Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-27 / 297. szám
2 I KÖZÉLET 2022. december 27. | www.ujszo.com A Slovnaft és az Eustream is új adót fizethet A gázvezetékekre is új adót vezetnek be (TASR-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony A kormány 200 millió eurót különített el az egószsógügyi dolgozók egyszeri juttatására, s erre múlt héten a parlament is rábólintott, amikor megszavazta a jövő éves költségvetést. Az áv törvénye egyébként az olaj-, gáz-, szénás finomítói ágazatra kivetett „szolidaritási hozzájárulást" is tartalmazza. Azoknak, akiket érint a stabilizációs hozzájárulás, december végéig fejenként 2500 eurót kell fizetnie az államnak. Az adóval csökkentett fennmaradó összeget, körülbelül 1500 eurót, a januári bérrel kell kifizetni. Ha az egészségügyi dolgozóknak a juttatás után az adón kívül járulékot is kellene fizetniük, akkor csak nettó 2650 euró maradna nekik. AJárulék alóli mentességet Marek Sefcík OEaNO-s képviselő javasolta, és a képviselők jóvá is hagyták. A fentiekkel párhuzamosan több vállalkozástól is nagyobb összeget vonnak el az eddigieknél. Az alkohol jövedéki adója jövő áprilistól 30%kal emelkedik, ami 50 millió eurós pluszbevételt hozhat a költségvetésnek. Az internetes szerencsejátékokra kivetett adót pedig februártól 22-ről 27 százalékra emelik, ami várhatóan 32 millió eurós pluszbevételt biztosít. Szolidaritási hozzájárulás A parlament jóváhagyta az olaj-, gáz-, szén- és finomítói ágazatra kivetett „szolidaritási hozzájárulást” is, amely a pozsonyi Slovnaft kőolaj-finomítónak okozza majd a legnagyobb érvágást. A pénzügyminisztérium által eredetileg benyújtott tervezet az elmúlt négy év átlagának 120%-át meghaladó „extra nyereség” után 70%-os adót írt volna elő. A képviselők azonban végül 55 százalékos adókulcsot fogadtak el, ami az OEaNO és az SaS közötti kompromisszum eredménye. Csak emlékeztetőül: az EU azt ajánlotta a tagállamoknak, hogy minimum 33 százalékos adókulccsal adóztassák meg a fosszilis üzemanyaggal foglalkozó vállalatokat. Ha a 70 százalékos adókulcs lépett volna életbe, az állam 542 millió eurós pluszbevételre számíthatott volna. Az SaS javaslatának az elfogadása miatt azonban a pluszbevétel 130 millió euróval alacsonyabb lesz, miközben lerövidítették az adózási időszakot is. A hozzájárulásból befolyt összeget egyébként a háztartások és a vállalkozások energiatámogatására fordítják. Megadózott Eustream Új adót vezetnek be a gázvezetékekre is, ami egész konkrétan az Eustream gázszállító társaság különadóját jelenti, az adó tárgya ugyanis olyan gázvezeték-hálózat, amely kizárólag a gáz távolsági szállítására szolgál, nem pedig annak helyi elosztására. Az adó mértéke 6 ezer euró lesz a vezeték minden egyes kilométere után, ami jövőre várhatóan 170 millió eurót hoz az államnak. Karel Hirman gazdasági miniszter elhibázott ötletnek tartja az új adónem bevezetését, amit az OEaNO képviselői terjesztették elő, és a parlamenti képviselők meg is szavaztak. Hirman azzal érvel, hogy az Eustream nem profitál az energiaárak emelkedéséből, hanem épp ellenkezőleg, őt is komolyan sújtja a válság. „Épp ezért az Eustream átgondolatlan megadóztatásáról szóló döntés nemcsak a vállalat pénzügyi helyzetére lehet végzetes hatással, hanem veszélyeztetheti a Szlovákián keresztül történő gázszállítást is” - figyelmeztet Hirman. (dem, TASR) A politikai válság parkolópályára juttatta a kisebbségi törvényt CZlMER GÁBOR Ha a törvényhozásban 76 képviselő bizalmat szavaz a kabinetnek, akkor újra teljes jogú kormányként folytathatják a munkát. Az államfőnek ilyen esetben elég