Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-02-01 / 2. szám
Böjt 9? És éjtszaka volt lenne ebből a tanulságot minden felekezetnek levonni. Az elműt hónopakbon nemcsak osztrák, de magyar egyetemista körökben is egyre inkább kezd tért hóditani egy antiszemita szervezkedés. Ennek számára főleg bizonyos kivándorlási igazságtalanságok miatt látszólagos tárgyi alapot is vélnek többen felfedezni. Kétségtelen, hogy keresztyén gyülekezeteink számára érthetetlen bizonyos körök magatartása. Vallási téren protestantizmusunk mindenkor az egyenlőség álláspontját hangoztatta és vallotta, keresztyének és nem keresztyének között egyaránt, s vallási szerveink több esetben mégsem tudták biztosítani a keresztyéneknek kijáró %-ot.Mindennek a leszögezése azonban nem ad tárgyi alapot egy keresztyén mezben fellépő uj pogányság megszületésének. »Mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által . .. nincs zsidó, sem görög, sem szabad, sem szolga, sem férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban.« Bécsi nyilatkozatunk szerint mi »az evangélium tisztasága érdekében Krisztus vigasztalásának üzenetét szükségszerűen elhatároljuk a menekült helyzetben kisértö minden hamis evangéliummal szemben. Egyházunk elsődleges feladatát abban látjuk, hogy a Krisztus evangéliumát ilyen kisértésekkel szemben is egyedüli reménységként hirdessük és Falijuk, igehirdetésünkben pedig minden mástól óvjunk az Ítéletre jövő Krisztus előtti felelősségünk alapján.« De jelentkezik életünkben egy másik»hamis« '■vangélium. Az egyetemisták ösztöndíjának rendezése kiváló alkalmat adott ösztöndíjakat különböző feladatok teljesítéséért osztogatóknak. Vérrel fertőzött minden Judás-pénz, bármilyen előjelű vagy szinü az. Ne gondolja senki, hogy ezáltal jövőjét megalapozza, sőt inkább aláássa. Eivind Berggrav püspök 1884-1959 Lapzárta után érkezett a hír, hogy Eivind Berggrav volt osloi püspök január 14-én hosszú betegség után elhúnyt. Berggrav püspök neve 1942 húsvétján járta be a világot, amikor a Quislingkormány egyházpolitikája elleni tiltakozásképen, mint a norvég evangélikus egyház vezetöpüspöke, letette egyházi tisztét s ebben a merész tettében a norvég evangélikus papság 95 %-a követte. Börtön volt a felelet a megszállók részéről. A háború után mégis az európai népek közötti sebek gyógyítására, törekedett. Fáradozásáért 1951-ben német békedíjjal tüntették ki. Vezető szerepet töltött be az ökuménikus mozgalomban s az Evangélikus Világszövetségben. Különösen emlékezetes a hannoveri evangélikus világgyülésen 1952-ben tartott előadása az államról és egyházról. E kérdéssel több könyvében és előadásában is foglalkozott. A magyar evangélikusság kegyelettel őrzi emlékét. T. L. Ám ez a ti órátok és a sötétség hatalma. Luk. 22, 53. Különös, hogyan tud a Szentirás egyetlen ecsetvonással eleven képet varázsolni szemeink elé. »És éjtszaka volt«. Ahhoz a jelenethez kapcsolódik ez a mondat, mikor Júdás elhagyja a termet, ahol az utolsó vacsora folyt le. Szinte halljuk, hogyan lesznek lépései egyre csendesebbek lefelé az úton, míg végre eltűnnek az éjtszaka csendjében. De ezek a szavak szinte feliratként állnak Jézus utolsó éjtszakája felett. Ez az éjtszaka a szenvedés éjtszakája Jézus szivében, a gyávaság éjtszakája a tanítványok szivében, a gyűlölet éjtszakája a nép szivében, örök éjtszaka Júdás szivében. A Gecsemáne kertjében ezt mondja Jézus az öröknek, akik elfogatására jönnek: Ez a ti órátok és a sötétség hatalma! Van valami hátborzongató a sötétségben. Az éjtszaka azok számára jó, akik gonoszát akarnak cselekedni. A madarak hallgatnak, a virágok bezárják kelyhüket, az állatok rejtekhelyükre vonulnak vissza. A gyermekek félnek és haza húzódnak. - A