Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-31 / 301. szám

KÖZÉLET 2022. december 31. | www.ujszo.com Átalakulás vár a déli kórházakra a tegnap bemutatott reform miatt Vladimír Lengvarsky (OLaNO) egészségügyi miniszter két hónappal a beharangozott határidő után ismertette a kór­házhálózat vázlatát, amelyet minden jel szerint nemcsak neki, hanem a pácienseknek is részletesen át kell majd tanul­mányozniuk, hogy tudják, milyen egészségügyi ellátásra számíthatnak az egyes kórházakban (TASR-feivétei) 2 I RÖVIDEN Őaputová jobb jövőt kíván az országnak Pozsony. Szlovákiának olyan államnak kell lennie, ahol az igazságszolgáltatás minden­kire egyformán vonatkozik; ahol az emberek számíthatnak az állam segítségére a nehéz helyzetekben, és ahol emelke­dik az életszínvonal - mondta Zuzana Caputová köztársasá­gi elnök a TASR hírügynök­ségnek, amikor arról kérdez­ték, milyennek képzeli el az országot a következő 30 évben. Hozzátette, végre előre kellene tekintenünk. „Hogy a követ­kező, mondjuk 30 év általános megelégedésünkre változzon, ahhoz meg kell keresnünk a módját annak, hogy az egyén pozitív tevékenységét és a tár­sadalom felemelkedését átemel­jük a mindennapi életbe, az állam irányításába” — fogalma­zott az államfő. Caputová arra buzdította az embereket, hogy nézeteik sokféleségét tekintsék olyasvalaminek, ami nemcsak megkülönböztet és terhet jelent, hanem éppen a demokráciával járó kiváltság. „Az olyan ér­tékeknek, mint például mások szabadságának és jogainak tisz­teletben tartása, egyesíteniük kell bennünket” - jegyezte meg a köztársasági elnök. (TASR) Korábban zárnak az üzletek Pozsony. Az év utolsó napján hamarabb zárnak az üzletek, általában 16 és 18 óra között. Vasárnap január 1-jén zárva lesznek a boltok. A munka tör­vénykönyve 2017-es módosítá­sa óta ünnepnapokon és egyes munkaszüneti napokon nem nyithatnak ki az üzletek. A munkáltatók ezeken a napo^ kon nem rendelhetik el és nem is egyezhetnek meg alkalma­zottaikkal az árusítással kap­csolatos munkavégzésen. Ösz­­szesen 15 és fél napról van szó egy évben. Kivételt képeznek a benzinkutak, a gyógyszertá­rak, valamint az állomásokon, a repülőtereken és a kórházakban működő eladóhelyek. (TASR) Kevesebb légúti megbetegedós Pozsony. Az 52. héten 37,3 szá­zalékkal csökkent az előző hét­hez képest az akut légúti meg­betegedésben szenvedők száma. Az influenza és influenzaszerű megbetegedések száma szintén csökkent, 33,1 százalékkal - tá­jékoztatott a Közegészségügyi Hivatal (UVZ). A járványügyi szakemberek 50 359 légúti megbetegedést regisztráltak a héten. A legtöbb beteget ezen a héten is Pozsony megyéből je­lentették, a legkevesebbet Kassa megyéből. A legtöbb beteg az öt év alatti gyerekek között van. 1473 betegnél léptek fel szövőd­mények. 9798 influenzás beteget regisztráltak, ez az összes beje­lentett eset 19,5 százaléka. A legtöbb influenzás Nagyszom­bat, a legkevesebb Besztercebá­nya megyében van. Az influenza is főleg az öt év alatti gyerekek körében terjed. (TASR) BUGÁRANNA Pozsony. Az egészségügyi minisztérium tegnap közzé­tette a kórházak régóta várt felosztását, amely meghatá­rozza, 2024-től milyen típu­sú ellátást fognak nyújtani az egyes intézményekben. A lista nem végleges, az első eredmények azonban aggodalmat kelthetnek a déli régiókban. A szaktárca két hónappal a beha­rangozott