Utitárs, 1962 (6. évfolyam, 1-11. szám)
1962-04-01 / 4. szám
HÍREK uriTMi Külföldön élő magvar evangélikusok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terray László Szerkesztőség és kiadóhivatal Kirkegt. 5. V. 5(55. Oslo. A szerkesztő bizottság tagjai: Kótsch Lajos, Pátkai Róbert, Szépfalusi István. A lap ára egy évre 1,50 US dollár. Telefon Nem kenyere a mai embernek a várakozás. Ha a villamos öt percet késik, már alig állunk a lábunkon, s akinek autója van, a benzintöltésre is csak azért fordít időt, mert a nélkül nem megy a kocsi. Nemrégiben az a kivételes élményem volt, hogy Göteborgban este tíztől reggel háromig kellett várnom az oslói vonatra. Két-három órát még csak felhasznál az ember írásra-olvasásra egy váróteremben, de négy-öt óra után már csak járkál, plakátokat olvas, menetrendet böngészik. Ekkor akadtam rá a hatalmas várócsarnok egyik sarkában az összes svéd telefonkönyvekre. A legújabb statisztika szerint minden harmadik svédnek van telefonja (a csecsemőket is beleszámítva), így egész kis könyvtárra megy a majdnem hárommillió teefonszám gyűjteménye. Csak természetes, hogy e könyvek lapjain honfitársaink is szép számmal vannak képviselve. Könnyen meggyőződhetik erről az ember, ha a nagvvárosok telefonkönyvét felüti a Kiss, Nagy, Szabó és más magyar neveknél. S milyen hasznos is a telefon egy olyan országban, ahol senki sem hallgathatja le a beszélgetést s ahol a miniszterelnök privát száma is benne van a telefonkönyben. (A koppenhágaiban állítólag a királyé is benne van, Norvégiában pedig egyszerűen törvény tiltja, hogy valakinek «titkos telefonszáma» legyen.) De hogyan használjuk a technikának ezt a népszerű vívmányát? Felhasználod arra, hogy rögtön felhívod a feleségedet, mihelyt kiderül, hogy túlórázni fogsz vagy más ok miatt később jössz haza, mint Ígérted? Felhasználod arra, hogy egy magányos honfitársadat néha-néha felhívod, hogy egy biztató szóval enyhítsd egyedüllétét? Felhasználod arra, hogy istentiszteletre, öszszejövetelre hívogatod hittestvéreidet? — Vagy ugyanúgy élsz (és visszaélsz) vele, mint az élőszóval: üres fecsegésre, pletykára, egymás szapulására használod? Jézus Krisztus egyszer azt mondta: Nincs oly rejtett dolog, ami napfényre ne jönne, és oly titok, amely ki ne tudódnék. (Máté 10,26). — Mi lenne, ha egyszer telefonbeszélgetéseinkkel is így járnánk? Caracas. A caracasi presbitérium magyar istentisztelet volt Caracasban, a következő venezuelai városokban pedig egy-egy Maracay, Pto. Ordaz, San Felipe, Barquisimeto, Túrén, Maracaibo, Pta. Cardón. Budapest. Mint ismeretes, az 1948— 49-ben kötött megállapodások értelmében az egyházaknak adott államsegély ötévenkint 25 százalékkal csökken, úgyhogy 20 év alatt minden állami támogatás megszűnik. Az utóbbi években ismételten jelentették a magyarországi egyházak, hogy a csökkentett államsegély pótlásaként «rendkívüli segélyt» adott az állam, ennek nagyságát azonban soha nem hozták nyilvánosságra. Legutóbb az egyik református püspöknek a Református Egyház c. lapban adott nyilatkozatából derült ki, hogy az 1962. évre a szerződésnek megfelelően biztosított 50 százalékos segélyen felül még 40 százalék rendkívüli segélyt kaptak az egyházak. Ez is arra mutat, hogy az állam