Utitárs, 1959 (3. évfolyam, 1-10. szám)
1959-04-01 / 4. szám
Krictus vagy Mohamed? ÚTIT AM Külföldön élő magyar evangélikusok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terray László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5. Oslo. A szerkesztőbizottság tagjai: Kótsch Lajos, Pátkai Róbert, Szép falusi István. A lap ára egy évre 10,50 dán korona vagy ennek megfelelő külföldi pénzösszeg (1,50 US dollár, stb.) Elefántcsonttorony Nehéz időkben különösen is megvan az emberekben a hajlamosság az elefántcsont-toronyba való zárkózásra, a zajló élettől, a közügyektől való visszavonulásra. Sajnos, külföldön élő magyarságunk között sem ismeretlen ez a hajlamosság. Ezzel nem azokra gondolunk elsősorban, akik magyarságuk feladásával s új hazájuk népe közé való tudatos vagy tudatlan felszívódással »elvesznek« a magyarság számára. Tapasztalatunk, hogy ezek gyakran nagyobb hasznára vannak a magyarságnak, mint sokan mások. Gondolunk ellenben azokra, akik afféle kávéházi generálisok módjára sopánkodnak azon, hogy sok magyar szégyent hoz ránk, lehetetlenné teszi előbbrejutásunkat, lejáratja becsületünket, - s megállapodnak ennél a sopánkodásnál. Büszkeséggel és megvetéssel (valójában pedig saját kényelmük féltése miatt) elfordulnak mindazoktól, akik lejtőre jutottak. Az efféle kiközösítés legfeljebb jobban elvadítja lejtőre jutott honfitársainkat, de becsületünk helyreállításában semmiesetre sem segít. Segítség az lenne, ha sopánkodás helyett szabad időnkből valamit arra áldoznánk, hogy hatni próbáljunk ezekre a sorstársainkra, hogy a magunk erejének, összeköttetéseinknek s mindenekelőtt maradék türelmünknek latbavetésével próbáljuk e problémákat megoldani. Az egyházaknak különösen is feladata, hogy ilyen esetekben segítségre készen nyúljon bele a dolgok folyásába. S ez nemcsak a lelkészekre vonatkozik, ök annyit fáradoznak ilyen problémák megoldásában, hogy többjükről joggal lehetne mondani, hogy inkább állást és lakást kereső, jogi kérdésekkel bajlódó mindenesek, mint lelkészek. De a segítés kötelezettsége vonatkozik az egyház minden egyes tagjára. Nemcsak emberi, de keresztyén kötelességünk is talprasegíteni az elesettet. Jézus Krisztust a bűnösök barátjának mondották. Mi kiknek a barátai vagyunk? Szerk. 1954 júliusában a mohamedán világ három jelentős vezetője találkozott Mekkában: Szaud Arábia királya, Pakisztán miniszterelnöke, és Nasser elnök, akkori miniszterelnök. Egyik legjelentősebb kérdésük az volt, hogy miképpen mozdíthatnák elő legsikeresebben Afrika népeinek mohamedán hitre térítését. Számoltak azzal, hogy a nyugati »keresztyén« államok ez elé nem emelnének különösebb akadályt, viszont Afrika országainak meg csak javára válna ez az akció. Egy mohamedán Afrika u.i. eredményesebben vehetné fel a küzdelmet a kommunizmussal szemben. Az Afrika megnyerésére irányuló offenziva azóta megkezdődött. Már van mohamedán missziói társaság, s egy Kairóban lévő iskola tömegestől küldi ki misszionáriusait az új munkaterületre. Hírek szerint minden keresztyén miszszionáriusra 13 mohamedán misszionárius jut ezen a földrészen. Kezdik már terjeszteni a felfogást, hogy az izlám az afrikaiak vallása, mely a legjobban »illik« Afrika népeihez. Az iszlám univerzális és erősen miszszionáló vallás. Tagjai hihetetlen módon ápolják maguk között az összetartás érzését. Képességük a nacionalizmus sikeres felébresztése terén mindenütt ismert. Ez a nacionalizmus azonban tartalmában is, céljában is különbözik minden más nacionalizmustól. Mindenek előtt vallásos jellegű és vallási szempontból fordul a hitetlen »gyaurok« ellen, ahogy azt történelmünk folyamán tapasztalhattuk. Céljuk: fajra, nemzetiségre és nyelvre való tekintet nélkül az iszlám hatalmát kiterjeszteni mindenfajta népre. Fanatizmusuk gyakran a kíméletlenebb eszközöktől sem riad vissza, ha alkalmazásuk célravezetőnek látszik. Az iszlám szó jelentése: odaadás, engedelmesség. Azt aki alávetette magát Allahnak és hisz benne, valamint a prófétában, muszlimnak hívják. Az iszlám tagjainak számát tekintve a kereszténység után, a világ második legnagyobb vallása. - A keresztyének száma 863 miliő, a mohamedánoké 365 millió. - Szívósságát és élterejét nagy elterjedettsége mutatja. India, Buddha hazája jelentős részben mohamedán. Ázsia következő országaiban van különösen hatalmon az iszlám: Pakisztán, Indonézia, Sziria - Palesztinával Törökország, Irak, Irán és a keletindiai szigetek. Az iszlám afrikai terjeszkedése nemcsak azt jelenti, hogy a keresztyén miszszió területe leszűkül, hanem fenyegetést is jelent a meglévő gyülekezetek számára. Sokak szerint a keresztyénség Afrikában döntő órához érkezett. Messze kihatása lesz annak, amit ezért a földrészért ma és a közeljövőben teszünk vagy nem teszünk. A keresztyén misszió üdvösségről szóló üzenetét az idők folyamán sokan hallották és elfogadták a fekete Afrikában is. Most jön az iszlám és az egész földrészre igényt tart, miközben úgy tün»Mikor Jézust kivitték, hogy megfeszítsék, keresztjét a Nílus környékéről származó Simon vitte. Ezért hát, barátaim, ne vessétek meg Afrikát!« (James Aggreg néger orvos, sz. 1875, megh. 1927, Aranypart - a mai Ghana - nagy fia, mondása). teti fel magát mint az egyetlen vallás, mely tökéletesen »passzol« Afrika népeihez .. . Elhiszik majd ezt a hazugságot? A félhold sápadt fénye fogja vezetni az ébredő földrész lakóit, vagy beigazolódik a prófétai szó: »Pogányok járnak a Te világosságodban« ? Biblia vagy a Korán, Krisztus vagy Mohamed? Bizalmatlankodunk az evangéliummal, hátrálni kezdünk és hagyjuk, hogy Afrika népeit az iszlám hatalmába hajtsa? Szigethy Sándor. Harc nélkül nincs béke Sokkal nagyobb vihar tombol Fenn a magasságban Mégis igaz béke honol A forgatagában. Feljebb jutni küzdelem kell És hogyha felérek Sokkal nagyobb küzdelemmel Telik meg az élet. Mégis minél nagyobb teher Szakad le reája Annál csendesebb az ember Belső boldogsága. Minél jobban tépi-rázza A szélvész az ágát, Annál magasabb tölgyfa Tartja koronáját. Nagyobb harcra nagyobb béke, Nyugalmasabb élet: Ha a vihar végigverte: Megtisztul a lélek. Földváry-Boér Elemér, 1946.
