Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-06-01 / 6. szám
A SZERKESZTŐ POSTÁJÁBÓL Az istentiszteletről örömmel köszöntőm az Utitárs szerkesztőjének azt az igyekezetét, hogy helyet adjon a lap hasábjain olyan írásoknak is, melyek nem a »hivatalos« írók tollából származnak, hanem amelyekben maga az olvasó mondhatja el saját gondolatait, érzéseit, egyházi, vallási és hívő életünket illetően. A lap áprilisi száma cikket közölt az istentiszteletről egy németországi testvérünk tollából. A cikkírót dicséret és köszönet illeti, mert olyan kérdés tárgyalásába kezdett, amely a keresztyén hitélet állandó problémája, t. i. a helyes istentiszteleti gyakorlat. A cikkíró szerint az igazi, valódi istentisztelet: beszélgetés Istennel, tehát imádság. Ehhez nem kell templom, ezt bárhol meg lehet tenni, Isten ugyanis nem lakik kőtemplomokban. Mennyiben helyes a cikkírónak ez a megállapítása ? Az ószövetségből ismeretes, hogy Isten templom építésére adott parancsot, s Salamon volt az, aki az első jeruzsálemi templomot megépíttette. Ide helyezik a frigyládát s a törvényekkel, azaz a Tízparancsolattal isten a templomban lakik. Az ő háza ez, ahol évente egyszer a főpap hálaáldozatot mutat be. Ez lesz az a hely, ahová Jézus Krisztus is gyakran elmegy; melyet megvéd a kereskedők, pénzváltók, galambárusok seregétől és Atyja Házának nevez! Itt egy ellentmondásnak látszó tényre kell figyelnünk. Jézus nem megy mindig templomba. Szombaton beteget gyógyít, kalászt tép, csodákat tesz, ezáltal, megszegi a zsidók törvényeit, ellene szól Yngve Brilioth érsek 1891 - 1959 Április 27-én, 67 éves korában, elhúnyt Yngve Brilioth svéd érsek. Brilioth érsek Söderblom Náthán titkáraként kezdte pályafutását s már fiatal korában jelentős szerepet töltött be a svéd tudományos világban s az ökuménikus mozgalomban. Teológiai munkáit több nyelvre lefordították, a »Hit és egyházszervezet« nemzetközi bizottságának pedig évtizedeken át elnöke volt. Magyar evangélikus egyházunk életét mindig élénk figyelemmel kísérte s az 1956 őszi forradalom után maga állt annak a bizottságnak az élére, mely a Svédországba került magyar menekültek egyházi életének előmozdítására volt hivatva. Egészségi állapotának gyengesége miatt néhány hónapja kénytelen volt a szokásos korhatár elérése előtt lemondani érseki tisztéről. Emlékét kegyelettel őrizzük. T. L. azoknak a szokásoknak, melyeket ők fogalmakba zártak, kényelmük és hatalmuk biztosítására, ö ezt azzal magyarázza, hogy személyében »az Embernek Fia a szombatnak is ura« és hogy amikor ő szól »a templomnál nagyobb van itt.« Azaz Jézus több mint a templom. Benne isten minden üzenete, vigasztalása, sőt áldozata is egészen megszólal. Itt kezdődhetett az, hogy Isten mintegy kivonul a kőtemplomból, az ugyanis az ö megjelenésével betöltötte régi értelemben vett rendeltetését. Jézus előre megmondja, hogy ez a templom leromboltatik, s Krisztus után 70-ben ez meg is történt. Miben állottak az első keresztyének istentiszteletei ? Először is összegyülekeztek. Férfiak, nők, gyermekek találkoztak egymással egy helyen. Itt bizonyára közös problémáikról is elbeszélgettek. Maga az a tény, hogy gyülekeztek, hitvallás volt Isten és Jézus Krisztusról. Gondoljuk el, hogy akkor ez tiltva volt! Istentiszteletük pedig éneklésből és imádságból állott. Valamint abból, hogy a gyülekezet idősebb, tapasztaltabb tagja az apostoli (kör)levelekböl olvasott fel s erről pré-Egyszer a vasárnapi iskolában megkérdezte a tanítónő:- Mit gondoltok, milyen gyermekeket szeret Isten legjobban?