Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-23 / 296. szám
101 MAGYARORSZÁG ÉS A NAGYVILÁG 2022. december 23. | www.ujszo.com RÖVIDEN Netanjahu képes kormányt állítani Jeruzsálem. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök-jelölt az utolsó pillanatban, 12 perccel a határidő előtt bejelentette Jichák Hercog államelnöknek, hogy képes megalakítani új kormányát. A koalícióban helyet kaptak szélsőjobboldali pártok is, így sokan tartanak az elkövetkezendő időszaktól. A palesztinok agressziótól félnek, mivel Netanjahu szövetségesei elutasítják az izrael-palesztin konfliktus megoldását a két állam, közös főváros képlettel. A knesszetben a harmadik legtöbb mandátumot szerző Vallásos Cionista Párt vezetője szerint Izraelnek annektálnia kéne Ciszjordániát. A koalcióban olyan formációk bukkannak fel, mint az ultraortodox askenáziak pártja és a szélsőségesen jobboldali Zsidó Erő (Ocma Jehudit). Éppen az utóbbi párt vezetője lesz a nemzetbiztonsági miniszter. Netanjahu egyébként hatodik alkalommal alakít kormányt. (MTI, 444) Kínai repülők sora Tajvan légterében Tajpej. Behatolt Tajvan délkeleti légvédelmi övezetébe 39 kínai repülőgép - közölte a tajpeji védelmi tárca, hozzátéve, válaszul tajvani repülőgépek szálltak fel, hogy figyelmeztessék a pekingi felet a légtérsértésre. Kínai részről 21 vadászgép és 4 H-6 bombázó, továbbá korai figyelmeztető, tengeralattjáró-elhárító és légi utántöltő repülőgépek emelkedtek a levegőbe. Tajpej szerint három kínai hadihajót is láttak a sziget közelében. Kína és Tajvan 1949-es szakítása óta Peking saját szakadár területének tekinti a szigetet, amelyet szeretne újraegyesíteni. Moszkva ukrajnai beavatkozása olyan aggodalmat gerjeszt, hogy Peking is erőszakhoz folyamodhat Tajvannal szemben. (MTI) Komoly amerikai segítség Kijevnek Volodimir Zelenszkij és Joe Biden a Fehér Házban (TASR/AP) ÖSSZEFOGLALÓ Washington. Az Egyesült Államok Patriot nagy hatótávolságú lágvádelnti rakétarendszert ad Ukrajnának - jelentette be hivatalosan Joe Biden elnök, amikor a Fehér Házban fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Az ukrán államfőnek a február 24-i orosz agresszió óta ez volt az első külföldi útja, ami Washingtonba vezetett, ahol négyszemközt tárgyalt az amerikai elnökkel. Joe Biden megerősítette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei Európában és másutt továbbra is gondoskodni fognak arról, hogy Ukrajna rendelkezzen a szükséges pénzügyi, humanitárius és biztonsági segítséggel. Az elnök elmondta, hogy a Patriot-rendszer szállítása mellett az USA vállalja egyéb katonai eszközök közvetlen szállítását amerikai készletekből, valamint egyéb kötelezettségvállalásokat is, összesen 1,8 milliárd dollár értékben. Biden bejelentette, 374 milliós humanitárius gyorssegélyt küld Ukrajnába, hogy enyhíteni lehessen az energiaellátásban okozott károk hatásait. Az amerikai elnök szerint a gyorssegéllyel 1,5 millió ember juthat élelemhez, ivóvízhez és egészségügyi ellátáshoz, és mintegy 2,5 millió ukrán fűtését lehet megoldani a pénzből. Zelenszkij úgy fogalmazott, hogy jó hírekkel tér haza, a most bejelentett pótlólagos katonai csomag legerősebb eleme a Patriot-rendszer, ami jelentősen növeli majd az ukrán légvédelem hatékonyságát. Volodimir Zelenszkij az amerikai Kongresszus két háza előtt beszédet mondott. Hangsúlyozta, hogy soha nem kért amerikai katonákat a tankok és egyéb eszközök kezeléséhez, azt az ukrán katonák elsajátítják. A világ annyira összekapcsolt, kölcsönösen függő, hogy senki nem állhat a félre a háború hatásai elől, és senki nem érezheti magát biztonságban egy ilyen háború idején. „Zelenszkij útja, és az elhangzott beszédek jelzik, hogy sem az amerikai kormányzat, sem Zelenszkij nem áll készen a békére” - idézte a Ria Novosztyi a washingtoni orosz nagykövetet. Anatolij Antonov szerint Kijev és az Egyesült Államok a további katonák életét követelő konfliktus kiélezésén dolgozik, hogy „az ukrán rezsimet mindinkább alárendelje