Utitárs, 1958 (2. évfolyam, 2. szám)
1958-02-01 / 2. szám
Magyar államegyház felé? uTjmr Külföldön élő evangélikus magyarok lapja. Szerkesztő és kiadó: Terray László Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kirkens Nödhjelp, Kirkegt. 5. Oslo. A szerkesztőbizottság tagjai: Kótsch Lajos, Pátkai Róbert, Szépfalusi István. A lap ára egy évre 7 dán korona vagy ennek megfelelő külföldi pénzösszeg (1,00 US dollár, 25 osztrák Schilling). Kibontakozás A magyarországi egyházi helyzet enyhén szólva zilált. A világ egyházai nap mint nap a legnagyobb érdeklődéssel fordulnak a magyar evangélikus egyház felé, s újságok és egyházi lapok cikkei azt mutatják, hogy már a népi demokrácia iránt megértést tanúsítók is csak fejcsóválva próbálják megemészteni az új híreket. Jellemző a helyzetre, hogy mikor a Daily Telegraph január közepén arról adott hírt, hogy Ordass püspököt letartóztatták, világszerte a legtöbb napilap és egyházi lap közölte i hírt, részben kommentálta is mert már erre is képesnek tartották a magyar államot. Mi örömmel állapítjuk meg, hogy a jelen helyzetben a nyolc évvel ezelőtti utaktól és módszerektől legalább némileg eltérő módon haladnak a dolgok. Bár sok minden miatt merednek a hajunk szálai az égnek, mégis eddig legálább még senkit nem tartóztattak le hamis vádakkal a Déli Egyházkerület vezetői közül. De nem lehet kétséges, hogy az állam túllőtt a célon. Tudomásunk szerint az abszolutizmus kora óta nem fordult elő, hogy egy már elismert püspököt az állam egyszerűen eltávolított s helyébe újat ültetett volna. Néhány éve az akkori egyházi vezetőség azzal vádolta a külföldi egyházakat, hogy szemükben minden magyarországi egyházi kérdés személyi kérdés. Ma az a benyomásunk, hogy az állam szemében minden egyházi kérdés személyi kérdés! S ennek csak az lehet az oka, hogy a legfelsőbb állami hatóságok nincsenek tisztában az evangélikus egyház való helyzetével. Hogy ez szándékosan adott téves információkon alapszik-e vagy pedig »csak« információk hiányán, nem tudjuk. Kérdés, nem kellene-e félretenni az államnak a személyi kérdéseket, s leülve a tárgyalóasztal mellé a tárgyi kérdések vitatását tűzni ki a napirendre. S ha az állam büszkesége ezt nem engedné meg, akkor biztosan szívesen vállaná a közvetítő szerepét - sőt, e szerepre kétségkívül hivatva lehetne - az az Evangélikus Világszövetség, melynek főtitkára nem resteilte hazájában politikai gyanusítgatásoknak tenni ki magát Januári számunkban hírt adtunk arról, hogy az Evangélikus Élet és a londoni Times jelentései szerint személyi változások voltak várhatók a Magyarországi Evangélikus Egyházban. Múlt számunk óta külföldre érkezett jelentések alapján most a további fejleményekről kívánunk beszámolni olvasóinknak. Oj püspököt és egyetemes felügyelőt nevez ki az állam Az állam által az evangélikus egyház élére helyezett miniszteri biztos mindenekelőtt az üresedésben lévő egyetemes felügyelői tisztséget tölttette be a szokásos választás teljes mellőzésével, Mihályfi Ernő személyében. Ugyanakkor az északi egyházkerület éléről eltávolította Túróczy Zoltán püspököt, akit 1957. február 6-án az Állami Egyházügyi Hivatal képviselőinek jelenlétében iktattak be püspöki állásába. Helyébe, ugyancsak minden választás teljes mellőzésével, dr. Vető Lajos teológiai tanárt helyezte. Ez a kinevezés december elején történt, míg az egyházkerület presbitériuma csak dec. 15-én foglalkozhatott a kérdéssel. A gyülekezeteket meg sem kérdezték. Az Egyetemes Presbitérium ülése December 23-án ülést tartott az Egyetemes Presbitérium, az állam által kinevezett új