Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-27 / 297. szám
www.ujszo.coml 2022. december 27. RÉGIÓ I 3 Átvilágítják a hőszolgáltató gazdálkodását Munkában a képviselők és a főellenőr: készül a határozati javaslat (A a szerző felvétele) BUCHLOVICS PÉTER A képviselő-testület arról döntött, hogy átvilágíttatja a százszázalékos városi tulajdonú cég, az Enerbyt gazdálkodását, különös tekintettel a vállalat gázbeszerzási politikájára. Külső ás belső vizsgálat is lesz. Az igazgatónak pedig egy válságtervet is ki kell dolgoznia. PÁRKÁNY A karácsony előtti, rendkívüli képviselő-testületi ülés legfontosabb pontja kétségtelenül az Enerbyt városi hőszolgáltató idei gazdálkodásának, gázbeszerzési politikájának megvitatása, valamint a drasztikusan megemelt lakossági hőárelőlegeknek az ügye volt. A helyzet kezelése és a jövő évre való felkészülés érdekében a testület úgy döntött, hogy alapos külső, független és belső, a városi főellenőrrel elvégeztetett átvilágítás is lesz az Enerbytnél. Ráadásul azt is feladatul szabták Szórád György igazgatónak, hogy a legközelebbi önkormányzati ülésre dolgozzon ki egy válságtervet a hőszolgáltatásra vonatkozóan. Ugyanis senki sem szeretné azt, hogy ha a gázárak esetleg megint az égbe szöknének, akkor ismét a lakosságnak kelljen jócskán a zsebébe nyúlnia. Továbbá a képviselők azt sem szeretnék, hogy az Enerbyt csődközeli helyzetbe sodródjon vagy fizetésképtelenné váljon. A külső és belső auditnak nyilván lesz egy végeredménye, ám az alapos ellenőrzés minimum fél évet vesz majd igénybe. Nem lesz emelés Az Enerbyt igazgatója a rendkívüli tanácskozáson közölte a képviselőkkel, hogy a cég anyagi helyzete rendben van, kötelezettségeit időben teljesíti. Szórád a képviselőkkel ismertetett anyagában azt is megállapítja, hogy ha a válságszabályozás életbe lép és alkalmazzák, valamint továbbra is marad a fizetési fegyelem, akkor a rendelkezésre álló készpénz a jövő év első negyedéve lezárásáig is elég lesz. A gazdasági minisztérium azt ígérte, hogy a hőszolgáltatókat januárban a saját keretéből segíti ki, a kormány pedig egyrészt ársapkát rak a lakossági hőárakra, másrészt a lakossági hőszolgáltatóknak a gáz piaci ára és a lakossági, szabályozott hőár közti különbséget fedezni fogja. Mindehhez viszont az is kell, hogy elfogadják a jövő évi állami költségvetést (a parlament épp cikkünk készültekor fogadta el a jövő évi költségvetést—a szerk. megj.). A szervezetek és cégek számára nem lesz szabályozott ár, azaz hőársapka, tehát nekik erre a kormány nem ad majd támogatást. Ezért nekik 38 százalékkal nőne meg a havi hőszámlájuk. Ez viszont még további tárgyalások kérdése. Az állam közbelép Ugyanakkor nem szabadna, hogy a párkányi lakosok, panelben élők januártól még nagyobb havi hőszámlát fizessenek. Sőt, ha az állam bevezeti a válságkorlátozást és megszabja az ársapkát, akkor az Enerbyt számításai szerint a jelenleg fizetett havi előleg a lakosoknál 23 százalékkal csökkenne, ami egy átlagos párkányi panellakás esetében 22 euró 50 centes . csökkenést jelentene havonta. Szórád hozzátette, hogy az Enerbyt januárra a fűtéshez szükséges gázmennyiség 65 százalékát már megvette, februárra pedig a szükséges mennyiség 80 százalékát vásárolta meg. Az igazgató hozzátette, az állami költségvetés körüli bonyodalmak, valamint az állami energiatámogatások és válságszabályzás késlekedése miatt lehet, hogy a havi hőárelőlegekre csak február elsejétől lép majd életbe a korlátozás. Most is egy sor olyan objektív körülmény áll fenn, amire az Enerbyt nincs hatással, mert nem is lehet, ugyanis az árszabályozás, valamint az energia- és hőipari válságkezelés irányítása az állam kezében van - véli az igazgató. Szócsata A rendkívüli ülésen az Enerbyt igazgatója több képviselőt is bírált amiatt, mert ők a közösségi hálón és a Facebookon szerinte többször is felelőtlen információkat terjesztettek, melyekkel indokolatlanul hergelték a lakosságot. „Nem a kritika ellen vagyok, hanem az ellen, hogy valaki heccelje az embereket és ennek veszélyes következményei legyenek” - vélte Szórád. Az érintett képviselők ugyanakkor elutasították a kritikát, mondván, ők senki ellen nem hergeltek, és nehogy már az Enerbyt igazgatója mondja meg, kinek milyen véleménye lehet, bármilyen platformon! Volt, aki azt is hozzátette, az Enerbyt hőárakra vonatkozó magyarázatai a lakossági fórumon továbbra sem voltak meggyőzőek. Szórád azt is nehezményezte, hogy most több képviselő is támadja őket, holott ö már tavaly ősszel figyelmeztette az önkormányzatot az ülésen, hogy gond van a gázárakkal és ennek a lakosságra nézve is következményei lesznek, de akkor a testület ezzel nem foglalkozott. Az igazgató közölte, nyugodtan fogadják az ellenőrzést. A rendkívüli ülésen a képviselők jóváhagyták azt a telekcserét is, melynek