Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-29 / 299. szám
101 HASZNOS TANÁCS 2022. december 29. | www.ujszo.com Reklamálható a karácsonyi ajándék? ÖSSZEFOGLALÓ A karácsonyi ajándék is elromolhat vagy félresikerülhet, és ilyenkor nem ért tudatosítani: a fa alatt kibontott meglepetéseket is lehet reklamálni - de tanácsos odafigyelni pár dologra. Sok függ attól, hogy rendes boltban vásároltunk-e, vagy online rendeltük meg. A karácsonyi meglepetések reklamálása alapvetően semmiben sem különbözik az egyéb áruk reklamálásától. Nem szabad azonban összekeverni a nem megfelelő ajándék viszszaszolgáltatásával. A fogyasztóvédelmi szervezetek adatai szerint a két ünnep között, közvetlenül karácsony után, valamint az új esztendő elején rendszerint megugrik a reklamációk, illetve a fogyasztóvédelmi panaszok és beadványok száma, amelyek a nem kívánatos és félresikerült ajándékok becserélésével függnek össze. Az, hogy mihez van joguk a fogyasztóknak, a vásárlás pillanatában dől el, de ezt kevesen tudatosítják, sőt az emberek többsége keveri a reklamációt a termék indoklás nélküli visszavételével. Az utóbbi csakis a távúton vagy a bolt telephelyén kívül kötött adásvételi szerződés esetében lehetséges. Online rendelt áru A teleshopping keretében vagy az interneten rendelt termékek esetében a fogyasztónak 14 napja van arra, hogy az árut indoklás nélkül visszaküldje. Vagyis, ha nem tetszik az e-shopban vásárolt játék, mobil vagy könyv, illetve a katalógusból rendelt ruha, indoklás nélkül a termék átvételétől számított 14 napon belül vissza lehet küldeni. Az eladónak pedig a szerződéstől való viszszalépéstől - az erről szóló információ postázásától - számított 14 napon belül a postaköltséggel együtt viszsza kell fizetnie a termék árát, esetleg előleget, törlesztőrészletet. A fogyasztónak ugyancsak 14 nap áll a rendelkezésére, hogy visszaküldje vagy személyesen visszaadja a terméket - ez esetben a postaköltséget már nem lehet visszakövetelni. A hagyományos boltokra azonban ez nem vonatkozik. Nem köteles visszavenni Hivatalosan semmilyen törvény sem foglalkozik a félresikerült ajándékok reklamálásával. Az eladót semmilyen jogszabály nem kötelezi arra, hogy visszavegye a tőle vásárolt terméket csak azért, mert nem tetszik - például mert rossz a mérete, alakja, színe, vagy nem megfelelő ajándékról, duplicitásról van szó -, ugyanis nem gyártási hiba. „Az eladó erre akkor sem kötelezhető, ha a vevő felmutatja a számlát, illetve a termék a sértetlen, eredeti csomagolásban van. A vevőnek nincs törvényes joga az eladótól követelni az áru becserélését vagy a pénz visszaadását, ha a termék hibátlan. A polgári törvénykönyv nem szabályozza az ajándékok visszaszolgáltatását. Semmilyen jogszabály nem foglalkozik ezzel. Kizárólag az eladó előzékenységén és jóindulatán, illetve a felek kölcsönös megegyezésén múlik, hogy az eladó végül felkínálja a cserét, esetleg visszaadja a pénzt” - tájékoztatott a Szlovák Fogyasztóvédelmi Felügyelőség (SOI). Ideális esetben a konkrét üzletben előre megérdeklődtük, hogy szükség esetén visszaveszik-e a terméket. Ha ezt elmulasztottuk, mielőtt leállunk vitatkozni a kereskedőkkel, előbb tanácsos elolvasni az adásvételi és kereskedelmi feltételeket. Az ígéret szép szó... Noha törvény nem kötelezi az eladókat arra, hogy visszavegyék, kicseréljék a karácsonyi ajándékokat, a legtöbb kereskedő a különböző marketingfogások részeként ezt lehetővé teszi, sőt, sok üzletben erre nemcsak karácsony után, hanem egész évben lehetőség van. Az SOI szerint ha a kereskedő nyilvánosan deklarálja, tehát közismert tény, hogy hajlandó