Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-31 / 301. szám
vww.ujszo.com | 2022. december 31. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR Hiszek az elfogadó szeretetben! MÉSZÁROS <RISZTINA akran van alkalmam [ _elmélkedni azon, W mit jelent az elfoga%J dás, és miért van erre szükség. Nem hiszem, hogy az igazi, mély elfogadás tartósan jelen tud maradni az olyan kapcsolatban, ahol nincs szeretet. Még ha nem is a másik embert szeretem, legalább a kapcsolódásban dolgozzon a szeretet egy kis csírája, amelyet életben tudunk tartani, ehhez meg kell a hála. Tehát, amiben szükséget szenvedünk, az leginkább a szeretet egy alázatos formája. Miért kellenek ezek az érzések az életünkhöz? Az elfogadó szeretetben élők ismerik saját emberi határaikat, tudják, miben kellene fejlődniük, a gyengeségeiket annak látják, amik: az egészből egy elemnek. Az emberi karakter összetettségének, bonyolultságának megértése egy életen át tartó feladat, sosem érkezünk meg, de van egy pont, van egy szint, amit önazonosságnak nevezhetünk. Az elfogadó szeretetben az ember követhet el hibát, tévedhet, még sincs érte büntetve, megalázva, kirekesztve. Sőt, amikor elesik, amikor gyarló, olyankor van felemelve, türelemmel tanítva, segítve a gyógyulást, a jobbá formálódást, a finomodást. A támogató szeretetben az ember megengedheti magának, hogy fáradt, kimerült legyen, mert tudja: lesz, aki helyette, miatta, érte egy időre beleáll a feladatokba,Nem ellene fordul, nem hibáztatja, hanem érti: most a másikért is erősnek kell lennie. A támogató szeretetben elismerjük a másik igyekezetét és erősítjük, amikor épp bizonytalan. A megengedő szeretetben, ahol biztonságban vagyunk, társunk a humorunk, amely jó pillanatban csodálatos kötelék két ember közt, akik kapcsolódni szeretnének. A megengedő szeretetben képes az ember vállalni legnehezebb kudarcainak súlyát - tudva, ezért sem lesz megítélve. Ahogy mindkét fél elfogadja emberi mivoltát, sebezhetőségét, gyarlóságát, úgy válnak egyre tökéletesebbé egymás szeretetében! Azt hiszem, ezért a minőségért keresünk párt, és emiatt alapítunk családot. Sokan sokféleképpen értelmezik a szerepeiket, az asszony, a feleség, a férj, valaki fia, lánya, de mindegyikben kellene, hogy megjelenjen a mély elfogadás: önmagunkkal és a másikkal szemben. Miért írom ezeket a sorokat, miért szerettem volna szavakká formálni a bennem érlelődő érzéseket? Mert karácsonykor a saját árnyaimmal is szembe kerültem, és egy elodázott, de nagyon fontos párbeszédre került sor, ami alkalmat adott felismerni az emberi korlátáimat. Sajnos abban a kapcsolatban már csak én tudtam elfogadó szeretetben maradni, de megértettem, hogy mibe és miért szeretnék fejlődni. Fájdamas adománya ez egy zátonyra futott barátságnak. Ehhez pedig tükör kell, valakinek igyekeznie kell a legnagyobb türelemmel vezetni egy holtponton át. Néha az emberek annyira késznek látják magukat, hogy képtelenek belátni tökéletlenségüket, pedig alakulni életük végéig kell a szeretteik igényeit is figyelembe véve, de nem elfeledve, kik ők és mire van szükségük. Nem működik hosszú távon az sem, ha mindenki másra figyelünk, mindenkihez kapcsolódunk, csak magunkhoz nem, mert akkor saját magunkat hagyjuk cserben. Valahol ott az egyensúly, ahol az elfogadó szeretet önmagunknak is jár. Kívánom, hogy eme sorok beivódjanak mindannyiunk leikébe, és vezessenek egy teljesebb új év során, nehézségeken és örömökön át! Az ember merjen nyílni, felvállalni, megküzdeni életszakaszokat, hogy büszke legyen önmagára, s döntései következményeit