vezetőség, Mihályfi Ernő és Vető Lajos elnöklete alatt. Mihályfi Ernő bejelentett, hogy »sem az egyetemes felügyelő személyében, sem a Déli Egyházkerület felügyelőjének személyében nem történt változás«, valamint hogy ö annakidején (saját lemondása előtt!) még hozzájárult Dezséry László lemondásához s ahhoz, hogy a Déli Egyházkerület vezetését annak törvényes püspöke, D. Ordass Lajos vegye át, de hogy ez a hozzájárulás »természetesen nem pótolja az Elnöki Tanács hozzájárulását«. A továbbiak folyamán a Presbitérium megállapította »ténybeli és jogi tévedését az egyetemes felügyelői tiszt megüresedése tárgyában«, azaz tudomásul vette Mihályfi Ernőnek a miniszteri azzal, hogy egy keleteurópai egyházat, és a saját kormánya által félig-meddig el-nem-ismert kormányt, 15 hónapon belül háromszor is meglátogatott. Mert azt nem gondolhatja komolyan a magyar állam, hogy a kibontakozásnak csak az lehet az útja, hogy a világ szemeláttára anyagi előnyök megvonása útján kényszerítse a magyar evangélikus egyházat az állam előtti Canossa-járásra. Az ilyen »kibontakozás« csak a középkorban fordult elő, - igaz, akkor az egyház diktálta, de azt máig is megvetéssel emlegeti a történelem. Szerk. biztos által egyetemes felügyelővé való kinevezését, kijelentette továbbá, hogy Vető Lajost tekinti hivatalra idősebb püspöknek, felhívta a Déli Evangélikus Egyházkerület Tanácsát, hogy terjessze fel jóváhagyásra az állami hatóságokhoz az 1956 október 1. óta bekövetkezett személyi változásokat, felszólította Veöreös Imrét, hogy mondjon le az egyetemes főtitkári állásról Grünvalszky Károly javára s megállapította, hogy továbbra is Groó Gyula a Sajtóosztály ügyvivő lelkésze. Mint januári számunkban közöltük, az Evangélikus Életben megjelent cikkekből már korábban kivehető volt, hogy mindezeket a személyi változásokat az Állami Egyházügyi Hivatal követelte. Mihályfi Ernő kijelentette, hogy az Egyetemes Presbitérium ezen határozataival »jelentős lépést tett a kibontakozás felé«. Magas kitüntetések December 30-án 23 egyházi vezető részesült magas állami kitüntetésben, köztük hét református és két evangélikus, Dr. Vető Lajos és Mekis Ádam. Vető Lajos azért kapott kitüntetést, mert »as ellenforradalmi puccs alatt megmaradt a népköztársaság iránti hűségében« s »a szocializmust építő magyar nép és a békemozgalom érdekében« kifejtett munkásságáért. A miniszteri biztos további szerepe Az Evangélikus Élet január 19-i száma hírt ad arról, hogy az egyházegyetem elnöksége levelet intézett a művelődésügyi miniszterhez, melyben felsorolja az Egyetemes Presbitérium határazatait, az Országos Béketanács Evangélikus Békebizottságának kibővítését és más határozatokat, s végül kéri, »hogy az 1957. november 26-án kelt intézkedéssel az evangélikus egyházhoz kiküldött Grenák Károly miniszteri biztos visszahívásáról Miniszter tír intézkedni szíveskedjék«. Kállai Gyula művelődésügyi miniszter válaszában rámutat arra, hogy az állam és az evangélikus egyház közötti »jóviszony helyreállítása érdekében bizonyos intézkedések megtétele az elkövetkező időkben is még szükségessé válik, különösen ami a Déli Egyházkerület vezetését illeti. »Ezek alapján visszahívja a miniszteri biztost az Egyetemes Egyház és a Északi Egyházkerület ügyeinek intézésétől, de »a Déli Egyházkerületnél Grenák Károly miniszteri biztos további működése egyelőre még szükséges.« »Befejező nyilatkozat« Január 21-i keltezéssel nyilatkozat jelent meg az Evangélikus Életben, melyet Vető Lajos, Mihályfi Ernő és az Állam Egyházügyi Hivatal vezetője, Horváth János írt alá. A nyilatkozat először is azt állapítja 3
