Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-31 / 301. szám

4 I RÖVIDEN Kuleba a magyar­ukrán viszonyról Kijev. Amíg Orbán Viktor ha­talmon van, semmi sem fog vál­tozni a magyar-ukrán viszony­ban - mondta Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a The Interviewer YouTube-csatorná­­nak adott egyórás interjújában. Kuleba azt is hozzátette, hogy szerinte Orbán már oldalt vá­lasztott és ezzel nem lehet mit tenni. A politikus azt is kiemel­te, hogy próbálta rendbe hozni az ukrán-magyar kapcsolatokat, amire kezdetben Szijjártó Pé­ter is vevőnek tűnt, ám a febru­ár 24-i orosz támadást követő­en Szijjártó maradt az egyetlen uniós külügyminiszter, akivel egyszer sem tudott egyeztetni. „Azt hiszem, ez a tény magáért beszél” - jelentette ki Kuleba. Mindehhez érdemes hozzátenni, hogy az ukrán külügyminisz­ter nem éppen egy elérhetetlen híresség, hiszen a HVG is tudott interjút készíteni vele. (hvg) Legnagyobb érték a biztonság Budapest. A 2022-es év meg­mutatta, hogy Magyarország számára a biztonság a legna­gyobb érték - mondta Sza­­lay-Bobrovniczky Kristóf Face­­book-oldalán tegnap megjelent videóüzenetében. A magyar honvédelmi miniszter hangsú­lyozta: a háború, a délről fe­nyegető migrációs nyomás, a szankciók hatására kialakult energiakrízis mind egyszerre fenyegetik Európa fizikai és eg­zisztenciális biztonságát. A há­ború és a válság kiterjedésének veszélye viszont sajnos mind­addig nem is szűnik meg, amíg a háborúnak, a migrációnak és a szankcióknak vannak támo­gatói és haszonélvezői - muta­tott rá. A miniszter kiemelte: a | kormány számára a legfonto­sabb, hogy megőrizze Magyar­­ország biztonságát, mert biz­tonság nélkül nincs semmi. (MTI) MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. december 31. lwww.ujszo.com Putyin meghívta Moszkvába Hszi Csin-ping kínai elnököt ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország és Kí­na erősíteni fogja a katonai együttműködést - jelentet­te ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, miután csütörtökön videókapcsolaton keresz­tül megbeszélést folytatott kínai hivatali kollégájával, Hszi Csin-pinggel. „Az orosz-kínai együttműködés egész komplexumában, kapcsolata­inkban különleges helyet foglal el a katonai és haditechnikai együttmű­ködés, amely hozzájárul országaink biztonságához és a stabilitás fenntar­tásához a kulcsfontosságú régiókban. Célunk, hogy erősítsük az orosz és a kínai fegyveres erők közötti együtt­működést” - hangoztatta az orosz vezető az eszmecsere nyilvánosság­gal megosztott megnyitóján. A kínai Kijev. Az ukrán légvédelem teg­napra virradó éjszaka visszaverte az orosz dróntámadásokat a fővá­rosban, Kijevben és környékén, va­lamint az ország keleti részén - kö­zölték tegnap az ukrán hatóságok. Ólekszij Kuleba, a Kijevi terület katonai kormányzója Telegram-csa­tornáján azt írta, hogy Oroszország ismét infrastrukturális létesítmé­nyeket vett célba. Hozzátette, hogy az ukrán légvédelmi rakéták eltalál­ták a támadó drónokat. A kijevi polgári közigazgatás szintén azt állította, hogy az éjsza­kai támadások nem érték el céljukat. Közlésük szerint az ukrán légvéde­lem öt drónt semmisített meg a fő­város felett. Egy közigazgatási épü­let részben beomlott, és egy lakó­ház ablakai megrongálódtak - tették hozzá. Halottakról vagy sérültekről nem érkezett jelentés. A Dnyipropetrovszki terület kato­nai kormányzója Telegram-csator­elnök „bonyolult és elég ellentmon­dásos nemzetközi helyzetről” meren­gett