Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-06-01 / 6. szám
Köszöntő, (folyt, az 1. old.) ben magyar volt, hanem azért, mert egy másik helyen nem 50, hanem 200 családot kellett a segéllyel támogatni. Ezt a célt szolgálja az a gyakorlat, hogy az egyetemes egyház állandó kutatás és nyilvántartás útján, mindig tudja, hol vannak olyan települések, új városrészek, ahol az új gyülekezetek segítése fontossá válik. Ahol egy bizonyos számú egyházhívő együtt van és azok hajlandók arra, hogy tíz évi segítség után önnfenntartóvá váljanak s amellett lehetőleg két év után hozzáfognak a templom építéséhez, ott boldogan nyújtja segítségét. A segély aránya mindig a szükséghez alkalmazkodik s a költségvetés 90 százalékával kezdődik, amit évről-évre 10 százalékos arányban átvesz a gyülekezet. Ezt a segítséget sokszor a régi gyülekezetek is igénybe veszik és így átmenetileg a missziói gyülekezetek kategóriájába esnek. Ez a segítés azonban csak úgy lehetséges, hogy a legkisebb gyülekezet is — megindulásától fogva — vállalja nemcsak a maga gyülekezeti kiadását, hanem arányosan az egyetemes járulékot is, amit «benevolence»-nak vagyis jótékonycélú járuléknak nevezhetünk. Ezt az (új néven) missziói járulékot évről-évre az egyházkerületek külön állapítják meg és magukra nézve nagyon komolyan kötelezőnek tekintik. Ez évben pl. az Ohio-i járulék; felnőtt egyháztagonként 21.50 dollár. EGYHAZFENNTARTASI MÓDOZAT Üjszerű a bevándorló magyarnak, mikor meglátja, hogy a hívek az istentisztelet offertóriuma alatt, a perselytányérba, borítékban adják oda heti ajándékukat, amely az egyházfenntartásra szolgál. Talán furcsa az is, hogy a perselytányért, offertórium után, az oltár egyik sarkára teszik s a lelkész, csendes imával megáldja. Ez a «boríték rendszer». Lényege abban áll, hogy a hívek önkéntes felajánlása után (keresetük arányában) a felajánlott összeget heti részletekben, vasárnaponként, fizetik be. Ha valami ok miatst valamely vasárnap nem tudnak eljönni a templomba, akkor a következő vasárnap, a múlt vasárnapi borítékot is elhozzák. A borítékok számozva vannak s a nyilvántartásba mindenkinek a saját száma alatt vezetik be az egyházi tisztviselők, a befizetett összeget. A legtöbb gyülekezet kétrekeszes borítékot használ s egyszerre fizetik be a fenntartásra befizetett összeggel a jótékony célra szánt heti összeget is. HÍVEINK ÖSSZETÉTELE. A világháború élőit kivándorolt híveinkre, illetőleg időre azt lehetne mondani, hogy «kostoló» Magyarország 63 vármegyéjének minden szokásából és ének-dallamaiból. Azután így változott összetételük, öreg amerikások, akik 1914. előtt vándoroltak ki, ezekhez számítjuk a másodgenerációsokat is. A szerelem áttörte a nemzetiségi fr jötek e nemzetiségi alapon v isoknak nevezettek és ezzel s é vált az angol nyelvű istent bevezetése. Majd az 1948-í alapján bebocsájtottak köa akiket hontalanoknak (Dis] rson) minősített a törvény. 5. okt. után azok, akiket sza- L rcosoknak nevezett el a közvélemény. Végül felcseperedett a harmadik, vagyis a már itt született generáció is és csatlakoztak gyülekezeteinkhez környékbeli, úgynevezett tisztára amerikai evangélikusok is. És itt ismét Istennek az evangéliumba rejtett csodáját láthatjuk megismétlődve, mikor ilyen sok rétegű és sok irányú ember megtalálja egyházán belül a Krisztusban élők egységét. Arányszámban talán az általam pásztorolt gyülekezettel tudom illusztrálni a helyzetet, ahol 200 angol és 300 magyar család van az aktív egyháztagok névsorán. Hozzáteszem azt, hogy a kisebb számú angol csoport a fiatalabb és népesebb csoportja gyülekezetünknek. AMERIKAI EGYHAZTESTEK Amikor egytemes egyházunkra hivatkozom, akkor azon 43 olyan egyházkerületet értek, amelyek az «United Lutheran Church in America» néven 1918-ban