gonosz emberek ellenben ekkor emelik fel fejüket. Az éjtszaka a gonosz lelkek búvóhelye, a sötétség rejtekük. A bűn úgy burjánzik az éjtszakában, mint eső után a gomba (Jób 24, 13 skk). A sötétség hatalom, mondja Jézus. Nemcsak a nap egy szaka, — hanem hatalom. Ezen az éjtszakán ő maga is megtapasztalhatta hatalmát: a tanítványok nemtörődömségében, Júdás áruló csókjában, s mindenekelőtt Gecsemánekerti vívódásában. Jézus utolsó éjtszakakájáról valóban a történelem bármely más éjtszakájánál inkább el lehet mondani: És éjtszaka volt! A ti órátok és a sötétség hatalma. De most az éjtszaka nappal lett! E borzalmas éjtszakába belefullaszthat juk a bűn és kisértés minden éjtszakáját. Mivel Jézus túlélte a sötétség hatalmának ezt az éjtszakáját, azért élhet most bárki napfényben. Isten eltörli, megbocsátja és elfelejti a sötétségnek minden cselekedetét, mely a vele való őszinte elszámolásban napvilágra kerül. S ha gyermekei a nyomorúság éjtszakájába vagy a kisértés sötétségébe kerülnek, világosságot gyújt számukra, mikor eljön az ő órája. Nincs a szenvedésnek olyan fekete éjtszakája, melynél Jézus éjtszakája ne lett volna sötétebb. Ezért érti ö meg mindazokat, akik az éjtszaka sötétjével küzdenek, és segítségükre siet. Szeme a legsűrűbb sötétségen is áthatol, s parancsszavára tűnik a sötétség. ő győzelmet aratott a sötétség hatalma felett. Győztes szavára ezért most eloszlik az éjtszaka! Fredrik Wislöff után (Vele együtt a Golgotára). QYERMEI<EI<NEI< Egy katona szolgája Tudjátok talán, hogy a római katonák nem voltak népszerűek Palesztinában. Azonban volt közöttük mégis egy, akit mindenki szereit. Rang szerint százados volt, s 100 római katona tartozott parancsnoksága alá. A romaiak sok istent imádtak, de ez a százados ráébredt arra, hogy Izrael Istene az egyetlen élő és igaz Isten. Nem lett zsidóvá ugyan, de segített nekik a kappernaumi zsinagóga felépítésében, A zsidók között élt és dolgozott,igy valószimüleg hallott Jézusról. Ez a római katona bizonyára jó és kedves ember volt, mert amikor egyik szolgája halálos beteg lett, ez nagyon fájt neki. Bárcsak Jézus eljönne és meggyógyítaná - gondolta nagy aggodalommal - de Jézus valószínűleg nem jönne be egy római katona házába. Elment hát a zsinagógába és kérte a zsidó véneket, kérjék meg Jézust az ő nevében. Az öregek elmentek Jézushoz és igy beszéltek: »Méltó, hogy ezt megtedd néki, mert szereti népünket, a zsinagógát is ö építtette nékünk.« - Jézus Urunk hallgatott rájuk. Mikor azonban a százados háza közelébe értek, a százados zsidó barátaival találkoztak, akik ilyen üzenetet hoztak Jézusnak: »Uram, ne fáradj, mert nem vagyok méltó arra, hogy hajlékomba jöjj. Ezért magamat sem tartottam méltónak arra, hogy hozzád menjek« - folytatódott az üzenet« - »hanem csak szóval mond és meg kell gyógyulnia az én szolgámnak.« A százados pontosan úgy hitte, hogy amint néki van hatalma parancsot osztani katonáinak és azok teljesitik, úgy van hatalma Jézusnak Istentől, s egyszerű szóval meggyógyíthat egy beteget. Amikor az Ur Jézus meghallotta ezt az üzenetet, nagyon elcsodálkozott, s a körülötte állókhoz igy szólt: »Mondom néktek, ilyen hitet Izraelben sem találtam.« A küldöttek visszatértek a százados házához, és a szolgát, aki előzőleg halálán volt, jó egészségben találták. Többi csodái alkalmával Jézus beszélt, vagy megérintette a beteget, de ezt a szolgát nem is látta. Lukács evangéliuma szerint Jézus nem találkozott a századossal, de Máté evangéliuma szerint igen, és a mi Urunk benne látta sok millió ember közül az elsőt, aki ugyan nem élvezte, az akkor még létező, Izrael gyermekeinek kiváltságát, de Isten igazi gyermeke lehetett, mert hitt az Isten Fiában, benne a drága Jézusban. P. R. 2
