Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-23 / 296. szám

8 HIRDETÉS 2022. december 23. | www.ujszo.com Júniusban adják át: Hét Tengericsillagos Vízi Élmény parkkal gazdagodik Győr ÖSSZEFOGLALÓ A világ első hét tengericsil­lagos vízi ólményparkja ás gyógyfürdője nyílik 2023 jú­niusában Győrben. A nagy­szabású, 55 millió eurós költ­ségvetésű építkezés még javá­ban zajlik, de egy-két ikonikus elem látványa már a járókelők elé tárul, ha a folyók városá­nak szívében, a Rába és a Mo­soni-Duna találkozásánál, csodálatos környezetben elte­rülő, jelenleg még zárva tartó fürdő mellett sétálnak. „A csúszdaparkunk központi ele­me, a 32 méter magas szódásszifon törzse már áll. Ez lesz a világ leg­magasabb szódásszifonja, a Guin­­ness-rekordok közé is bejegyeztetjük, így is tisztelegni szeretnénk a város egykori tudós személyisége, a szik­vizet feltaláló Jedlik Ányos előtt. Aki a szomszédos Jedlik híd felől érkezik hozzánk, ezzel az ikonikus, látványos elemmel találkozhat” - mondja a Spa Hungary Holding Zrt tulajdonosa, és egyben a RQ ügyvezetője, Kovacsics Imre, aki csapatával csaknem 20 éve üzemelteti a győri fürdőt. „Persze, megosztó lesz ez az óriás­szifon. Valakinek tetszik majd, más­nak nem, de biztosan beszélni fognak róla. Amikor az Eiífel-torony épült Párizsban, a legnagyobb ellenzője éppen a város főépítésze volt, mond­ván, ez annyira ronda, hogy nem illik a környezetbe. Mégis, miután elké­szült, a főépítész minden egyes nap ott kávézott a toronyban. Amikor rá­kérdeztek, hogy is van ez, azzal men­tette ki magát, hogy amíg itt vagyok, addig sem látom. Ebből kifolyólag később is naponta felkereste a tor­nyot” - állított párhuzamot a két vá­ros közé Kovacsics Imre. Az Új Szó hasábjain, a júniusi új­­ranyitásig hónapról-hónapra feltár­juk, mit is rejt egy-egy „tengericsil­lag”, mitől lesz egyedi, különleges és kihagyhatatlan a Modern Városok program keretében megújuló győri tematikus vízi élménypark és gyógy­fürdő. „Mindenkinek lehetnek jó vagy rossz tapasztalatai a szállodák ha­gyományos besorolásával kapcsolat­ban, hiszen ott utókövetés nincs, az egyszer megszerzett besorolást, csil­lagokat nem veszítik el akkor sem, ha esetleg romlott a színvonal. Mi nem akartunk ebbe a sorba beállni. Új minősítési rendszert vezetünk be magunknak, és le is védetjük. Meg­fogalmaztuk azokat standardokat, amelyeket mind az építészeti, mind a szolgáltatási oldalon, mind a vendég­orientációban teljesíteni szeretnénk. Tengericsillagos minősítés még nincs, és azt gondolom, hogy a győri élményfürdő igenis lehet hétcsillagos besorolású. Duhajban, a világkiállítá­son jutottam erre a következtetésre, a Burdzs al-Arab szomszédságában. Mi is tudunk nagyon magas színvo­nalú szolgáltatást biztosítani, és akár az átalunk kidolgozott új minősí­tő rendszer alapján is igazodhatnak majd hozzánk mindazok, akik utá­nunk építenek fürdőket. Reméljük, a plusz csillagot pedig a látogatóinktól kapjuk majd meg, amikor azt mond­ják, hogy semmit sem csúsztattunk az ígéreteinkhez képest, és a győri valóban a világ első hét tengericsilla-A csúszdapark 32 méter magas központi elemének törzse már áll. Ez lesz a világ legmagasabb szódásszifonja. gos fürdője” - vallja az élménypark üzemeltetésben évtizedes tapasztalat­tal bíró szakember, aki a rendelkezés­re