visszavenni vagy becserélni a termékeit, akkor azt köteles betartani, és ha mégis elutasítanak valakit, panaszt lehet tenni a vásárlók félrevezetése, a feltételek megszegése miatt. Ugyanakkor az esetleges csere vagy visszavétel feltételeit a kereskedő joga megszabni: követelheti az eredeti sértetlen csomagolást, a számla felmutatását, megszabhatja, hogy a vásárlástól számított hány napon belül hajlandó visszavenni az árut stb. Ez utóbbi határidő biztosan nem akkor kezdődik, amikor kicsomagoltuk az ajándékot, hanem amikor beszereztük az üzletben. Az eladónak nem kötelessége visszaadni a pénzt, rendszerint az eredeti áru értékének megfelelő kreditet adnak a következő vásárlásra. A legfontosabb jogok Sokan nincsenek tisztában a fogyasztóvédelmi jogokkal. Ezek a legfontosabbak: • A hibás terméket az eladó köteles megjavíttatni vagy becserélni. • A szerződések nem tartalmazhatnak elfogadhatatlan részeket. • A terméket népszerűsítő reklámnak igaznak kell lennie, a fogyasztót nem szabad félrevezetni, becsapni. • Ha valamelyik külföldi kereskedővel problémák merülnek fel, az Európai Fogyasztóvédelmi Központ ingyen segít. Elérhetőség: Európske spotrebitel’ské centrum, Mierová 19, 827 15 Bratislava 212, tel.: 02/4854 2019, e-mail: info@esc-sr.sk (sza) A jogállamiságról Fontos tudnivalók Nagyon sokat olvashatunk, hallhatunk manapság a jogállamiságról, a jogállamról, annak megsértéséről, de az igazság az, hogy környezetemben csak sejtjük, hogy miről van szó, igazából keveset tudunk a jogállamról, illetve arról, hogy mit is sértenek meg az államok, ha nem tartják tiszteletben a jogállamiságot. Valóban igaz, hogy a jogállamiságnak nincs is általános meghatározása, tehát nincs is mit számonkérnie az EU-nak a tagállamokon? Jó lenne, ha foglalkoznának ezzel a témával is, és írnának róla - kérte olvasónk. A felvetett kérdésnek könyvtárnyi anyaga van, tehát nehéz ilyen szűkös terjedelmi korlátok között foglalkozni a témával, ezért olvasónk kérésének eleget téve csak nagyon leegyszerűsített válaszra szorítkozhatunk. A jogállam olyan állam, ahol a jog uralma érvényesül, tehát lényege, hogy mindenkinek be kell tartani a jogszabályokat, a törvényt. Hangsúlyozni kell, hogy jogállamban a jogot az embereken kívül leginkább azoknak kell tiszteletben tartaniuk, akik hatalommal rendelkeznek, tehát az állami, közjogi szerveknek. A jogállam az önkény ellentétje, ahol a hatalommal felruházott emberek sem állnak a jog felett. Jogállamban semmilyen cél nem szentesítheti az eszközt, ellenkezőleg, jogállamban csakis a törvény(esség) korlátjain belül lehet az államot szervezni, igazgatni, politizálni, gazdálkodni, kereskedni, bármi mást tenni. Közép-Kelet-Európában az alkotmánybíróságok döntéseikkel segítették a jogállamiság és demokrácia megteremtését és megszilárdítását. Az alkotmánybíróságok egy-egy konkrét ügy kapcsán fokozatosan fejtik ki a jogállamiságot meghatározó elveket és értékeket. A jogállamiság ugyanis ténymegállapítás, de egy folyamat, egy program is egyszerre. IFJ. MÉSZÁROS LAJOS JOGÁSZ VÁLASZOL Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@ujszo.com e-mail-címre küldhetik. Az Európa Tanács alkotmányossági tanácsadó testületé, az ún. Velencei Bizottság hat kritériumot vár el az államoktól jogállami szempontból. Ezek a törvényesség, a jogbiztonság, az önkényesség tilalma, a bíráskodás függetlensége, az emberijogok érvényesülése és a hátrányos megkülönböztetés tilalma. Nem felel meg a valóságnak, hogy a jogállamiság mint fogalom ne lenne az Európai Unió jogában meghatározva, amely a jogállamiság értékeit, alapköveit is hivatott védelmezni. Ezzel kapcsolatban az Európai Parlament és Tanács 2020. 