amerikai érdekeknek.” Az USA az utolsó ukránig akar Oroszországgal közvetve harcolni - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő. Az amerikai Patriot légvédelmi rakétarendszereket a szóvivő a többi fegyverhez hasonlóan legális célpontnak minősítette az orosz fegyveres erők számára. Két ember életét vesztette és mások mellett Dmitrij Rogozin volt orosz miniszterelnök-helyettes, a Roszkoszmosz orosz űrügynökség volt vezérigazgatója, valamint Vitalij Hocenko, a Donyecki Népköztársaság kormányfője is megsebesült, amikor ukrán tüzérségi támadás ért egy donyecki szállodát - közölték csütörtökön orosz hírügynökségek. A Rosszija 24 hírtelevízió szerint Rogozin az 59. születésnapját ünnepelte a szálloda éttermében, amikor a létesítményt öt célzott belövés érte, röviddel Hocenko érkezése után, feltehetően amerikai M777-es vagy francia Caesar tarackból. Rogozin néhány hete azzal került be a hírekbe, hogy a fronton nem orosz felszerelést hord, hanem méregdrága NATO-felszerelést kapott. Donyeck az elmúlt hetekben intenzív ukrán tüzérségi támadások célpontjává vált, a városban kórházakat és iskolákat értek találatok. Vlagyimir Putyin elnök e héten „nagyon súlyosnak” nevezte a donyecki régióban kialakult helyzetet. Az ukrán fegyveres erők vezérkarának tegnapi jelentése szerint az orosz haderő személyi állományának vesztesége átlépte a 100 ezer főt. Ezen kívül az orosz fél többek között több mint 3 ezer harckocsit, közel 6 ezer páncélozott járművet, 283 vadászgépet, 267 helikoptert veszített a háborúban. (MTI, t*, ú) Elégedetlenek a magyarok Budapest. A Medián új felmérése hosszú idő óta először mutatta ki azt, hogy a magyarok többsége nem elégedett azzal, ami az országban történik. A felmérés szerint egy hosszú trend fordult meg azáltal, hogy a nyártól beinduló megszorítások, növekvő infláció és gazdasági válság hatásai az év végére érezhetővé váltak Magyarországon. A HVG megbízásából készült kutatás szerint tavasszal azok, akik szerint a dolgok jó irányba mennek, még 51%-os többségben voltak, mostanra 66% azok aránya, akik szerint inkább rossz irányba tart az ország. A Medián december 9-e és 15- e között végzett felmérése szerint Magyarország uniós tagságának támogatottsága tíz százalékponttal csökkent az elmúlt hónapokban. A kormánypárti szavazóknál a májusi 83% helyett 64 százalék támogatja a magyar tagságot, de még az ellenzéki szavazók körében is öt százalékpontos a visszaesés, a szankciók elleni kormányzati kommunikáció meghozta eredményét: a májusi 35 helyett decemberben már csak 26% válaszolta, hogy akkor is az agreszsziót elkövető Oroszország megbüntetését pártolná, ha emiatt „Magyarország gazdasági fejlődése lelassulna, tovább nehezülne a megélhetés”. A Fidesz-hívek 81%-a zsigerből elveti a szankciókat. (hvg, ú) Durvuló brit sztrájkhullám London. A szokásosnál hoszszabb várakozási időre, fennakadások lehetőségére figyelmeztette a Nagy-Britanniába készülő utazókat a brit kormány az útlevél-ellenőrzők karácsonyra és újévre tervezett sztrájksorozata miatt. A sztrájkok a London közeli Luton és Stansted repülőtereket nem érintik. Sztrájkok lesznek viszont London két másik nagy nemzetközi repülőterén, Heathrow-n és Gatwicken. A vasúti és légi közlekedési dolgozók ezrei fognak sztrájkolni az egész ünnepi szezonban. A brit kormány arra figyelmeztet, hogy a karácsonyi ünnepek alatt fennakadások és hosszú sorok alakulhatnak ki, mivel Anglia, Skócia és Wales főbb repülőterein a dolgozók sztrájkot terveznek. A határőrség 3000 repülőtéri alkalmazottja is munkabeszüntetésre készül az ünnepek alatt. Azt javasolják, a beutazók a sztrájkok idején használják az elektronikus beléptető kapukat (eGates). A brit határőrizeti szolgálat szakszervezete azzal indokolta a leállást, hogy a kormány csak 2%-os béremelést ajánlott a szolgálat dolgozóinak, miközben 10%-os béremelést követelnek. A brit statisztikai hivatal adatai szerint novemberben 10,7%-os volt a 12 havi infláció Nagy-Britanniában. (MTI, ú)