egyesültek. De ez a nagy egyháztest nem öleli át az összes evangélikus egyházi közösséget. Most állunk egy újabb egyesülés előtt, amely megszünteti a fenti egyháztestet. Egyetemes egyházunk része lesz a «Lutheran Church in America» nevű egyházközösségnek, mely a következő egyháztestekből alakul meg; , A svéd hátetrü «Augustana», melynek neve az Ágostai hitvallásra utal. Üj egyháztestnek ad: 605,380 tagot, 1248 gyülekezetei, 1299 lelkészt, 5 kollégiumot, 1 teológiát, 11 kórházat, 18 öregek otthonát és 10 gyermek-otthont. A dán hátterű «American Evangelical Lutheran Church»-ből kapunk: 23 955 tagot, 79 gyülekezetét, 81 lelkészt, 1 kollégiumot, 1 teológiát. Az 1918-ban egyesült egyházkerületek képezték a «United Lutheran Church in America» néven ismert erős egyháztestet, melyhez a mi magyar gyülekezeteink is tartoznak, mindegyik területi alapon, a saját egyházkerületén (Synodus) keresztül. Innen az új egyháztest a következőket kapja: 2,477012 egyháztagot, 4591 gyülekezetét, 4872 lelkészt, 14 kollégiumot, 10 teológiát, 30 gyermek-otthont, 38 öreg-otthont, 36 belmissziói intézményt és 10 kórházat. A finnek (Suomi) «Finnish Evangelical Lutheran Church» még itt is emlékeztetnek a rokonságra. Amikor köztük járunk, szinte azt várjuk, hogy az öregek magyarul fognak megszólítani. De bevándorlásuk sokkal előbb kezdődött, mint a magyaroké s ezért a felszívódás is jellegzetes képet mutat, mint nálunk. Lelkészeik között már több az itt született, mint a bevándorló s így érthető, hogy az ő egyesülési mozgalmuk a hívek beleegyezésére talált. Tőlük a következő szaporodást kapjuk: 36 264 egyhástagot, 153 gyülekezetei, 104 lelkészt (köztük Kunos Jenőt) 1 kollégiumot, 1 teológiát. 1963. január 1-től a következő nagyobb egyháztestek képviselik az evangélikusokat Amerikában: 1. Lutheran Church in America, 3,2 millió taggal. 2. American Lutheran Church, 2,3 millió taggal. 3. The Lutheran Church-Missouri Synod, 2,5 millió taggal. És 8 kisebb önnálló evangélikus egyháztest. Jelenleg Amerikában mi vagyunk a harmadik legnagyobb protestáns felekezet, van kb. 18 000 gyülekezetünk, 31 kollégiumunk, 25 teológiánk (ezek változni fognak) és sok szeretetintézményünk. EGYHÁZAINK KÖZÖS SZERVEZETE Amint az Evangélikus Világszövetség egy önkéntesen együttműködő szervezete a világ evangélikusainak, úgyanúgy önkéntes amerikai szervezet a National Lutheran Council. (N.L.C.) Mindkettőből hiányzik még több evangélikus egyháztest, de a legújabb események és tárgyalások arra engednek következtetni, hogy már úton is van egy olyan szervezeti átalakulás, mely az NLC-t az összes amerikai evangélikus egyháztestek bizonyos programjának együttes végrehajtó szervezetévé teszi, munkáját illetően. A National Lutheran Council egyik legkiemelkedőbb munkája a Lutheránus Világakció (Lutheran Vorld Action) néven ismert szeretetmunka. Ez a munka 1933-ban indult el, a finnek kérelmére s azóta is évről-évre egy hatalmas gyűjtést tartanak a tagegyházak között s a jótékonyságnak egyik legáldottabb eszközévé vált. Ismert szimbóluma ennek a mozgalomnak egy kar, mely marokra szorítva a keresztet tartja. Röviden, mint a szeretet karjára hivatkoznak a mozgalommal ismerős körök. (folyt, a 7. oldalon.) NEW Y0RK-I LEVÉLTÖREDÉK (Templomképgyűjtő albumába) «Itt küldök egynéhány képeslapot. De rájöttem már, hogy mért nem kutat A fürge fényképész itt templomot. A felhőkarcoló hétköznapok Égbefúrták ormótlan fejőket: Eltűnnek ötven emelet tövén, — Hiába tornyosok az ünnepek. A vörös téboly vak falansztere Lerontja másutt a templomokat . . . Itt, — e titáni égberohanásban Az Isten nem halt meg,—csak lemaradt Ide erdélyi hegyek kellenének, Hegyek a felhőkarcolók mögé, — Hogy tündököljön az örök Arány, És kitűnjön: a dicsőség kié.» Reményik Sándor 2