12. 16-án kelt (EU) 2020/2092 sz. rendelete a következőképpen definiálja a jogállamiságot: „A jogállamiság magában foglalja a törvényesség elvét, amely magában hordozza az átlátható, elszámoltatható, demokratikus és pluralista törvényhozási eljárás meglétét; a jogbiztonság elvét; a végrehajtó hatalom önkényessége tilalmának elvét; a független és pártatlan bíróságok által biztosított hatékony bírói jogvédelem elvét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot is beleértve, az alapvető jogok tekintetében is; a hatalmi ágak szétválasztásának elvét; valamint a megkülönböztetés tilalmának elvét és a törvény előtti egyenlőség elvét.” Ahol tehát a törvényeket, jogszabályokat önkényesen alkotják, ahol nincs jogbiztonság, ahol a kormány vagy az állami szervek (pl. rendőrség) visszaélnek hatalmukkal, ahol nincs a kormánytól és a parlamenttől független bíróság, ahol nincs a törvény előtti egyenlőség, és nincsenek garanciái az alapjogoknak, és hozzá kell tenni még, hogy ahol a hatalmat nem ellenőrizheti független és szabad sajtó, ott bizonyosan nem lehet jogállamról beszélni. a jótállási időről Ha amiatt visszük vissza a terméket, mert hibás, az eladó köteles a reklamációt elfogadni. A polgári törvénykönyv értelmében a fogyasztási cikkek esetáben a jótállási idő legkevesebb 24 hónap, hacsak a kereskedő előzékenységből vagy marketingfogásból nem biztosít a megszokottnál hosszabbat. Ha a forgalmazott terméken, a csomagolásán, borítóján vagy a mellékelt használati útmutatóban szerepel valamilyen felhasználási határidő, annak lejárta előtt a jótállási idő sem ér véget. Az élelmiszerek esetében a jótállási idő 8 nap, ha nem szerepel rajtuk a felhasználás konkrét dátuma. A tápszerek, állateledelek esetében a jótállási idő 3 hét, az élő állatokra pedig 6 hét vonatkozik. Ha használt dologról van szó, a vásárló és az eladó rövidebb jótállási időben is megegyezhetnek, de az semmiképpen sem lehet rövidebb 12 hónapnál. Olyan dolgok esetében, melyek azért vannak, hogy hosszabb ideig használjuk őket, külön előírások szabályozzák a 24 hónapnál hosszabb jótállási időt. Ez vonatkozhat a megvásárolt dolog csak egy részére, alkatrészére is. A vásárló kérésére az eladó köteles írásos formában garantálni a jótállási időt. Ha a termék jellege lehetővé teszi, a jótállási jegy helyett elég a megvásárlást igazoló dokumentum: adásvételi szerződés vagy számla. A külön kiállított jótállási jegyben az eladó hosszabb jótállási időt is garantálhat. Gyakran előfordul, hogy az eladó ragaszkodik hozzá, hogy a reklamált termék az eredeti csomagolásban legyen, de egyetlen törvény sem írja elő, hogy a vevőnek kötelessége az eredeti borítót vagy csomagolást megőriznie. Ugyanígy egyetlen norma sem jogosítja fel az eladót arra, hogy reklamáció esetén követelje a termék eredeti csomagolását. Bizonyos termékek viszont óvatos bánásmódot igényelnek, és csomagolás, borító nélkül megrongálódhatnak. Ettől függetlenül akkor is vissza kell venni a reklamált árut, ha nincs az eredeti dobozában. Tévhit, hogy számla nélkül nem lehet reklamálni, de nehezebb és bonyolult, viszont egyáltalán nem lehetetlen panaszt emelni a megvásárolt termék minőséghibája ellen. Ilyen esetben az ellenérték kifizetése bizonyítható valamilyen más dokumentummal, például adásvételi szerződéssel, jótállási jeggyel, számlakivonattal (pl. ha bankkártyával vagy átutalással fizettünk), becsületbeli nyilatkozattal. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: CSALÁDSEGÍTŐ TÁMOGATÁSOK ■ VÁLTOZÁSOK JANUÁR FJÉTŐL, AZ ÁLLAMI TÁMOGATÁSOK ÚJ ÖSSZEGE
