új kutatóintézet ezzel a fakultással szoros együttműködésben fog dolgozni. Dr. Vajta Vilmost nem szükséges külön bemutatnunk olvasóinknak. 1953 óta volt az Evangélikus Világszövetség teológiai osztályának vezetője, s mint ilyen, «rangidős» a Világszövetség négy igazgatója között. Lund-Quist főtitkár megbetegedése után s a jelenlegi főtitkár hivatalbalépése előtt hosszabb ideig a Világszövetség ügyeit intéző «igazgatók tanácsának» elnöke, s így de facto irányítója volt a Világszövetség egész munkájának. Vajta Vilmos hivatalbalépése előtt nem volt teológiai osztálya az Evangélikus Világszövetségnek, s így ezt a munkaágat neki kellett alapjaiból felépítenie. Hasonló nehéz feladat vár rá most is, amikor kezdeti kísérletezés után neki kell alapjaiból felépítenie a Világszövetség felekezetközi kutatómunkáját. Az Evangélikus Világszövetség ökuménikus kutatóintézete eddig a koppenhágai egyetem helységeiben működött ideiglenesen, s a nyár folyamán költözik át Strasbourgba. Dr. Vajta Vilmos szeptember elsején veszi át új tisztét. Strasbourgi kutatóintézeti professzorsága mellett megtartja továbbra is docensi tisztét a hindi egyetemen. Az Evangélikus Világszövetség ezenkívül a II. Vatikáni zsinat ősszel kezdődő harmadik ülésszakára is megfigyelőjeként küldi Rómába. Sokágú munkásságát, melynek gyümölcseképen több könyve is megjelent magyar, német és angol nyelven, örömmel és büszkeséggel követi figyelemmel a magyar evangélikusság. Új munkahelyén is kövesse Isten gazdag áldása! T. E számunk a szerkesztő betegsége és nyomdatechnikai nehézségek miatt nagy késéssel és kis terjedelme ellenére kettős számként jut el olvasóinkhoz. Következő, nyári számunk kárpótlásul 12 oldalas lesz és az idei ifjúsági konferenciáról ad részletes beszámolót. Aki belekóstolt a bélyeggyűjtés nemes művészetébe, tapasztalatból tudja, az ismereteknek milyen tárháza nyílik meg a bélyeggyűjtő előtt. Földrajzi, történelmi, sőt sportbeli, és az utóbbi időkben még űrhajózási ismereteit is gazdagíthatja, aki a bélyegeket nemcsak «gyűjti», de tanulmányozza is. Talán kevesen gondoltak arra, hogy egy szépen rendezett bélyegalbum a keresztyén hit igazságainak kifejezőjévé, bibliaismereti tárrá, egyháztörténeti kézikönyvvé is lehet. Bibliai motívumok tekintetében alighanem Izrael viszi el a pálmát. Külön sorozat jelent meg a Bibliában említett hangszerekről, bibliai növényekről és állatokról, sőt még azokat a messiási jövendöléseket is megtaláljdk bélyegen, amelyek szerint a messiási korban egymás mellett fognak legelni a farkas és a bárány, a borjú és az oroszlán-kölyök. Az egyházi ünnepek motívumai sok bélyegen találhatók meg. Ausztrália évek óta minden karácsonyra ad ki külön karácsonyi bélyegeket. A «menekült év» alkalmával kiadott bélyegeken több ország használta a «menekülés Egyiptomba» motívumát. Gyakran akadunk nagypénteki és húsvéti, sőt pünkösdi motívumokra is. A töviskoronás Krisztust ábrázolja az egyik finn bélyeg, amelyet a tavaly nyári helsinkii Evangélikus Világgyűlés alkalmából adott ki a finn posta. Katolikus országok bélyegein gyakran találhatók szentek vagy szerzetesrendek történetéből vett jelenetek. Árpádházi Erzsébet képét és életéből vett jeleneteket legalább öt ország bélyegjein találhatunk, Magyarországtól — Kolumbiáig! Luther Márton életére vonatkozó bélyegekről egész kis könyvecskét írt egy amerikai bélyeggyűjtő. A különböző országok reformátorai is ismételten felbukkannak bélyegeken: a mi Dévai Bíró Mátyásunk épúgy mint a svédek Olaus Petri-ie, a dánok Hans Tausen-je épúgy mint a szlovének Primoz Trubár-ja vagy a finnek Michael Agricola-ja. Egy nemrég megjelent svájci sorozat a négy evangélista képét közli, egy holland jótékonysági sorozat az irgalmas samaritánust ábrázolja, külön bélyeget adott ki Svájc az Üdvhadsereg 75 éves jubileuma alkalmából, Finnország pedig a Finn Missziótársaság 100 éves jubileumára. Se szeri, se száma a kisebb-nagyobb templomokat ábrázoló bélyegeknek. így folytathatnánk a bibliai és egyházi motívumok felsorolását a végtelenségig. Nemrégiben Németországban külön katalógus jelent meg a «keresztyén motívumú bélyegekről», amely 180 oldalon át sorolja fel az érdekesebbnél érdekesebb kiadásokat. A vallásos motívumokat gyűjtő filatelistáknak külön szervezetük is van, melynek a világ legtöbb országában vannak alosztályai. Az újdonságokról angol és német nyelvű havi folyóiratok tájékoztatnak. A bélyeggyűjtésnek ez a formája nemcsak szórakoztató, de a hit igazságaiba s az egyház történetébe való belemélyülésnek is jó segédeszköze. T. L. Kérjük olvasóinkat, rendezzék előfizetésüket, az előfizetési díjnak a lap utolsó oldalán feltüntetett címre való beküldésével. 5 A bélyegalbum mint hittankönyv