álló 55 millió eurós kereten belül szabadkezet kapva álmodhatta meg a győri élménypark és gyógyfürdő fejlesztését. Kovacsics Imre, akár egy céhes le­gény a katedrális építések idején, az elmúlt évtizedekben bejárta a világot Izlandtól Japánig, és mindenhol azt kereste, tanulmányozta, mit lehetne A győri fürdő fejlesztésébe évtize­des üzemeltetési tapasztalatait és a világ különböző részeiből ellesett hasznos gyakorlatokat is beépítette Kovacsics Imre itthon megvalósítani a legkülönfélébb fürdők gyakorlatából. Az első termál, amit elnyert üzemeltetésre, éppen a győri volt, még 2003-ban. „Pár hónappal a nyitás előtt kötöt­tük meg a 25 éves bérleti szerződést a várossal. A Széchenyi Terv része­ként épült fürdők sorában az elsők közt nyílt a győri, egy évvel Sárvár után. Mikor elnyertük a szerződést, nyakunkba vettük az országot, és fel­kerestük a már működő élményfür­dőket. Nagyon jóindulatú vezetők­kel találkoztunk, de mindenhonnan azzal a csalódottsággal jöttünk el, hogy nem akarják nekünk elmonda­ni az üzemeltetési praktikákat, ülnek az titkaikon. Aztán az idő múlásával rájöttünk, hogy azért nem mondtak semmit, mert akkor még nekik sem volt fogalmuk az új típusú élmény­fürdők működtetéséről. Ráadásul ön­­kormányzati cégként nem piaci ala­pon kellett gazdálkodniuk. Ha vesz­teséget termeltek, a testület pótolta a hiányt. Tehát úgy kezdtük idestova húsz éve a győri fürdő működtetését, saját tapasztalat, gyakorlat nélkül, hogy nem is tudtuk megkérdezni, ho­gyan is lehetne ezt valójában csinál­ni” - emlékezik vissza a kezdetekre Kovacsics Imre. Nem csoda, hogy az első néhány hónap Győrben is veszteséggel zárt, de aztán hamar sikerült jó szelet fogni a Rába Quelle vitorláiba, a si­kersztorit látva pedig az évek múl­tával Agárdtól Gyuláig, Bábolnától Makóig az ország tucatnyi fürdőjé­be hívták üzemeltetőnek, vezérigaz­gatónak, szakmai tanácsadónak Ko­vacsics Imrét, akitől többször azt a csodát várták, hogy kihúzza a vesz­teség mocsarából az önkormányzati tulajdonú élményparkokat. „Általában sok sebből vérzik egy­­egy ilyen nagyberuházás. Kezdjük ott, hogy Magyarországon az egyete­meken nincs külön kurzus fürdőépí­győrV és gyógyfürdő tésből az építészmérnököknek, pedig a legnagyobb kincsünket az idegen­­forgalomban a gyógyfürdők adják, és több száz épült is belőlük az el­múlt évtizedekben. A mérnökök még­is termálos tapasztalat nélkül ülnek a legtöbbször a tervezőasztal mellé, és grandiózus terveket szőnek, kifut­­hetetlen, óriási légterekkel, sok-sok haszontalan térrel, amit aztán világí­tani, takarítani kell. Emellett az ön­­kormányzat laikus tagjai is előállnak különféle, a valóságtól elrugaszkodott kívánságokkal, ezért már a tervezés időpontjában eldől, hogy olyan fürdő fog épülni, amit soha az életben nem lehet rentábilisan működtetni. így történhetett meg, hogy a magyaror­szági, önkormányzati fürdők jelentős része veszteséges és dotációra szorul. Azután már hiába csábítgatod a vi­lág legjobb menedzserét egy rosszul pozícionált és megépített fürdőbe, ő sem tud csodát tenni. Nem is tudom, miért ragaszkodnak ennyire az ön­­kormányzatok a fürdők üzemelteté­séhez, ilyen alapon húsgyáruk is le­hetne. Én azt mondom, ne akarjunk csodákról álmodni a tervezőasztalnál, ha a vendég végül még a szemüvegét sem tudja majd