Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-11-01 / 10. szám
A nagy zaj idején Lehet tán ezer éve, hogy őriszigetre befészkelte magát a csend s azóta sem sikerült kiüldözni onnan. Igaz, hogy nem is nagyon kergette senki, mert ki bántaná a csendet egy olyan kis faluban, ahol összesen kétszázötven ember lakik? Mint ahogy az Ausztriában élő magyar protestánsok is őriszigetre mentek, hogy egy csendes napot áldozhassanak az Urnák. A csendesség napját megelőző estén még tüzet is raktak a falu melletti réten: örömtüzet; s a tűz körül ott állt a falu apraja nagyja, meg a vendégek is, vagy harminc fiatal, főképp egyetemisták Bécsből és Grázból. A csendességért cserébe ők akartak adni valamit a falu népének a tűz mellett. Ki is öntötték lassacskán a tüzfénytől rozsdaszínü gyepre, amit hoztak. Magyar szót, magyar dalt, tárogató hangot, néhány verset s aztán egy-két tréfát is mellé. Úgy, hogy a tűz mellett könny is csillant, de a nevetés lángja is magasra csapkodott. A csendességet másnap, vasárnap a reggeli harangszó hirdette meg. A templom akkor már telve volt, de a templom előtti, hevenyében összeácsolt padokon is sokan ültek, akir már nem fértek be az Urnák szentelt falak közé. így fölöttük csak az a nagy, kék kupola emelkedett, amit hétköznapon csak égnek nevezünk; hanem azért azt is meghallották, amit odabent mondott a szószékről Pátkai Róbert londoni evangélikus lelkész, mert a templomban elhangzottakat a kis téren mikrofon sugározta széjjel. A megnyitó istentisztelet után Teleky Béla, őrisziget lelkésze szólt a gyülekezethez. Csak röviden beszélhetett, mert az idő a csendesnapon is gyorsan halad, de három perc alatt is el tudta mondani, hogy miért is szükséges az elcsendesedés: mert bizony más az, ha az ember hívja nyomorúságában az Istent; s megint más, ha az Ur szólítja kegyelemmel az olyan szívesen s könnyen eltévelyedő embert; s ahogy beszélt, mindenki érezhette az Ur hivogatását az öriszigeti csendben. Dornhöfer Gusztáv (Kismarton) szuperintendens rövid megnyitó beszéde után Szépfalusi István bécsi evangélikus lelkész átadta a falu lelkészének a Bécs gyülekezete által rámába foglaltatott, üveg alá símíttatott oklevelet, mellyel II. Mátyás király 1612-ben nemességet ajándékozott a falunak. A délelőttöt azután a bibliaórák csendességében töltötték a vendégek s a falu népe egyaránt. Délután a templomban felállított kerekasztal mellett, az egész gyülekezet előtt négyen beszélgettek: Pátkai Róbert londoni s Szépfalusi István bécsi lelkésznek és két világi: Tollas Tibor és Kocsis Gábor írók. Mit vár a világ a keresztyénségtöl ? Mit vár a keresztyénség a világtól? A mai ember által gyakran semmibevett, kézlegyintéssel elintézett kérdések. A négy ember - két lelkész, két világi erről a két kérdésről beszéltek őriszigeten, a kerékasztal körül. Az érdekes beszélgetést rövid előadások követték. Hogyan tisztítja az Ur az egyént, az embert; az egyházat, a családot, a világot? A délután hátralévő része az elcsendesedés, bizalmas beszélgetés, a gyónás ideje volt. A falu fölött kiteljesedett a csend. Szabadságom egy részét Bécs közelében töltöttem és eszembe jutott, hogy Bécsben magyarnyelvű istentiszteletek is vannak. Még aznap telefonon keresztül érintkezésbe léptem a bécsi és ausztriai magyar evangélikusok