határidő után ismertette a kórházhálózat vázlatát, melyben 5 kategóriába osztották az egészség­­ügyi intézményeket. Az első cso­portba kerültek azok a kórházak, ahol 2024-től a legalapvetőbb be­avatkozásokat végzik majd, illetve a hosszú távú ellátásra fektetik a hangsúlyt. A legbonyolultabb mű­téteket az 5-ös szintű létesítmények­ben fogják végrehajtani - a minisz­térium besorolása alapján egyelőre csak a Pozsonyi Egyetemi Kórház (UNB) intézményei kapnák meg ezt a státuszt. Nehezen született reform A kórházhálózat átalakítására számos próbálkozás volt az elmúlt években, a téma érzékenysége mi­att azonban egy kabinetnek sem si­került átültetnie az átfogó reformot. A politikai csörte Vladimír Leng­varsky (OLaNO) egészségügyi mi­niszter tervezetét sem kerülte el, a koalíciónak azonban tavaly nagy nehezen - a Sme rodina előzetes ellenkampánya ellenére is - sike­rült elfogadnia a törvénytervezetet. A reform ellenzői leginkább azt ki­fogásolták, hogy egyes régiók kór­házaiban, ahol nem teljesítik a szük­séges mennyiségű beavatkozást, megszűnnek bizonyos osztályok, és a pácienseknek messzebbre kell utazniuk az ellátásért. Lengvarsky azzal érvelt, a jól működő osztá­lyokat nem fogják bezárni, viszont amelyek nem teljesítik az elvárt nor­mákat, azokat a hatékonyabb beteg­­ellátás érdekében érdemes inkább át­alakítani. A szaktárca eredetileg azt ígérte, az összevont megyei és önkormány­zati választás után nyilvánosságra hozza a hálózat vázlatát, a dokumen­tumra azonban az év utolsó előtti napjáig kellett várni. A tervezet 5 kategóriára osztja fel a kórházakat, s kidolgozói mindegyikhez hozzáren­delték, konkrétan milyen minimális beavatkozásokat kell, illetve milyen kiegészítő programokat lehet végre­hajtani az adott kórházban - minél magasabb szint, annál összetettebb műveleteket hajtanak végre. Átláthatóbb rendszer A minisztérium indoklása sze­rint a felosztásnak köszönhetően egyértelműbb lesz, az adott egész­ségügyi problémával hova kell for­dulni. Lengvarsky másfél évvel ez­előtt, a reform beharangozásakor arról beszélt, a páciens már nem fog diagnózis nélkül bolyongani a kórházakban, valamint szakorvos után nyomozni, s a szlovák egész­ségügy belép a 21. századba. Leszö­gezte, nem lesznek kórházbezárá­sok, csupán átszervezik a kórházak hálózatát. Pontosan meghatározzák, hogy mire jogosult a páciens, meny­nyi időn belül, milyen egészségügyi ellátást kell kapnia. Emlékeztetett, a hálózat átszervezésére az uniós helyreállítási alap miatt is szükség van, csak így használhatjuk fel az egészségügy korszerűsítésére kapott összeget. „A reform központi gondo­lata az úgynevezett »páciens útja«. Az egészségügyi problémákkal küz­dő emberek pontosan tudni fogják, hogy a környezetükben melyik kór­ház nyújt megfelelő időben és meg­felelő minőségben ellátást. A kór­házak szintje a színvonal szempont­jából lényegtelen. Elvileg csak arról árulkodik, milyen terjedelmű egész­ségügyi ellátást nyújt az intézmény” -jelentette ki tegnap. A kategóriák kialakításánál 5 fő tényezőt vettek figyelembe: a potenciális betegek számát a kórház vonzáskörzetében, a létesítmény időbeli elérhetőségét, a minimális számú beavatkozás tel­jesítését, illetve a speciális személyi állomány és a kötelező programok meglétét. A bemutatott lista feltételes, az el­ső fázis eredményeit tartalmazza, s