szemlélve ne a megbánás uralkodjon rajta! Szegényebbek lettek a milliárdosok Az Egyesült Államok milliárdosainak vagyona összesen 660 milliárd dollárral csökkent 2022-ben, olvasható a Forbes összegzésében, amely szerint a világ leggazdagabb emberei összesen több mint 2000 milliárd dollárt veszítettek ebben az évben. A pénzügyi magazin összesítése szerint az év vesztese Elon Musk, akinek cégeiben megtestesülő vagyona 115 milliárd dollárral zsugorodott, jórészt a tőzsdei árfolyamok csökkenése miatt. A Tesla, a SpaceX és két hónapja a Twitter tulajdonosa elveszítette a világ leggazdagabb embere pozíciót, de 139 milliárd dolláros vagyonával változatlanul a leggazdagabb amerikai. Az amerikai milliárdosok listáján második helyen szereplő Jeff Bezos, az Amazon internetes kereskedőcég alapító-elnöke 80 milliárd dolláros veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az idén, és a december 27-i adatok szerint vagyona 106 milliárd dollár volt. A veszteséglista harmadik helyén áll Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója, a közösségi médium anyavállalata, a Méta vezérigazgatója, aki vagyonának csaknem kétharmadát veszítette el, és 78 milliárd dollárral 42 milliárdra csökkent értéke, amivel a leggazdagabb amerikaiak listáján is visszacsúszott. A Google társalapítója, Larry Page 40 milliárdos veszteség után 76 milliárd dollárral rendelkezik, míg Phil Knight, a Nike sportszergyártó cég elnöke 18 milliárd dollárral lett szegényebb, így 45 milliárd dolláros vagyona volt december 27-én, amivel mindketten Mark Zuckerberg elé kerültek a leggazdagabb amerikaiak Forbes által jegyzett ranglistáján. (MTI) I 5 Évértékelő BRAUNSTEINER KRISTÓF 2022 ismét egy krízisekkel teli évnek bizonyult. A vesztesek egyértelműen az átlagpolgárok. És a nyertesek? Azok a cégek, amelyek a leginkábbjárulnak hozzá a földi élet gyötrelméhez. A dopaminfüggő fogyasztóknak kapitalizmusként eladott oligarchiában egy és csakis egy dolog a lényeges: a felső 1% nyereségei. És azoknak a nyereségeknek évről évre növekedniük kell, ha esik, ha szakad. Flogy ezt elérjék, az utolsó centet is ki kell facsarniuk a fogyasztókból. Ezt persze akkor is el kell érni, amikor egyik globális válságból csúszunk át a másikba. Sőt, minél több és komolyabb a válság, annál nagyobb hasznot várhatnak. Ebben az évben pedig rekordokat döntöttek a nagy társaságok nyereségei. Oroszország ukrajnai inváziója szinte minden ágazatot megajándékozott, de főleg a fegyvergyártókat, az olaj- és gázcégeket, valamint a mezőgazdasági szektort. Európa függősége az olcsó orosz gáztól és olajtól köztudott volt az invázió előtt is. De csakúgy, mint egy heroinfüggő, akinek van egy gyanús, de jutányos dílerje, aki ráadásul mindig időben kézbesíti a destruktív árut, az Európai Unió használói örömmel utalták át az eurókat Putyin rezsimjének, mert az olcsó gáz és olaj segítségével az öreg kontinens oligarchái termelni tudtak valamit, ami még jobb, mint a heroin: pénzt. Amikor már tudvalévő volt, hogy a kihalt dinoszauruszokból eredő organikus anyag égetésével a saját kihalásunkat sürgetjük, gazdaságukat az utóbbi évtizedekben minden intelem ellenére nemhogy függetlenítették volna a fosszilis nyersanyagoktól, de még jobban függőbbé tették a földgáz, az olaj és a szén égetése által generált olcsó, piszkos, környezetszennyező energiától. A háború elindulásával és a gázvezetékek leállásával már nem érkezett túl sok szer a dílertől, így az EU azt tette, amit minden jó függő tesz: gyorsan alternatív forrást keresett. Alternatív forrás természetesen akadt, de