- A jókat, - felelték a gyerekek kórusban.- Hát igen, de Isten szereti azokat is, akik rosszak, felelte a tanítónő. A teremben először nagy csendesség lett. Aztán megszólalt egy kislány:- óh de jó! - s érezni lehetett a hangján, hogy ezt tiszta szívből mondta.- Miért olyan jó, Ellen? - kérdezte a tanítónő. Ellen először nem akart válaszolni, csak nézett maga elé.- Na mondd, Ellen!- Azért, - azért, mert én olyan gyakran vagyok rossz, - felelte a kislány halkan. Biztosan mindnyájan azt mondjuk: óh de jó, hogy isten szeret minket, akár rosszak vagyunk akár jók. Olyan ö, mint édesapánk vagy édesanyánk, ők egyformán szeretik minden gyermeküket. De tudod, milyen szomorúak akkor, mikor rosszat tesztek. Isten is szomorkodik, mikor te, az ö Legközelebbi számunk, mely kettős nyári szám lesz, július végén jelenik meg. dikált, megemlékezve, azaz visszaemlékezve az Vrra, aki földön járt s életével fizette ki az üdvösség váltságdíját. Az alamizsnagyüjtés szintén hozzátartozott az első keresztyének istentiszteleteihez. Ezt azért tették, hogy gyűjtsenek azok részére, akik erre rászorultak, szegényebbeknek, betegeknek, s más bajba jutott testvéreiknek. S mindebben a döntő az volt, hogy Jézus ott volt velük, ennek az Ígéretnek az alapján: »Ahoi ketten vagy hárman egybegyülnek az én nevemben, ott vagyok közöttük« (Máté 18, 20). Ma amikor szabadon gyülekezhetünk és egyszerű, szép templomaink vannak, akkor hálával kell adóznunk Istennek ezért a kegyelemért. Ha a mi istentiszteletünk hasonló és hü marad az első keresztyénekéhez, akkor Pál apostol nem nekünk izeni, hogy Isten nem lesz velünk kőtemplomainkban. örökség mindez; sok kincset érő drága örökség. Vigyázzunk rá, védjük meg. Lehet, sőt kell személyenként is tisztelni Istent; énekkel, imával, bibliaolvasással, jót cselekedve másokkal, de - és ez különösen reánk világbaszórt magyar evangélikus egyháztagokra vonatkozik - hitünk és erőnk csak úgy áll meg, ha hívek maradunk és testvérek a Jézus Krisztusban. Ezt majd eljövendő unokáinknak is így kell megtanulniok. Weisz Jenő. (London) gyermeke, rossz vagy. Először megmutatja neked, milyen rosszat tettél. Mert először meg kell látnod hogy rossz vagy s kívánnod kell, hogy jobbá légy, mert máskép nem tud rajtad segíteni. Aztán elmondhatod neki mindazt a rosszat amit tettél, és bocsánatot kérhetsz tőle. S ö akkor mindent megbocsát neked, mert látja hogy bánod a rossz tetteket és nem akarod újból elkövetni azokat. Ellen nem hitte, hogy Isten még ezek után is törődik vele, sőt még segíteni is akar rajta, mert annyira restellkedett rossz tettei felett. Ezért örült meg annyira, mikor a tanítónő azt mondta, hogy Isten a rossz gyermekeket is szereti. Isten nem hagy el minket, ö maga mondta: Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled. Isten soha nem hagy el minket. Ilyen nagyon szeret bennünket. Mia Hallesby UTITXRf Monatsblatt für ungarische Lutheraner im Ausland. Redakteur und für den Inhalt verantworlich: László G. Terray, Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5, Oslo, Norwegen. Mitglieder des Redaktionsausschusses: Lajos Kótsch, Mosel Str. 40, Stuttgart-Münster, Deutschland, Robert Pátkai, 36 College Road, Wembley, Middlesex, England, und István Szépfalusi, Liechtensteinstrasse 20, Wien 9, Österreich. QYERMEKEKNEK Isten szeret téged OUPLEX-TRYKKERIET - K0BENHAVN (VED HARRY OLSEN)