igyekszik megtartani az egyházak feletti rendelkezés jogát. Helsinki. A finn egyházból kilépők száma az utóbbi években jelentősen csökkent, míg a belépők száma növekedett. Stockholm. A Svéd Akadémia két tagja Rajah B. Manikam indiai evangélikus püspököt ajánlotta az idei Nobel-békedí j ra. Bielefeld. Nagy József Nordrhein- Westfalen-i lelkész ünnepélyes beiktatásáról jövő számunkban szándékozunk bővebb tudósítást hozni. Genf. Az Evangélikus Világszövetség évek óta nagyméretű kutatómunka keretében foglalkozik az egyházak közötti viszony vizsgálatával, különösen is a katolikus egyház alaposabb megismerésével és megismertetésével. E munka eddigi vezetője. Skydsgaard dán teológiai tanár visszatért koppenhágai egyetemi munkájához, s a kutatómunka végzésére G. A. Lindbeck amerikai egyetemi tanárt hívta meg a Világszövetség. Carteret. Az amerikai magyar reformátusok lapja ritka képet közöl, mely hat magyar református püspök találkozását örökíti meg a New Del-Bibliát, énekeskönyvet a lelkészt hivatalok (dián lehet beszerezni hi-i ökumenikus világgyűlésen. Ezek: Butty Sándor nagyváradi, Dr. Bartha Tibor debreceni, Dr Varga Imre felvidéki, Csete István délvidéki (jugoszláviai), Szamosközi István budapesti és Dr. Béky Zoltán amerikai püspökök. T. Kicsoda ez? «Jézus, szenvedésedről Mostan elmélkedem . . .» (Kér. ékv. 181. é.). A tanítványok pedig elmenvén és úgy cselekedvén, amint Jézus parancsolta nékik, elhozták a szamarat és annak vemhét és felső ruhájukat rájuk teríték és ráiíle azokra. A sokaság legnagyobb része pedig felső ruháit az útra teríté; mások pedig a fákról gályákat vagdaltak és hintettek az útra. Az előtte és utána menő sokaság pedig kiált vala mondván: Hozsánna a Dávid Fiának! Áldott, aki jő az Urnák nevében! Hozsánna a magasságban! És amikor bemegy vala Jeruzsálembe, felháborodik az egész város mondván: Kicsoda ez? A sokaság pedig monda: Ez Jztis, a galileai Názáretből való próféta. (Máté 21, 6-11.) A szent város népe nem ismeri fel, mi zajlik le előtte. Pedig Krisztus pontosan betölti az Írást. Isten úgy valósítja meg üdvtervét, ahogyan réges-régen megíratta a prófétákkal és évszázadokon keresztül hirdette. Mégsem ismernek reá, mégsem döbbennek reá, hogy elközelített hozzájuk a mennyek országa. A különös felvonulás fölött felháborodva kérdezik: Kicsoda ez? Pedig ujjongó lélekkel le kellene borulniok előtte mondván: Ccakhogy eljöttél, akit várva vártunk! Ccakhogy így jöttél, hogy rögtön rádismerhettünk, lelkünk Megváltója! Fogadj el bennünket és tégy egészen a magadévá, hiszen Te vagy a mi Urunk, Isten áldott Fia! Egyszerű zarándokok rajongó csoportja fáradhatatlanul ismétli a «hozsannát!» A másik oldalon egyre morajlik a botránkozó kérdés: Kicsoda ez? Hová tartozunk mi? Amikor Isten sokszor napnál világosabban elénk rajzolja akaratának megnyilvánulásait, ahogyan régen megiratta, akár úgy, hogy «kegyelem által tartattok meg», akár úgy, hgy «ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg!» — Vájjon mit felelünk? Felháborodva zúgunk-e, vagy boldogan valljuk: Ez Jézus, a názáreti! Hála Néked, Jézusom, hogy az Írásból megismerhettelek és Uramnak vallhatlak! «Üdvözítőnk dícsértessél, Ki értünk halált szenvedtél . . . .» (Kér. ékv. 175. é.) Kótsch Lajos 3
