Utitárs, 1964 (8. évfolyam, 1-11. szám)
1964-03-01 / 2. szám
Misszionáriusoktól hallottam, hogy a legnehezebb feladat keresztyénné lett pogányokat leszoktatni a többnejűségről. Megtérnek, krisztuskövetők lesznek, de nagyon sokszor visszatér még a kisértés, hogy ne bocsássák el néha nagyon sok mellékfeleségüket. Különösen nagy gond ez pl. mohamedán területen, ahol a környezet kísértése még nagyobb, s bizony nem egyszer ez az oka annak, hogy keresztyén misszionáriusok nem tudják fölvenni a versenyt a mohamedánokkal. Vajon, amikor a keresztyén oltár előtt az új férj így tesz esküt: «holtomig, holtáig el nem hagyom, vele megelégszem», — akkor nem kíván-e a keresztyén egyház valami természetelleneset? Nem kíván jae tőle a lehetetlent? Ezt látszik igazolni a való helyzet is. Világszerte szaporodnak a házassági elválások. Egy 1960-as magyarországi statisztika szerint 150 ezer volt az elvált lakos száma, nagyobb részükben nő. Ami tehát azt bizonyítaná, hogy a férfiak nem tudnak meglenni, vagy sokkal nehezebben a házastárs nélkül, s ezért házasodnának meg többször, mint a nők. — Nem kellene ezekből az adatokból levonni a következményeket? Miért ragaszkodunk az egynejűséghez, amikor az csak egy bizonyos kultúrkör kialakította forma? Biblikus alapon alig is lehetne isteni eredetűnek nevezni, hiszen az Otestámentiun nagyjairól tudjuk, hogy többnejűségben éltek, s még az Űjtestámentumnak is van egy megjegyzése, amelyben az egynej őségét, mint valami magasabbrendűt, a püspöknek kijáró privilégiumként emlegeti (1 Tim 3, 1.). # * # San Francisco-i kongresszusról érkezett hír a napokban, amelyen a család problémájával foglalkoztak összegyűlt orvosok és pszichiáterek. Egy bizonyos Lee V. Russel nevű genetikus oss elmondott nyilatkozatát olvastam. Lee úr a monogámiát «természetellenesnek» és «áldozatok okozójának» tartja. Szerinte «túlzott követelmény», hogy a férj hűséges maradjon feleségéhez. Azért természetellenes az egynejűség, mert ebben az ember messze került az állatoktól, amelyek «sokkal természetesebben», nem kötik a «faj további fennmaradását egyetlen egy anyához.» Lee úr — anélkül, hogy ezt megpróbálná — alternatívát követel a monogámiához. Kár, hogy nem ajánl mert úgy látszik, az amerikai népnek most éppen azt készülnek megmagyarázni, hogy kétségkívül komoly családi problémái egycsapásra megszűnnek, ha a férjek nem kötik magukat «egy anyához». # # * De gondolkozzunk csak el az egynejűségen! A házasság nem képzelhető el a testi, erotikus oldala nélkül. Emögött ott áll az az isteni parancs, amely férfi és nő egygyélétéle következményeként látja benépesítve és uralom alá hajtva a földet. Hogy ez az isteni parancs milyen reális látást ad még a helyenként túlzásokra hajlamos Pálnak is, azt mutatja, az 1 Kor 7-ben található megjegyzése. Ott arra utal, hogy a házasok ne próbáljanak a szekszuális kapcsolat helyett — imádkozni! Minden ilyen álaszkéta magatartás tönkretenné még az imádkozó életüket is! Persze, az esetek nagy részében ma nem keresztyén házasságokkal van dolgunk! Nincs meg tehát az imádság — testi kapcsolat alternatívája. S ebben az értelemben, ezekben az esetekben tényleg nem kellene az egynejűséghez ragaszkodni. Mert az erotikus vágyok kiélésének nincsenek «határai», sem morális, sem fizikai értelemben véve. Ennek bizonysága az emberiség egyik legősibb kísérője, a prostitúció Sőt, egy bevezetendő poligámia esetleg kihúzná ennek az ősi szociális bajnak a méregfogát, hiszen a többnejűséggel «törvényes» keretet kapnának a férfi «kicsapongásai»! # # # Ne feledjük el azonban a szociológiai szempontot. Ez a folyamat szabadjára engedve, a legnagyobb zavarokat vonná maga után. A mai, ú. n. irányított gazdasági rendszerek idején