letenni, amikor be­menne a szaunába. Ez csak egy apró­ság, de itt Győrben lesz szemüvegtar­tó is, természetesen” - mutat rá Kova­csics Imre. Makón például, a Hagymatikum gyógyfürdő építése során az iste­ni tehetséggel megáldott Makovecz Imrével dolgozhatott- együtt a győri szakember. „Imre bácsi egy csoda volt, ő mindig össze akarta kötni az eget a földdel, de hát egy fürdőt ilyen koncepcióval még a jóisten se tudna üzemeltetni. Kérdeztem a körülötte lévőket, mégis, Imre bácsit hogyan lehetne meggyőzni a realitásokról. Azt mondták, ez nagyon nehéz ügy, hiszen a legenda szerint még a mi­niszterelnöknek is azt mondta a fel­­csúti stadion tervezése közben, hogy ehhez te nem értesz, ez az én dolgom. (Ezzel csak a próbálkozás nehézsé­gi fokát akarták kifejezni.) Annyit azért elárultak, hogy baráti pálinkáz­­gatás közben talán felcsillanhat né­mi remény. Hát én annyi pálinkát az életben nem ittam meg, mint Mako­vecz Imrével, de végül sikerült meg­egyezünk. Amikor átadtunk Makón a Hagymatikumot, Imre bácsi sajnos már nem élt, három hónappal koráb­ban meghalt. A felesége odajött hoz­zám, és azt mondta, Makovecz Im­rének még soha nem volt olyan szép munkája, mint a Hagymatikum, és ezt Kovacsics Imrével közösen tudta elérni. Ilyenkor az ember azt mond­ja, hogy ezért érdemes élni. Hasonló pillanat volt, amikor Gyulán az akko­ri polgármester asszony azt mondta, eddig volt ötven éves múltja a Gyulai Várfürdőnek, és Imrére bízzuk, hogy legyen ötven éves jövője” - idézi fel a kellemes emlékeket a Spa Hungary Holding vezetője. A győri fürdő fejlesztésébe az év­tizedes üzemeltetési tapasztalatokat és a világ különböző részeiből ell­esett hasznos gyakorlatokat is sike­rült beépíteni, ráadásul az elszabaduló infláció ellenére sem kellett engedni az eredeti koncepcióból, vagy lebutí­tani a terveket. Az eddig 7 ezer négy­zetméteres beltér 11 ezer négyzetmé­terre bővül. Megtoldották 2 szintes gyerekbirodalommal és tanuszodával. Egyedi szinteltolásokkal alakitották ki nemcsak a szaunavilágot, hanem a medencéket is. Unalmas, sík terü­let nem lesz. Még az az árvízvédelmi töltést is úgy sikerült kialakítani a két folyó által határolt félszigeten húzódó strandrészen, hogy befelé a lépcsős, panorámás medencék sora, kifelé pe­dig Magyarország leendő legnagyobb kertmozijának nézőtere rejti azt el, amit a nyitás után egy évvel később terveznek megnyitni. A világ első hét tengericsillagos vízi élményparkja és gyógyfürdője a Rába és a Mosoni-Duna torkolatá­ban, a belváros szívében egy gyönyö­rű, új dísztérrel, promenáddal, más­fél szintes parkolólemezzel várja a vendégeket 2023. június közepétől Győrben. „Egy anyuka sétált mellettem nem­rég a kisfiával egy lovardában, nemes paripák és kedves kutyusok környe­zetében. A kisfiú annyira beleszere­tett az állatokba, a lovakba és a ku­tyákba is egyszerre, és olyan gyorsan, olyan nagy szenvedéllyel akarta őket, hogy csak ennyit tudott ismételgetni az édesanyjának: »Anya, kérek egy lókutyát, meg még egy lókutyát!« - ajándékként a fa alá, gondolva a kará­csony közeledtére. Az új győri termál lesz a mi lókutyánk, a Világ Első Hét Tengericsillagos Vízi Élményparkja és Gyógyfürdője, ahol mindent meg­valósíthatunk, amit csak a vendég kí­vánhat” - ígéri Kovacsics Imre. DP220648

Next

/
Thumbnails
Contents