szűk a mozgástere: egy-egy miniszterjelölt esetében vizsgálhatja, hogy megfelel-e a feladatnak - derült ki az Új Szó-stúdió idei utolsó adásában, amelybe Mészáros Lajos volt alkotmánybíró és Pfundtner Edit, az igazságügyi minisztárium államtitkára fogadta el a meghívásunkat. Pozsony. Pfundtner a műsorban elmondta, akár elképzelhetőnek is tartja, hogy az OEaNO és az SaS megállapodása alapján átalakítanák a jelenlegi kormányt. „Mindenképpen meg kell próbálni rekonstruálni a kabinetet. Nem vagyok az előrehozott választás híve” - jelentette ki az államtitkár. Rámutatott ugyanis, hogy a kormányprogram négy évre szól, a kabinetre még a jelenlegi választási ciklusban nagyon sok feladat vár. „Úgy látom, jelenleg van a parlamentben politikai akarat arra, hogy más megoldásban állapodjanak meg, mint az előrehozott választás” - mondta Pfundtner. A korábbi alkotmánybíró pedig arról beszélt, felmerül ugyan a szakértői kormány kinevezése is, maga az államfő is utalt erre a lehetőségre, de az ilyen kabinetnek is bizalmat kell szereznie a parlamentben, vagyis legalább 76 képviselő kell, hogy támogassa. „Ha mégsem nyerne bizalmat, akkor is működhet egy ilyen szakértői kabinet. Mégpedig teljes jogkörökkel rendelkezne, míg parlamenti választást nem tartanak” - mondta. Hozzátette azonban, ezzel az a gond, ha egy ilyen szakértői kormány nem kapna a parlamenttől bizalmat, minden valószínűség szerint az általa a törvényhozás elé terjesztett jogszabálytervezeteket sem szavazná meg a testület. „Ha pedig három hónapig blokkolná a parlament a törvények elfogadását, akkor új választást kell kiírni” - idézte az ide vonatkozó szabályt Mészáros. Arról is beszélt, egy ilyen hivatalnokkormánynak a legitimitása problémás, hiszen nem a választáson győztes pártok állítják azt össze, hanem az államfő. „Egy parlamenti demokráciában a hatalom gyakorlója a közvetlenül választott törvényhozás” - mutatott rá azzal, ugyan a köztársasági elnököt is közvetlenül választjuk, de az ő jogkörei korlátozottak. Ugyanakkor az államfő is a parlamenti pártokkal való egyeztetés után választaná ki a szakértői kormány egyes minisztereit. A kormány bukása után kialakult helyzetből az előrehozott parlamenti választás is kiutat jelenthet. Ahogy arról beszámoltunk, az államfő felszólította a parlamenti pártokat, január végéig tegyenek meg mindent, hogy mihamarabb előrehozott parlamenti választást lehessen tartani, különben szakértői kormányt nevez ki. Mészáros szerint ez az elnök részéről politikai nyomásgyakorlás, amelynek azonban az a célja, hogy biztosítsa az alkotmányos intézmények működését. Mészáros rámutat, az alkotmány jelenleg nem ad arra lehetőséget, hogy előrehozott parlamenti választást tartsanak. Egy ilyen voksolás érdekében először módosítani kell az alkotmányt, majd le kell rövidíteni a törvényhozás választási időszakát. Ez utóbbihoz 90 parlamenti szavazat vagy népszavazási döntés kellene. A korábbi alkotmánybíró arra hívta fel a figyelmet, hogy a Smer által kezdeményezett, az előrehozott választás lehetőségéről szóló népszavazás, amelyet az államfő január 21-ére írt ki, csak az alkotmány módosításáról szól, nem magáról az előrehozott voksolásról. Egy ilyen intézmény bevezetéséhez azonban Mészáros kritikusan viszonyul. Úgy gondolja, instabilitást hozhatna, ha népszavazással is le lehetne rövidíteni egy választási időszakot. A 363-as paragrafus November végén a Főügyészség megsemmisítette Robert Fico, a Smer elnöke, korábbi kormányfő és Robert Kalinák egykori belügyminiszter, smeres politikus, valamint két másik személy ügyében azt a rendőrségi eljárást, amelyet