Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-22 / 295. szám
www.ujszo.com! 2022. december 22. KULTÚRA 9 Július Satinsky Pozsonya magyarul CSANDAGÁBOR A legendás szlovák színészkomikus, Július Satinsky Duna utcás, emlékekkel átszőtt tárcáit már akkor szerette ez ember, gondolom, nemcsak a pozsonyi, amikor a helyi sajtóban (Bratislavské noviny) rendszeres rovatként jelentkezett. Aztán megjelent könyvbe gyűjtve, családi fényképekkel, most pedig végre magyarul. A magyar fordítás Juhász László munkája, az eredetivel Veres István vetette össze. Az írónak és újságírónak is egészen kiváló színész és az igényes szórakoztatás mestere a szüleivel költözött a 2. világháború után egyik nagynénje pozsonyi lakásába, azon belül is a belvárosi Duna utcába. Figyelemfelkeltő biciklis szobra ma is ott áll, csaknem szemben egykori, 56-os számú házával, pár tíz méterre, kissé feljebb későbbi lakásától s öt perc járásra kissé lejjebbi utolsó lakásától. A magyar kiadás borítóján is ez a szobor látható. Duna utcás volt, s minden költözése után maradt is. (Azt talán fölösleges említeni, hogy értett s beszélt magyarul is.) S persze, életében sokan épp a Duna utcán láthatták, amint épp piacra vagy kiskocsmába, majdnem azt írtam, iparkodott, valójában ráérősen, nyáron a klasszikus korcos nadrágjában tartott valahová. S közben persze mindenkinek visszaköszönt. A Duna utcát a magyaroknak nem kellett világhírűvé tenni, itt áll ugye Kempelen egykori háza, az András temető, na és főként a Duna utcai magyar alapiskola és gimnázium révén vált ismertté; a magyar Satinsky-könyv fedelének háttérképét ez az épület adja. Hogy a szlovákoknak Satinsky előtt mit, mi mindent jelentett, nem tudom, de miniesszéi óta a Duna utca ugyanolyan fogalom, mint a mester maga. Egyszóval, A Pál utcai fiúk után itt A Duna utcai fiúk. Arra már persze nem emlékeztem, hogy a műhöz Pavel Vilikovsky írt előszót, most, a fordítást olvasva annál nagyobb az öröm, s talán egy utószó is elkelt volna, magáról a magyarok számára mégiscsak kevésbé ismert szerzőről. Satinsky remek: szellemes, nagyon finoman ironikus, nyelvében bravúros. És kitűnően hidalja át az elbeszélés idejét (az ezredforduló) az emlékek tárgyával (a negyvenes évek fiatalsága), így aztán az olvasó kétféle Pozsonyt ismerhet meg, egy közvetlen a rendszerváltás utánit meg egy, a szerzői nosztalgia által megelevenítettet ötven évvel korábbit, de szó sincs valamiféle szemellenzős vagy patetikus nosztalgiáról: nagyon kedvesen, de mindig megemlíti, közli azt is, ami akkor rossz volt. Juhász László fordítása kiváló. A szlovákiai magyar berkekben oly sokáig kárhoztatott orosztojás (kaszinótojás helyett) két évtizede került a helyesírási kéziszótárba, s itt és most a Satinsky-könyvben telitalálat: „Igazi kozmopolita lehetett, mert a kínai fűszerek mellett árult törökmézet, orosztojást, francia konyakot.” Lássunk egy további példát a szlovák eredetivel együtt: „a dlhé roky tadiaf viedol ostnaty drót... zrejme pomenovany podl’a slova Ost. / és hosszú évekig ott húzódott a szögesdrót... amely vélhetően a Kelet és Nyugat közötti szöges ellentétről kapta nevét”. Látható, hogy nemcsak az eredeti finom humora jön át, hanem a szójáték-szókép is. De egyébként is nagyon érzékletes a magyar szöveg, ebben is méltó párja az eredetinek: „Egy novemberi napon diákok szelíd szórólapokat kezdtek osztogatni.. Jó könyv, üdítő és bölcs olvasmány. (Július Satinsky: A Duna utcaifiúk. NAP Kiadó 2022, 152 oldal) egy iráni színésznőért A szegények kapják a megmaradt jegyeket e e Összefogás Világhírű rendezők, filmsztárok, regényírók, színházi emberek ás más művészek követelik egy ellenzéki nézeteiért bebörtönzött iráni színésznő szabadon bocsátását. Tara neh Alidoosti a legnépszerűbb ottani sztárok egyike, a rezsim vélhetően példát akar statuálni vele. Emma Thompson, Mark Ruffalo, Ken Loach, Mike Leigh, Steve McQueen, Ian McKellen, David Hare, Juliet Stevenson és Sepideh Moafi amerikai-iráni színésznő is aláírta azt a nyílt levelet, amelyben felháborodásukat fejezték ki Taraneh Alidoosti letartóztatása miatt - számolt be a The Guardian. A huszonhárom éves, Oscar-díjas színésznőt otthonában tartóztatták le szombaton, és Irán hírhedten szigorú börtönébe, az Evinbe zárták, ahol köztörvényes elítéltek mellett politikai foglyokat és kormányellenes aktivistákat tartanak fogva. Bűne az