folyományaképp az eddig a Petőfi utcán, a lakótelepen működő, fémhulladékot és vasat gyűjtő cég elköltözik a városból a vasútállomás környékére. Eugen Szabó polgármester pedig közölte, hogy a környezetvédelmi minisztérium 310 ezer eurós állami támogatást hagyott jóvá Párkánynak egy korszerű gyűjtőudvar létesítésére, ahol a városi műszaki-szolgáltató vállalat által odaszállított hulladékot osztályozzák és dolgozzák majd fel. Komáromi hanuka két év szünet után Rudas Dániel, a Dohány utcai zsinagóga kántora elvégzi a gyertyagyújtást (A szerző felvétele) vataSőin Péter A Komáromi Zsidó Hitközség hosszabb kihagyás után ülte meg az egyik legismertebb zsidó ünnepet. KOMÁROM Szinte moccanni sem lehetett a Komárom Menház termében, olyannyira népes vendégsereg töltötte meg azt. Miután Rudas Dániel, a Dohány utcai zsinagóga kántora elvégezte a gyertyagyújtást, Kurucz Ákos nyíregyházi rabbi tartott ünnepi tanítást a jelenlevőknek. Elmondta, most először kereste fel Komáromot, amelyet nagyon hasonlónak talált szülővárosához, Kaposvárhoz. A hanuka hátterét képező i. e. 2. századi, ókori eseményekre utalva kifejtette, hogy ami akkor lejátszódott, az valójában a görög és a zsidó civilizáció összeütközése volt, amely során előbbiek fizikai agresszió nélkül szerették volna elérni a zsidók közösségi és kulturális asszimilációját: „Az, hogy most itt vagyunk Komáromban és gyújtunk, egy több mint 2000 éves küzdelem egyik jele, ill. azé, hogy tulajdonképpen győztünk.” Az esemény zenei részét a Hamsa zenekar nagyon változatos és ízléses koncertje jelentette, amelyet tombolahúzás és fogadás követett. „2022-ben Komáromban különösen sokat jelent a hanuka, főleg azért, mert az elmúlt két évben az ünnepség a Covid miatt elmaradt. •Sokszor elhangzott már az, hogy miről szól a hanuka. Ez az egyik legkönnyebben ünnepelhető esemény, a posztbiblikus ünnepek közé tartozik. Kevés olyan szabály vonatkozik rá, mint a bibliai ünnepeinkre, amelyeken például tilos filmet forgatni, mikrofonba beszélni vagy utazni. Azt jelzi, hogy újra össze tud jönni a közösség, a széles régióból többen eljöttek ma is” - mondta lapunknak Paszternák Tamás, a hitközség programkoordinátora. Hozzátette, a komáromiakon kívül Érsekújvárból, Párkányból, Győrből, Tatáról, Tatabányáról, Budapestről érkeztek az ünnep résztvevői. nem kergetnek illúziókat Szolid érdeklődés közepette zajlott a borünnep (A szerző felvétele) A borászok VATAŐClN PÉTER Az I. Komáromi Borünnep amellett, hogy a régió 10 jó hírű borászatának biztosított megjelenési lehetőséget, problémacentrikus is volt. KOMAROM Egyelőre úgy tűnik, hiányzik annak igénye az emberek részéről, hogy a régió borai gyakrabban szerepeljenek az helyi éttermek kínálatában. A Tiszti Pavilon dísztermében tartott borszemléről Lakatos Róbert, az Egressy Béni VMK igazgatója lapunknak elmondta, az eseménnyel egy új komáromi hagyományt szeretnének teremteni: „Nagyon komoly borrégióról beszélünk Komáromtól Párkányig. Arra szeretnénk ösztönözni az embereket, hogy jöjjenek el erre a helyre és kóstolják meg azokat a borokat, amelyek ezen a vidéken teremnek.” Mint mondta, az ötletet eredetileg Keszegh Béla (független) polgármester vetette fel, majd közös erővel hozták tető alá. Lakatos szerint nem titkolt céljuk, hogy a népszerűsítés hatására a helyi éttermekben több helyi bor szerepeljen a kínálatban, mivel ez egyelőre egyfajta hiányossága a helyi vendéglátásnak. Áz általunk megszólított, natúr és bioborokkal foglalkozó borászok mind egyetértettek abban, hogy a hiány valós és nagy. A kürti Sütő Zsolt egyenesen úgy fogalmazott, „nincs más, csak elmaradás”. Az ő borainak nagy részét külföldön értékesíti, de hasonlóképp van ezzel a kisújfalui Mátyás András is, aki szerint számos esetben megesik, hogy a régióban kevésbé ismerik a termékeiket, mint akár egy-két országgal távolabb. „Ez egy elég nagy probléma. Sajnos nagyon kevés olyan étterem van, ahol megtalálhatóak a régió borai” - hangsúlyozta. Az ellentmondásra Sütő is felhívta a figyelmet, szerinte Kürt mint bortermelő vidék neve jobban cseng például Skandináviában, mint Szlovákiában. Épp emiatt látja az értelmét az olyan „kamarafesztiváloknak”, mint amilyen a komáromi is, ahol egyben kicsit át is tudják beszélni az évet a kollégákkal. Úgy tartja azonban, hogy az éttermek és az üzletek meggyőzésénél előrevalóbb a megfelelő borfogyasztási kultúra és igény felkeltése: „A borászok nem kergetnek illúziókat, nem az éttermek a céljaink, hanem azt gondolom, hogy először a helyi emberekben kell megteremteni az igényt, s ezen az úton talán sikeresek leszünk.” Ehhez azonban szerinte az kell, hogy például az éttermek vendégei jelezzék a tulajdonosok felé, ha egy csúcsminőségű kürti bort meg tudtak inni a svédországi utazásuk alkalmával, akkor ezt az élményt itthon is szeretnék megélni.