újra csak a kevés kiváltságosnak adatna meg a lehetőség, hogy poligámiában éljen, — tisztára csak anyagi okok miatt. Kialakulna tehát, — mint ahogy erre vannak példáink bőségesen a múltból — a kevés gazdag rétege, amelyben a gazdagság mércéje lenne a feleség is, a másik oldalon pedig az egyfeleségű proletároké, akiknek egy felesége a szegénységet jelentené! Lee úr bizonyára nem gondolt arra, hogy az USA-ban nemcsak milliomosok vannak, hanem olyanok is, akik csak úgy tudnak megélni, ha egy szem feleségük nemcsak eltartatja magát velük, hanem kénytelen maga is dolgozni, hogy a család megélhessen! Elgondolkozott azon a genetikus, hogy az USA gasdasági életében milyen felfordulást okozna a többnejűség? * * * A mi keresztyén hitünk szerint a házasság csak monogám, egynejű lehet! Ez a felfogásunk pedig elsősorban nem gazdasági rendszerekben beálló esetleges káosztól való félelmen alapul, Hanem azon a felismerésen, hogy a házasság nemcsak karnális-erotikus-testi természeti rend (mint az állatoké), hanem isteni rend is, amely a szeretet kötelező parancsa alatt áll! Magyarra lefordítva: a házasság aktualizálódik ugyan a nemi aktusban, de nem abban merül ki! A nemi aktus «élménye» elmúlhat, s el is múlik, de ami azon felül van, az soha el nem múlhat! Ez az «azon felül levő» pedig a szeretet, amely nem szólhat tucatnak, hanem legfeljebb egynek! Testi és ugyanakkor lelki összeforrást nem lehet regimentnyi néptől, csak kettőtől elvárni. Aki ezt nem érti, az nézzen meg egy közös életben együtt megöregedett házaspárt! Majdnem fizikailag is hasonlítanak egymásra! S ahogy egymás mellett ülnek, abban már nincs nyoma az elmúlt erosznak! Egymás keze fogásában, egymásra tekintésükben ott tükröződik hűségesen az egyéforrt testű-lelkű ember, akit nem lehetne ugyanígy elképzelni, mondjuk hármasban! # # * Ami pedig a férfiak «szakrifícióját» illeti, arról azt kell mondjuk, hogy Lee úr beleesik a régi hibába. Ezt a régi hibát mindig elköveti az emberiség, s azért nem tudja a prostitúció kérdését soha megoldani. Ott is mindig csak a nőt fogják el és szenved, de soha nincs szó a férfiakról, akik pedig bűntársak egyenlő mértékben! De még tovább kell mennünk Pál apostol egy figyelereméltó mondatával: «A feleség nem ura a maga testének, hanem a férje, hasonlóképpen a férj sem ura a maga testének, hanem a felesége.» Itt tényleg szó van áldozathozatalról, szakrifícióról! De amely férfi nem tud áldoni a házasságért, hanem mindig csak áldozatot követelni, az maradjon egyedül és ne lépjen házasságra! S Pálnál itt szó van többről, mint a test kiszolgáltatásáról. Hanem egymásnak való odaajándékoz ásról! A házasságban tényleg ez történik. És hogy lenne elképzelhető ez az ajándékozás tízszeresen vagy hússzorosan és mindig — egyformán őszintén? Láttatok már nem őszinte ajándékozást? Láttátok, hogy az hogyan sértette a megajándékozottat? # # - * Fejezzük be. Csak néhány gondolat akart ez lenni, hogy megmutassuk Lee úr tudományoskodásának hamis alapjait! Mellesleg pedig még csak annyit jegyzünk meg az újsághírhez, hogy ez a bizonyos kongresszus a család problémájának tárgyalására jött össze. Vajon, tényleg komolyan veszik ott, hogy a poligámia bevezetése megoldaná a családi problémákat? Vagy csak az USA-ban néha-néha előbukkanó álhumanista és áltudományos szemléletek legújabbjával van itt dolgunk? Gémes István. Varsó. A lengyel evangélikusok Luther műveinek hétkötetes kiadását tervezik. New York. Az Evangélikus Világszövetség főtitkára, dr. Kurt Schmidt-Clausen, februárban háromhetes előadókörúton volt az Egyesült Államokban. Istambul. Athenagoras pátriárka, az ortodox egyházak feje, Angliába készül, a canterburyi érsek meghívására. 10 Természetellenes az egynejűség?