volt, hogy megosztott magáról egy fotót az Instagramon, amelyen a kötelező hidzsáb nélkül látható, és egy táblát tart maga elé „Nők, élet, szabadság” felirattal. Ez a mondat az utóbbi hónapokban az iráni rezsim elleni tiltakozás szlogenjévé vált. Sokak szerint ezzel a lépéssel az iráni vezetés példát statuál, jelezve, hogy sem az ismert sportolók, sem a híres művészek nem kerülhetik el a letartóztatást, ha - a kormány álláspontja szerint - hamis és torz tartalmakat terjesztenek. A színésznő Instagram-fiókját a jelek szerint törölték, mert nem elérhető. A nyílt levélben többek közt ez áll: „Taraneh Alidoostinak - mint minden iráni állampolgárnak - joga van a véleménynyilvánítás szabadságához, az egyesülési szabadsághoz, valamint az önkényes letartóztatástól és fogva tartástól való mentességhez. Ezennel szolidaritást vállalunk vele, és követeljük azonnali szabadon bocsátását és biztonságos visszatérését a családjához”. Teheránban a tüntetők - köztük Alidoosti művésztársai - az Évin börtön előtt gyűltek össze tegnap, és a nő szabadon bocsátását, illetve állapotáról szóló híreket követeltek. Asghar Farhadi, a bebörtönzött színésznő főszereplésével készült film, Az ügyfél rendezője ezt nyilatkozta: „Négy filmben dolgoztam Taraneh Alidoostival, aki börtönben van, mert kiállt honfitársai mellett, és ellenezte a tüntetők ellen hozott jogtalan ítéleteket. Ha ennek a támogatásnak a kinyilvánítása bűncselekmény, akkor Iránnak több millió bűnözője van.” Mohammad Mehdi Esmaili, Irán kulturális minisztere annyit üzent a tüntető művészeknek, hogy „inkább menjenek vissza dolgozni”. (juk) Úgy tűnik, Londonban már rájöttek, hogy a kultúra az első olyan luxusberuházás, amiről lemondani kényszerülnek a mindennapi megélhetési gondokkal küzdők. A Ticket Bank nevű szervezet több ezer eladatlan színházjegyet tesz elérhetővé a szegények számára. Szerintük ugyanis a kulturális programok hiánya a mentális és fizikai egészségre is negatív hatással van azoknál, akik korábban megengedhették maguknak a jegyvásárlást, és a művészet életük részévé vált. A kezdeményezés keretében színházi és táncelőadásokra, valamint kabarémüsorokra szóló jegyeket osztanak szét azok között, akiknek nehézséget jelent a mindennapi betevő előteremtése. Az ötlet Chris Sonnex, a mélyszegénységben élők számára színházi előadásokat rendező Cardboard Citizens szervezet művészeti igazgatójának fejéből pattant ki. Az érdeklődők rajtuk keresztül igényelhessenek jegyeket. Ez a különleges, úttörő jellegű projekt 2023 januárjában indul, összekötve a színházakat és a jótékonysági szervezeteket. „Ez alapjaiban változtatja meg az emberek életét” - jelentette ki Stephen Hudson, az egyik résztvevő egyesület képviselője. „A művészet és kultúra nagy hatással van az emberek közérzetére, de tömegek maradnak ki belőle a jegyárak miatt”. Az első körben azoknak kínálják fel ezt a lehetőséget, akik jótékonysági élelmiszerraktárakból szerzik be az ételt. A projektet egyelőre egy évre tervezik, de már most több híres londoni színház, köztük a The National Theatre és a Barbican is jelezte, hogy eladatlan jegyeikkel rendszeresen támogatni kívánják a kezdeményezést. Az ismert előadók és zenekarok koncertjeinek helyszíneként is funkcionáló Roundhouse szintén csatlakozott a jótékonysági projekthez. A szervezők célja, hogy jövőre legalább 50 ezer jegyet szét tudjanak osztani a szegények között. „Ez a tervezet tökéletesen igazodik a mi céljainkhoz” - mondta Gillian Jackson, a hajléktalanokat segítő The House of St Barnabas munkatársa. „Mindig a kultúra az első, amit elhagyunk, amikor ételre is alig futja, ugyanakkor ez az egyik legfontosabb dolog ahhoz, hogy embernek érezzük magunkat. Van néhány fantasztikus történetünk arról, hogy valaki egy színházlátogatás alkalmával hogyan kapott erőre, hogy visszaszerezze a méltóságát.” Az egyetlen követelmény az internetelérhetőség, mivel a rászorulók egy kódot kapnak, amellyel be kell jelentkezniük a Ticket Bank honlapjára. Ott aztán választhatnak a színházak és kulturális intézmények által felkínált jegyek közül. Ézek ajegyek ingyenesek, ám egy minimális összeget fizethetnek is értük az érdeklődők, anyagi lehetőségeik függvényében. Londonban a teljes árú színházjegyek jelenleg 25 fonttól 100 fontig mozognak, színháztól, illetve előadástól függően. (juk) Az ominózus Instagram-fotó (Képarchívum)