agilis, fiatal lelkészével, aki közölte velem az istentisztelet kezdetét és helyét. Azt is megemlítette, hogy ö csak a magyarnyelvű liturgiát fogja végezni, az igét egy akkor éppen Bécsben tartózkodó indonéz lelkésztestvérünk hirdeti majd német nyelven. Szombaton többen megkérdezték tőlem, hogy vasárnap melyik templomba megyek, kinek a prédikációját fogom meghallgatni. Igen csodálkoztak, mikor azt mondtam, hogy a Hernalser Hauptstrasse-ra megyek, mondván, hogy ott nincs is evangélikus templom. Elérkezett a várva-várt vasárnap reggel és én útnak indultam a nevezett hely felé, a Skandináv otthonba. Amikor benyitottam, fülemet rögtön megütötte a régen hallott magyar beszéd. A ház udvarán székek álltak egymás mellett, a Iratterjesztés > Szent Biblia US $......... Újszövetség (uj ford.) . Evang. Énekeskönyv Keskeny út vándora . . Szűcs Ernő: Győzelem a halál felett ............. Evang. Liturgikus rend Miller: Jézus tanít ....... Miller: Jézus eljött .... Képek gyermekeknek . Hitvallási Irataink I-TI Megrendelhetők az egyes országok magyar evangélikus lelkigondozóinál vagy közvetlenül iratterjesztésünkben: Liechtensteinstr. 20/9 Wien 9., Austria Az esti harangszó az ür asztalához hívott mindenkit. Sokan meghallották a hívást s intést: Szántsatok új ugart és ne vessetek tövisek közé ... Kocsis Gábor széksorok előtt szépen, Ízlésesen feldíszített oltár. Érdeklődésemre azt a felvilágosítást kaptam az egyik barátunktól, egy fiatal jogásztól, - aki az egyházfi szolgálatát is végezte - hogy mivel ma az idő kedvező, a ház udvarán tartják meg az istentiszteletet. Korán volt még és lassan gyülekeztek a hívek. Néhánnyal szóba is elegyedtem, ismerkedtünk, így a Fébé diakonissza testvérrel is, akivel a régi magyar egyházi életről és sok közös ismerősről beszélgettünk. Közben megérkezett a gyülekezet lelkésze is az indonéz vendégszónokkal együtt. Az udvaron elhelyezett székeken helyet foglaltak a hívek és még az ének elkezdése előtt körüljárattam tekintetemet ezen a gyülekezeten. Férfiak, asszonyok, gyermekek, leányok, diákok - emberek, akiknek arcán látni lehetett, hogy sokat szenvedtek és most itt élnek az idegeben, ebben a hatalmas városban, mint maroknyi sereg. És most, vasárnap délelőtt itt gyülekeztek össze, hogy meghallgassák Isten örökérvényű üzenetét. Különös érzés fogott el, amikor húsz év után ismét magyar énekeskönyvböl énekelhettem a magyar hívők közösségében, úgy mint egykor odahaza. A bevezető és befejező imát, valamint az oltáriszolgálatot Szépfalusi lelkésztestvérem végezte magyar nyelven. És én ott ültem a helyemen összekulcsolt kezekkel és lelki szemein előtt láttam a múltat, hallottam volt tanítóim és lelkészünk hangját, akik magyarul tanítottak és oktattak engem, valamikor régen - Pozsonyban. Magam előtt láttam azokat a gyülekezeteket, templomokat, (folyt, a köv. oldalon). A te adományoddal is számol a „menekült-év"! ■k Menekültek tízezrei laknak még táborokban, köztük többezer magyar. * Rajtuk akar segíteni az Egyesült Nemzetek »menekült-éve«. * Az Utitárs is gyűjtést indít e célra. * Küldd adományodat a lakhelyed szerint illetékes lelkészi hivatalba vagy közvetlenül e címre: Utitárs, World Refugee Year, Kirkegt. 5. V. 565. Oslo. Húsz év után ... 1--.35 1.30-.25-.50-.16-.25 0.25-.05 1.50 f 5
