Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-07-01 / 7. szám
MODERN MŰVÉSZÉT Néhány hónapja a középkori keresztyén művészetről hozott cikket az Utitárs. Rövidesen a modern egyházi művészetről szándékozunk közölni írást. Mintegy elöljáróban közöljük ezt a modern művészetről szóló cikket. Szerk. Megfigyelhettük, hogy a modern képzőművészetet a nagyközönség bizonyos zárkózottságait, merevséggel fogadja, a legjobb akarattal is érthetetlennek, zavarosnak találja. Ha meg akarjuk érteni a modem művészetet, feltétlenül meg kell ismerkednünk irányzataikkal s a különböző irányzatok egyéni problémáival és elképzelés-világával. Mikor kezdődött a művészetben a modernség? A klasszicizmus, romanticiszmus, naturalizmus, szimbolizmus hosszú időn át uralta a művészetet. A kompozíciók mechanikus stíusával, a matéria tökéletes utánzásával, felszínes elképzeléseikkel szinte semmi újat, értékeset nem adtak a művészetnek. A 19. század végén Manet és Monet szinte robbanásszerűen nyitott új utat. ök voltak az impresszionisták élharcosai, akik után Renoir, Degas, Cézanne tökéletesítették és fejezték be ez irányzatot. Problémáik újszerűsége, hogy nem az anyag, a matéria lelhető legtökéletesebb utánzására törekszenek, hanem ennek bennük alkotott hatását akarják visszaadni. Észrevették pl. tájképfestés közben, hogy a tárgyak különböző távolságból más és más színhatást adnak, rájöttek hogy az árnyékok színesek, nem szürkék. Minden művészettörténetben és nagyobb lexikonban megtaláljuk Degas híres balerináját. A táncosnő ruhájának könnyű rojtjai között szinte »érezzük« a levegőt materiálisán, pedig nem is törekszik a művész arra, hogy »élethűen« adja vissza tárgyát. Az impresszionizmus a 20. század elején be is fejezte szerepét, - a közönség előtti sikere csak néhány évtizeddel később érte utói. Henri Matisse: A nagy szoba vörös belseje. A művészek tovább kutattak új után. Matisse, a fovizmus legtekintélyesebb képviselője, és Rouault erősebb, energikusabb alapokra állították a művészetet. Több hangsúlyt fektettek a formák határozottságára, színeiket nagy biztonsággal tisztán tubusból rakták a vászonra. Mély, komoly tónusaik megragadóak, kompozíciójuk határozott. Figyeljük meg Matisse-nak »A nagy szoba vörös belseje« c. képét. A szoba sarokvonala élesen kettévágja a képet, gyár, az újonnan érkezettek segítségére egyetlen már korábban kivándorolt 1956-os menekülttől sem kapott segítséget, ellenben jelentkezett négy »régi«! De sok söpörni való van az »újak« portája előtt .. . Arra kellene törekednünk, s ez magyar nemzeti érdek és egyházi feladat, hogy megszüntessük a kasztokat, skatulázgatásokat »régiek«, »újak« stb. között ... Említed a művelődési kérdéseket is. Többen határozottabban fogalmazzák ezt. Pl. igy: »ezeknek az amerikaiaknak nincsen kultúrájuk csak autójuk és rágógumijuk«, vagy »ezek a norvégok kulturátlanok, tisztelendő úr.« Valaki nem hagyta ennyibe. Elővette a birálgató új magyart, s hamar kiderült: odahaza, a kultúra után vágyó barátunk, a »Vig özvegy« és a »Csárdáskirálynő« kultúrájáért lelkesedett. Ha még Adyt, Németh Lászlót, Beethovent, Kodályt és Bartókot, Shawt és Brechtet hiányolta volna az eldugott kis faluban, meg lehetne érteni. De aki maga másod - és harmadrangú kultúra-pótlékokkal elégszik meg, az ne beszéljen ám környezete kultúrálatlanságáról. Ami az amerikai keresztyénségre vonatkozó megjegyzéseidet illeti: lehet, hogy az formailag más mint amihez szokva vagyunk otthonról s az öreg Európából De ne felejtsük el, hogy sok pozitív hatást kaptunk tőlünk: az örállói munkát, a másokért való felelősség erős tudatát és sok más jót. Végtelenül színes, sokoldalú a keresztyénség világot átfogó családja. Jó volt ismét beszélgetni egy kicsit. Ma egyre szükül a világ. Folytassuk a levélváltást. Talán idővel mások is »beleszólnak« majd a témába, s igy lesz az valóban mindannyiunk közös kérdésévé. Sok szeretettel köszönt. Sz. I. de nem középen! Rögtön észrevesszük, ez a diszharmónia érdekesség, változatossá teszi a képet. A falon lévő két kép is: a kisebbnek erősebb tónusa kellemesen kiegyegyensúlyozza a nagyobbnak világosabb felületét. Ezt az öt zuhanó hideg egyenest (képek szélei falvonal) könnyedén feloldja a szék, a két asztal, a virágok, a szőnyegek játékos vonala. Ez a festészet könnyed, »gurulékony«, tartalmas. Neves követői Dufy, Delacroix, Valminck. — A fovizmus formái egyszerüsítéséved, kompozíciói újszerűségével teremti meg a talajt a kubizmusnak, - ennek, úgy mondhatnánk, előszava. Braque és Picasso egymástól függetlenül kezdték el a kubizmut. Jelszavuk »megtisztítani a művészetet«, ill. a formákat lehető legjobban leegyszerűsíteni, mértani formákká alakítani. A formák játékában, a rajzok cirádáiban könnyen elveszítjük figyelmünket s nem találjuk meg a kép igazi, közvetlen mondanivalóját. Nézzük Braque »A kerek asztal« című képét. Csendélet: egy asztal« című képét. Csendélet: egy asztal telerakva, rajta hegedű, pohár, gyümölcs stb. Ezeket úgy állítja össze, hogy a tárgyakat csak sejteni tudjuk. Nem is fontos, nem a tárgyakon van a hangsúly, attól nem tetszik jobban a kép ha felismerjük tökéletesen pl. a hegedűt. Általában, ha modern képet nézünk, próbáljuk magunkat kikapcsolni a me-George Braque: A kerek asztalka. terialista világból, ne felejtésük el, hogy a művészet lelki érzések, behatások, elképzelések kifejező eszköze, tehát »nincs köze« a tárgyakhoz, ezek csak eszközök. Különösen szembetűnő ez a szürrealistáknál. A szürrealizmus kezdeményezője, Cludwig Goellen, egy új képzeletvilágot teremt magának; a modem világ súlyos, komor légkörét végtelen túlzásokkal, rémalakokkal jeleníti meg, színeiben több(folytatís a 11. oldalon). 6