Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-29 / 299. szám
Hága a rabszolgaság eltörlésének emlékévévé nyilvánította 2023-at Bocsánatot kért a holland király Százhatvan éve lesz annak, hogy Hollandia az egyik utolsó európai országként megtiltotta a rabszolgaságot. Ebből az alkalomból Vilmos Sándor holland király is csatlakozott vasárnap Mark Rutte holland miniszterelnökhöz, aki a múlt hét elején a holland állam nevében bocsánatot kért országának a gyarmati időszakban a rabszolgaságban játszott szerepéért és annak a rabszolgák leszármazottjaira gyakorolt hatásaiért. Y ^ _ I ben hangsúlyozta .JL. jL». a király, hogy a királyság egykori gyarmatain kegyetlenül bántak az emberekkel, de ezért a ma élő emberek közül már senki sem tehető felelőssé. „Mindazonáltal megteremtjük a közös jövő alapját azzal, hogy őszintén szembesülünk közös múltunkkal és elismerjük az emberiesség elleni bűncselekményt megtestesítő rabszolgaságot” - emelte ki Vilmos Sándor. Mark Rutte a múlt héten ünnepélyes beszédet mondott a Hágai Nemzeti Levéltárban, amelynek keretében „emberiesség elleni bűncselekményként” említette a rabszolgaságot, és hangsúlyozta, hogy a holland társadalomnak ennek fényében kell alakítania gondolkodásmódját az ország történelmével kapcsolatban. Mint mondta, korábban úgy gondolta, hogy „nincs törvényes módja annak, hogy a kormány felelősséget vállaljon olyasmiért, ami nagyon régen történt”, de hozzátette, hogy „azóta más véleményen van”. Fogalmazása szerint a történelmet nem lehet csak úgy ádépni, mivel „a rabszolgaság hagyatéka a jelenben, a rasszizmusban és a diszkriminációban tükröződik vissza”. ,Ahhoz, hogy ezt megtörjük, nyíltan és őszintén szembe kell néznünk a múlttal” - hangoztatta. A holland birodalom a világ szinte minden pontján - Észak- és Dél- Amerikában, Afrikában, a Közel- Keleten, Délkelet-Ázsiában, valamint az indiai szubkontinensen és a karibi térségben is — rendelkezett gyarmatokkal. A Holland Nyugatindiai és a Kelet-indiai Társaság rabszolga-kereskedelme jelentősen hozzájárult az ország gazdasági világhatalmi státuszához a 17. században. Becslések szerint mintegy 600 ezer ember kerülhetett rabszolgasorsra a holland uralom alatt. A Ő lesz Hollandia királynője. Vilmos Sándor holland király és felesége, Máxima hercegné legidősebb, 19 éves lánya nagy népszerűségnek örvend hazájában. Szimpátiát váltott ki azzal a lépésével, hogy önként lemondott arról az összegről, amely felnőtté válásakor automatikusan járna neki. Akkor azt mondta, kényelmetlenül érezné magát, ha lényegében a semmiért elfogadná a jelentős összeget, ezért amíg nem kezdi meg hivatalos teendőit, nem kér fizetséget sem. Mindez azonban reményei szerint még nem következik be egy ideig, Katalin Amália még egyáltalán nem érzi felkészültnek magát ahhoz, hogy uralkodó váljék belőle, noha elkötelezett az iránt, hogy élete végéig a hazája szolgálatába álljon. A hágai vezetés most aktívan együtt akar működni az egykori rabszolgák leszármazottjaival a múltbéli szenvedések feldolgozásán. Ebből a célból nyilvánították 2023-at emlékévvé. Vilmos Sándor szerint „A közös jövő alapját teremtjük meg azzal, hogy őszintén szembesülünk közös múltunkkal, és elismerjük az emberiesség elleni bűncselekményt megtestesítő rabszolgaságot" - hangsúlyozta Vilmos Sándor (TASR/AP) Vilmos Sándor holland király és Maxima királyné. A holland uralkodói pár Zuzana Caputová államfő meghívására hivatalos látogatásra érkezik Szlovákiába. A látogatásra 2023. március 7. és 9. között kerül sor. tartják a korábban rendszeresen használt járművet. Am egyben azt is megígérte, hogy bár a kocsi fontos jelkép a monarchia számára, hiszen az amszterdami polgárok ajándékozták Vilhelmina királynőnek 1898-as trónra lépése alkalmából, a kocsit addig nem fogják használni, amíg Hollandia gyarmatosítói múltja vitákat szül. Az Arany hintó akkor fog ismét útra kelni, amikor Hollandia készen áll erre a lépésre. És most még nem ez a helyzet - fogalmazott. „Mindaddig, amíg Hollandiában élnek olyan emberek, akik nap mint nap érzik a diszkrimináció fájdalmát, a múlt még mindig árnyékot vet korunkra” - tette hozzá a király. A rasszizmusról szóló vitát elsősorban a Hódolat a telepeseknek címet viselő képek váltották ki. Ezeken egy trónon ülő fehér nő látható, lábainál fekete emberek térdelnek és ajándékot kínálnak neki. A kocsit azonban nem semmisítik meg, nincs szó végleges eltávolításáról, nem is lesz múzeumi darab, de egyelőre eltűnik a színről. Egyeseknek csalódást okoz az a lehetőség, hogy az Arany hintó, amely a rabszolgaság egyik hagyatéka, a jövőben esedeg újra megjelenik az utcán. Egyelőre azonban a királyi istállóban marad. (MTI, ug) ▼ A Hódolat a telepeseknek című kép térdelő színes bőrűeket ábrázol, akik kakaót és cukornádat adnak át fehér uraiknak - köztük egy fiatal fehér nőnek a trónon, aki Hollandiát képviseli. Mellette egy fiatal fehér férfi látható, amint könyvet ad egy fiatal fekete fiúnak. Ez a kép a „civilizáció" ábrázolására szolgál - fejtette ki Nicolaas van der Waay festő 1896-ban. a holland királyi ház' aktívan részt kíván venni e folyamatban, fellépve a hátrányos megkülönböztetés, kizsákmányolás és igazságtalanság mai megnyilvánulási formáival szemben is. Vilmos Sándor tavaly azt mondta, hogy nem lehet eltávolítani a gyarmati időket megidéző elemeket, mivel az része a holland kulturális örökségnek. Akkor elsősorban a viták középpontjába került királyi Arany hintóra (Gouden Koets) gondolt, amelyet az oldalán látható, rasszistának számító festmények miatt sokan a holland gyarmati birodalomban uralkodó rasszizmus és rabszolgaság szimbólumának