a nyolcperces megbeszélésen, amire Putyin azzal kontrázott, hogy az orosz-kínai kapcsolatok még so­náján azt közölte, hogy a légvéde­lem az ő régiójában is visszaverte a támadásokat. Három különböző körzetben voltak támadások - írta a kormányzó. A szomszédos Zaporizzsjai terü­leten az ukrán hadsereg keleti had­műveleti parancsnokságának köz­lése szerint minden támadó drónt megsemmisítettek. Csütörtökön Oroszország - ukrán közlések szerint - rakétatámadást indított Ukrajna-szerte, ami Kijev­ben széles körű áramkimaradások­hoz vezetett. Elsősorban az energe­tikai infrastruktúra volt a célpont. Az ukrán fővárosban jelenleg 3,6 millióan élnek, 200 ezerrel keve­sebben, mint az orosz különleges művelet február végi kezdete előtt; köztük van 300 ezer menekült az ország minden részéből — közölte Vitalij Klicsko kijevi polgármester a Der Spiegel című német lapnak nyilatkozva. (MTI) se voltak olyan jók a két ország tör­ténelmében, mint most. Putyin jö­vő tavaszra meg is hívta Hszit egy moszkvai látogatásra. Mint mond­ta, a hivatalos vizit „az orosz—kínai Nyomozás Athén. A görög hatóságok in­formációkat kértek Panamától a korrupciós vádak miatt Brüsszel­ben őrizetben lévő Éva Kaili eu­rópai parlamenti képviselő szám­láira történt esetleges katari uta­lásokról - idézte a Politico című európai hírportált a HVG interne­tes oldala. A cikk szerint a görög pénzmo­sás elleni hatóság elnöke, Hara­­lambosz Vurliotisz „sürgős meg­keresést küldött a panamai ha­tóságoknak - az ország egy jól ismert adóparadicsom, amely a pénzügyi átláthatóság hiányáról híres -, amelyben tájékoztatást kért arról, hogy a gyanú szerint Kaili számára Katarból eljutta­tott 20 millió euró egyes részletei nem jelentek-e meg olyan panamai számlákon, amelyeket Kaili, vagy a családtagjai nyitottak”. Vurliotisz azt követően fordult Visszavert dróntámadások kapcsolatok maradandóságát fogja demonstrálni a világnak” és „az év legfontosabb politikai eseménye lesz a kétoldalú kapcsolatokban”. „Ön és én ugyanúgy tekintünk a globális geopolitikai tájkép folya­matban lévő átalakulásának okaira, irányára és logikájára” - mondta. Azt hangoztatta, hogy Moszk­va és Peking „a Nyugat példátlan nyomása és provokációi közepette” nemcsak saját érdekeit védelmezi, hanem „mindazokét is, akik a való­ban demokratikus világrend és az országok azon joga mellett állnak ki, hogy szabadon dönthessenek sorsukról” - tette hozzá. „A nehéz, távolról sem egyértelmű nemzetközi környezetben készek va­gyunk fokozni a stratégiai együttmű­ködést, fejlődési lehetőségeket bizto­sítani egymásnak és globális partne­rek lenni országaink népeinek javára és a globális stabilitás érdekében” - mondta Hszi. (MTI, 444) Panamában kérésével a panamai hatóságok­hoz, hogy „a közösségi médiában olyan bejegyzések kezdtek kerin- i géni, amelyek állítólag Kaili és családtagjai panamai számláinak banki dokumentumait mutatják, rajtuk a Katarból érkezett utalá­sokkal. A bejegyzések szerint a szám­lákat a panamai Bladex Banknál vezették, és Kaili, az apja, Ale­­xandrosz Kailisz és az anyja, Ma­ria Ignatiadu tulajdonában voltak. A számlákon állítólag 20 millió euró található, amelyet Katarból utaltak át több részletben”. A HVG beszámolója szerint : Kaili ügyvédje, a védence ártat­lanságát hangsúlyozó Mihalisz Dimitrakopulosz elmondta, a do­kumentumok hamisak, és azt vár­ja, hogy a görög hatóságoknak ezt panamai kollégáik is megerősít­sék. (MTI, hvg)

Next

/
Thumbnails
Contents