a nyilvánosság Alkony-ügyként ismerhetett. Ficót és Kalinákot is bűnszervezet létrehozásával, hivatali visszaéléssel, kereskedelmi és adótitok veszélyeztetésének ismételt elkövetésével gyanúsították. Az eljárást most a nyomozóhatóságnak újra kell kezdenie. A Főügyészség a döntéshez a büntető törvénykönyv (BTK) hírhedt 363-as paragrafusát használta, amely rendkívüli jogköröket biztosít a Főügyészségnek. Pfundtner a BTK ezen rendelkezésével kapcsolatban arról beszélt, át szeretnék alakítani a perrendtartás szabályait, de ezzel együtt is, módosított formában ugyan, de meg kell tartani a 363-as paragrafust. „Arra szól a felhívás, hogy szűkítsük ezeket a jogköröket” - tette hozzá az államtitkár azzal, hogy a nyilvánosság nyomásán túl az Európai Unió felől is érkeztek erre vonatkozó jelzések. A BTK ezen rendelkezésével kapcsolatban Mészáros azonban arról beszélt, a 363-as paragrafus óriási hatalmat ad a főügyésznek, amire nem vonatkozik semmiféle felülvizsgálati lehetőség. „A jogállam pedig arról szól, hogy a döntéseket felül lehet vizsgálni” - jelentette ki. Rámutatott, voltak olyan döntések, amelyeket már több törvényszék, majd a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyott, de aztán a főügyész megsemmisített. Azzal kapcsolatban, hogy megteremtenék-e a 363-as paragrafus alapján született főügyészi döntések felülvizsgálati lehetőségét, Pfundtner annyit mondott, a téma nyitott. A kisebbségi törvény Ahogy arról lapunk nemrég beszámolt, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény tervezete a kormány jövő évre vonatkozó jogalkotási tervébe sem került be. Mindezt annak ellenére, hogy a jogszabály elfogadása a kormányprogramban is szerepel. Szintén írtunk arról, hogy a törvény tervezetével kapcsolatban elsősorban a külügyminisztériumnak voltak fenntartásai, de az igazságügyi tárca is kifogásokat fogalmazott meg. Pfundtner ezzel kapcsolatban elmondta, a tervezet ebben a választási ciklusban valószínűleg nem kerül a parlament elé. „Politikai okokból sem” - tette hozzá azzal, hogy erre nincs meg a megfelelő politikai akarat. Arról is beszélt, egyes minisztériumok azt nehezményezik, hogy a tervezetnek nincs gazdája. „Nincs, ki beterjessze a kormány elé” - magyarázta. Hozzátette, ugyancsak kifogásként merült fel, hogy a törvényjavaslat túlságosan átfogó, olyan intézmények megalakulását írja elő, amelyeket egyebek mellett a külügyminisztérium nehezményezett, de a jogszabálytervezet előkészítése kapcsán is kétségek merültek fel. „A javaslat azonban egy jó kiindulási alap” - mondta az államtitkár és hozzátette, szerinte mindenképpen módosítani kell azt. Mészáros a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban arról beszélt, az ilyen jogszabályt általában inkább olyan nemzetiségi közösségekre vonatkozóan szoktak elfogadni, akik egy adott államban nagyon kevesen vannak. Példaként a magyarországi szlovákokat említette. Szerinte, ha egy jogszabályba gyűjtik össze a kisebbségek jogait, az magában hordozza annak a veszélyét, hogy egy a nemzetiségekkel ellenszenves kormányzat idején egy ilyen törvényt nagyon könnyen lehet módosítani. Ezzel együtt is fontosnak tartja a kisebbségek jogainak kiszélesítését. Úgy látja, a kisebbségi törvényt azonban olyan kormánynak kellene elfogadnia, amelyben ott vannak magyarok képviselői is. „És nem csak egy »tessék-lássék« kisebbségi törvényt hagynak jóvá” - mondta. Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, az Országos Bírói Tanács tagja, valamint Pfundtner Edit, az igazságügyi minisztérium államtitkára volt az Új Szó-stúdió vendége (Somogyi Tibor felvétele)