azoktól a szer már jócskán drágább volt. De nincs más választás, ha egyszer az otthonok kifűtése és az ipari termelés a fosszilisoktól függ, akkor meg kell venni drágán. És ha az EU megveszi drágán, akkor miért is adnák el a cégek másoknak?! így generált az EU egy további energetikai válságot a szegény országoknak, mert azoknak már nem jutottak energiahordozók. Az infláció és a magas energiaárak térdre kényszerítették a fogyasztókat, és akármennyire próbálták az egyes tagállamok az adófizetők pénzével lejjebb nyomni az árakat, azok magasak maradtak. A cégek pedig óriási nyereségeket generáltak. És amikor az EU vette a bátorságot, hogy na jól van akkor, ezt a háború által szerzett különleges profitot különlegesen meg is adóztatjuk, jöttek is a perek, mint ahogy azt az ExxonMobil esete mutatja. A magas energiaárak pedig megnövelték a vegyi termékek előállítási árát, tehát a műtrágyákét is. Ez aztán kihatott az élelmiszerárakra. De az, hogy a közértből kijövet egyre kevesebb termék kerül a tasakba, nemcsak emiatt van, hanem az élelmiszeripar kapzsisága miatt is. Az extra költségekre és az inflációra kibeszélve ráraktak még egy lapáttal az árakra, és így értek el 70 éve nem látott nyereségeket a multinacionális társaságok. A szabadpiac majd szabályozza önmagát? Biztos, hogy nem, ha egy maréknyi multi termeli a globális élelmiszer nagyját. A fegyveripar nyereségei pedig mutatják az emberiség tragédiáját. Ukrajna az orosz imperializmus áldozatává vált. De a globális fegyveripar nyereségei nem csak ebből a konfliktusból származnak, hisz világszerte zajlanak egyre véresebb fegyveres konfliktusok, amiből a három uralkodó birodalom: az USA, Oroszország és Kína fegyvergyártói húznak hasznot. Ez nem azt jelenti, hogy ne támogassuk fegyverekkel az ukránokat. Csak tudatosítsuk, hogy mi folyik körülöttünk! Ezt csak a civil társadalom masszív felkelése tudná megfékezni. De erre valószínűleg nem vagyunk képesek. 2022 nem volt jó év az emberiség számára. Ismét bebizonyosodott, hogy a legjobb biznisz a halál biznisze. Továbbra is emberek, állatok és az egész ökoszisztéma halálából ered az 1% vagyona. FIGYELŐ Megszűnik a távirat Németországban Másfél évszázad után kivezeti szolgáltatásai közül a táviratot a német posta (Deutsche Post) - írja az MTI. A szolgáltatás az év végével szűnik meg, az utolsó lehetséges kézbesítési dátum szilveszter - közölte a vállalat szóvivője. A távirat - rövid szöveges üzenet, amelyet a postavállalat meghatározott időn belül kézbesít - a szolgáltatás iránti igény csökkenése miatt szűnik meg. Az utóbbi években annyira ritkán adtak fel táviratot Németországban, hogy a Deutsche Postnál nem is vezettek nyilvántartást a megrendelésekről. Az ezredforduló idején még évente több tízezer táviratot kézbesítettek, 1990-ben pedig 1,675 milliót. A legnagyobb forgalmat 1978- ban regisztrálták, akkor 13 millió táviratot küldtek az akkori Nyugat-Németországban. Az 1870-es években elterjedt szolgáltatás a technológiai változások mellett az ára miatt is egyre kevésbé versenyképes. A legfeljebb 160 karakteres szöveget tartalmazó távirat 12,90 euróba kerül, 480 karakterig 18,35 eurót kell fizetni, még hosszabb szövegek kézbesítéséért pedig 200 karakterenként további 5,25 eurót. A német utcákról a bélyegkiadó automaták is eltűnnek, sőt a Berlinben felállított első nyilvános telefonállomás 1881-es beüzemelése után bő 140 évvel a telefonfülkék korszakának is vége. Az érmés telefonokat már leszerelték, februárban pedig deaktiválják a kártyás telefonokhoz szükséges kártyákat. (24 hu)