az új évben még változásokra kerül­het sor. A jelenlegi táblázatból hiá­nyoznak bizonyos specializált intéz­mények, ezekről azonban csak 2023 első negyedévében árulnak el többet. Ami a konkrét csoportokat illeti, az 5. besorolást a Pozsonyi Egyetemi Kórház és az alá tartozó intézmé­nyek kapták. A kassai Louis Pasteur Egyetemi Kórház és a besztercebá­nyai F. D. Roosevelt Egyetemi Kór­ház azonban csak a 4. szintre jutott fel. Ezek kis létszámú, speciális el­látást is nyújtanak, például nagyon összetett idegsebészeti vagy szívse­bészeti beavatkozásokat. Az ilyen szintű ellátásnak 90 percen belül kell elérhetőnek lennie a lakosok részére. Nagyszombatban és Nyitrán a harmadik kategóriába kerültek a kórházak, ami azt jelenti, sürgős­ségi ellátást és komolyabb tervezett beavatkozásokat egyaránt végeznek, s legfeljebb 60 percnyire lehet a be­tegtől. Leszakadó dói? A déli kórházak nagy része az első és második kategóriában szerepel. Utóbbit bővíti a dunaszerdahelyi, a komáromi, az érsekújvári, a lévai, a losonci, a rimaszombati és a rozsnyói kórház. A szaktárca szerint az egész­ségügyi ellátás több mint 75 százalé­kát az első és második szintű kórhá­zak biztosítják, melyekből összesen több mint 50 van. A második szintű kórházakban szülészeti ellátást és alapvető sebészeti beavatkozásokat egyaránt végeznek majd. Ennek 30 percen belül megközelíthetőnek kell lennie a betegek számára. Az első szintű kórházak, me­lyek alapszintű ellátást nyújtanak, 20 percnyire lehetnek a lakosoktól. Ezekben az intézményekben jobbára a rehabilitációra, egyszerűbb műté­tekre és vizsgálatokra fektetik majd a hangsúlyt. Ez a „lefokozás” például a galántai, az ipolysági, a nagykür­tösi, a tőketerebesi és a királyhelmeci egészségügyi intézményeket érinti. A déli kórházak leminősítése ellen a Szövetség képviselői is tiltakoztak. Várakozási idő A reform 700 egészségügyi szol­gáltatásra vonatkozóan vezet be vá­rakozási időt, ahol meghatározzák, hogy a beteg legfeljebb meddig vár­hat a kezelésre. „Például a daganatos megbetegedés esetén a rendszeres ke­zelés alkalmazása az indikációt kö­vető 15 napon belül garantált” - áll a minisztérium közleményében. A ProCare és a Svet zdravia kór­házhálózat arról tájékoztatta a TASR hírügynökséget, racionálisnak tartja a reform első eredményeit. Bizonyos esetekben azonban kérni fogják a re­gionális sajátosságok figyelembevé­telét, hogy a jövőben helyi szinten ne kerüljön veszélybe az egészség­­ügyi ellátás bizonyos szakterülete­ken. „Konkrétan a galántai kórház második kategóriába való besorolá­sáról van szó” - mondta Tomás Král’, a kórházhálózat szóvivője. Peter Pellegrini (Hlas) bírálta a mi­nisztérium által bemutatott tervezetet. „Ha ez a javaslat megvalósul a gya­korlatban, az az akut fekvőbeteg-el­látás szó szerinti felszámolását fog­ja eredményezni, különösen Szlová­kia félreesőbb régióiban, melyek már most is jelentős népességcsökkenés­sel, valamint magas munkanélküli­séggel küzdenek, és az egészségügyi ellátáshoz már jelenleg is nehezebb hozzáférni” - áll a párt állásfoglalá­sában. Pellegrini egyébként kudarcot vallott a kórházreform terén, amikor saját pártját (akkoriban a Smer politi­kusa volt) sem sikerült meggyőznie Andrea Kalavská egészségügyi mi­niszter javaslatának támogatásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents