Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-22 / 295. szám
101 HASZNOSTANÁCS 2022. december 22. lwww.ujszo.com Változott a korengedményes nyugdíj A korengedményes nyugdíj összegét a Szociális Biztosító bonyolult módszerrel állapítja meg (Shutterstock-felvétel) ÖSSZEFOGLALÓ A parlament az ősszel több olyan módosítást megszavazott, melyek némileg átalakítják a nyugdíjrendszert. Rossz hír, hogy az elfogadott változtatások következtében idén novembertől nehezebb korengedményes nyugdíjat intézni. Október végéig - a régi szabályok szerint - akkor alakult ki jogosultság korengedményes nyugdíjra, ha a kiszámolt járandóság összege elérte legalább a mindenkori létminimum összegének az 1,2%-át, ami jelenleg 281,30 euró. Novembertől ez 1,6%-ra, azaz 375,10 euróra nőtt. Ha a Szociális Biztosítóban (SP) kiszámolt öszszeg kevesebb ennél, akkor automatikusan elutasítják a nyugdíjigényt - sajnos éppen az igények elbírálásakor megállapított túl alacsony összeg a kérelmek elutasításának a leggyakoribb oka. Ki jogosult? Az a biztosított igényelhet korengedményes nyugdíjat, aki egyidejűleg a következő feltételeket teljesíti: nincs semmilyen munkaviszonya; rendelkezik legkevesebb 15 év nyugdíjbiztosítási időszakkal; legfeljebb 2 év hiányzik a nyugdíjkorhatárig; az SP által kiszámított járadék összege magasabb a létminimum 1,6-szorosánál, illetve ha az igénylő pénztártag, akkor az SP által meghatározott és a 2. pillérből folyósítandó tétel öszszegének kell nagyobbnak lennie a létminimum 1,6-szorosánál. „A 2. pillérből addig nem lehet korengedményes nyugdíjat igényelni, amig a társadalombiztosító nem hagyja jóvá a járandóságot az első pillérből. Mivel mostantól a korengedményes nyugdíjnak magasabbnak kell lennie a létminimum 1,6-szorosánál, előfordulhatnak olyan esetek, hogy a kérvényező pár hete még teljesítette volna a feltételeket, novembertől azonban már nem” - magyarázta lapunknak Peter Jeczko, a Partners Group társaság pénzügyi szakértője. Novembertől csaknem 80 euróval „nehezebb” nyugdíjat intézni. 40 ledolgozott óv Az ősszel elfogadott módosítás lehetővé teszi, hogy - függetlenül attól, hány év van még hátra a nyugdíjkorhatár eléréséig - az is korengedményes nyugdíjba vonulhat, aki ledolgozott 40 évet. így például, ha valaki 18 évesen lépett munkába, 58 évesen elmehet nyugdíjba. Aki azonban Téma: —' v—_ Korengedményes nyugdíj úgy dönt, hogy ilyen feltételek mellett megy nyugdíjba, annak a nyugdíját minden egyes olyan hónap után, amely az épp aktuális nyugdíjkorhatárig van még hátra, 0,3 százalékkal csökkentik, miközben ugyebár csak akkor hagyják jóvá a járandóságot, ha az nem lesz kevesebb 375,10 eurónál. 2. pillér Aki pénztártag, annak a fizetéséből levont járulékai egy része a Szociális Biztosítóba, egy része pedig a kiválasztott magánnyugdíjpénztárba vándorol. A két tétel aránya az évek során változott, jelenleg a szociális járulékok 5,5%-át kell a 2. pillérbe utalni, ami még két évig érvényes lesz. A második pillérre vonatkozó kulcs 2025 elejétől 5,75%-ra emelkedik, ami 2026-ra is vonatkozik majd, 2027-től pedig 6%-ra nő. Peter Jeczko szerint az esetek többségében érvényes, hogy a pénztártagoknak a két pillérből folyósított járandóságuk magasabb lesz, mintha nem lennének pénztártagok, azaz ha csak az első pillér részesei lennének. „Ugyanakkor a dolog nagyban függ attól, milyen összeg gyűlik össze a második pillérben vezetett számlán a kérvényezés időpontjáig. Kockázatosak azok az ügyfelek, akiknek átlagon aluli volt a jövedelmük, illetve azok, akik nem a megfelelő beállítások mellett spóroltak a nyugdíjpénztárban, és nem a megfelelő nyugdíjalapot választották a szerződés megkötésekor. A korengedményes nyugdíj igénylésekor az ügyfél a számláján összegyűlt tőke alapján fogja megkapni az ajánlatokat a nyugdíjkezelő, illetve biztosítótársaságoktól” - magyarázta a szakember. Hozzátette: az esetleges bonyodalmakat megelőzendő tanácsos időben szakemberhez fordulni és szakmai tanács alapján beállítani a 2. pillér nyugdíjalapját, hogy a magánszámlán lévő összeg a lehető legnagyobb mértékben kamatozzon, és így jelentősen növelhető az esély a méltóságteljes nyugdíjra. Hogyan számolják ki? Az 1. pillérből folyósított járandóság összegét bonyolult módszerrel állapítják meg. Először kiszámolják az öregségi nyugdíjat a következő képlettel: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont, az ODP a teljes nyugdíjbiztosítási időszak, az ADH az aktuális nyugdíjérték. Az eredményből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjaztatását, 12 százalékkal csökkentik azt az összeget, amit öregségi nyugdíjként megkaphatna. A korkedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pontosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korengedményes nyugdíjként jóváhagyott összeget fogják folyósítani - csak a szokásos januári valorizáláskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét. Hogyan kell intézni? Az ellátást úgy kell intézni, hogy írásos kérvényt kell benyújtani a Szociális Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségében. Ha az igénylő Szlovákiában nem rendelkezik állandó lakhellyel, kérvényét a biztosító központi irodájába juttatja el. A nyugdíjat külföldre is folyósítják. A juttatásra attól a naptól jogosult, amikor benyújtja igényét a Szociális Biztosítónál. A jóváhagyási folyamat általában két hónap, de esetenként tovább is húzódhat, a pénzt visszamenőleg is kifizetik. Akit elutasítanak, ugyanabban az évben még egyszer, azaz évente legfeljebb kétszer próbálkozhat. ($za) Lelépő, végkielégítés és korkedvezményes nyugdíj Szándékomban áll korkedvezményes nyugdíjba menni, nem tudom viszont, hogy jogosult vagyok-e végkielégítésre, ún. „odstupné”-re. Időben szeretném ezt a kérdést tisztázni, mivel tudom, hogy főnököm nem szívesen fizet, sőt tudtommal eddig még senkinek sem fizetett ilyen esetben. Szeretném ezért megkérdezni, hogy igényt tarthatok-e bármiféle végkielégítésre korkedvezményes nyugdíjba vonulás esetén, és ha igen, hogyan érvényesíthetem a jogaimat a munkáltatómmal szemben? Olvasónk kérdése kapcsán mindjárt az elején tisztázni kell, hogy magával a nyugdíjazással nem jár törvényi végkielégítés, mert az nem a nyugdíjhoz, hanem a munkaviszony megszüntetéséhez van kötve. Fontos továbbá tudni, hogy egy munkavállaló (alkalmazott) munkaviszonya nem szűnik meg automatikusan (akár korkedvezményes) nyugdíjazásának napjával. Aki nyugdíjba megy, maradhat akár alkalmazásban is, de legtöbbször ilyenkor a munkaviszonyt meg szokták szüntetni. Ennek több módja is van: általában közös megegyezésre vagy felmondásra kerül sor, amit megtehet a munkáltató vagy a munkavállaló is, ám a munkavállaló felmondása szó szerint „nem kifizetődő”, mivel, ha ő maga mondana föl, elesne az ún. lelépőtől. A munka törvénykönyvének (Mtk.) 76. és 76a. §-a kétféle végkielégítést különböztet meg: a munkaviszony megszüntetése okán esedékes végkielégítést („odstupné”) és a nyugdíjjogosultság okán esedékes végkielégítést („odchodné”). Mivel az „odstupné” adott jogviszonyok közt meghonosodott magyar jogi megfelelője a „lelépő”, a továbbiakban az „odstupné”-t lelépőnek, az „odchodné”-t pedig végkielégítésnek nevezzük. Lelépő akkor jár a munkavállalónak, ha munkaviszonya megegyezéssel vagy a munkáltató felmondásával szűnik meg; ez érvényes akkor is, ha a munkaviszony a nyugdíjazás után Olvasóink a jogásznak címzett kérdéseket az aniko.szentgali@iujszo.com e-mail-címre küldhetik. szűnik meg. Ilyen esetekben a lelépő automatikusan jár, és a ledolgozott évek számától függően legalább 1, legfeljebb pedig 5 havi átlagbérnek felel meg (de kollektív szerződés alapján lehet magasabb is). Végkielégítés (a lelépőtői függetlenül) csak akkor jár az alkalmazottnak, ha munkaviszonya azután szűnik meg, hogy jogosulttá vált a nyugdíjra, és ha legkésőbb a munkaviszony megszűnése utáni 10. napon kérvényezi a nyugdíj juttatását. Korkedvezményes nyugdíj esetén a végkielégítés akkor jár, ha az említett határidőben a korkedvezményes nyugdíj kérvényezve van, és az illetékes szerv oda is ítéli azt. Ha ez teljesül, a végkielégítés legalább 1 havi átlagbérnek felel meg (viszont ez is lehet több kollektív szerződés alapján), és nem kell külön igényelni a munkáltatónál, bár ajánlott őt erről az igényről értesíteni. Olvasónk leveléből valószínűnek tűnik, hogy nyugdíjazásakor munkaviszonyát is megszüntetné. Ebben az esetben az ő szempontjából a legmegfelelőbb, ha munkaviszonya megegyezéssel vagy munkáltatója felmondásával szűnik meg, mivel, ha ő mondana fel, a Mtk. szerint nem lenne jogosult lelépőre, „csak” végkielégítésre. Összefoglalva tehát, ha olvasónk munkaviszonya a korkedvezményes nyugdíj kérvényezésekor szűnik meg, amit oda is ítélnek neki, legalább 1 havi átlagbémyi végkielégítés jár neki. Sőt lelépő is járhat neki, ha munkaviszonya megegyezéssel vagy a munkáltató felmondásával szűnik meg. Az így igényelhető összegek kifizetésétől pedig főnöke ugyan vonakodhat, de végül fizetnie kell, hiszen ezek perelhető igények, tehát olvasónk akár bírósági úton is behajthatja jogos követeléseit. Munkavállalás nyugdíj mellett Sok szenior munkavállalással próbál javítani a havi bevótelein, a korengedményes nyugdíjasokra azonban korlátozások vonatkoznak, amelyekről Peter Jeczkót, a Partners Group társaság szakemberét kérdeztük. A korengedményes nyugdíjasoknak milyen jövedelemkiegészítési lehetőségeik vannak? Kevesen tudatosítják, de fontos odafigyelni arra, hogy a korengedményes nyugdíj igénylésekor a kérvényező nem lehet sem alkalmazotti, sem más munkaszerződéses viszonyban semmilyen munkaadóval. Viszont, ha a biztosító elfogadja a kérelmét, és jóváhagyják számára a korengedményes nyugdíjat, utána van lehetőség nyugdíj mellett dolgozni. Aki ezt alkalmazottként teszi, annak figyelmeztetnie kell a munkaadóját, hogy a jövedelme csak maximum 200 euró lehet havonta, és fel kell hogy mentse őt a társadalombiztosítási járulékok fizetése alól. Ezt külön kell kérvényezni. Aki alkalmi munkavállalóként köt valamilyen munkaszerződést, annak tanácsos odafigyelnie, hogy az éves jövedelme ne lépje túl az évi 2400 eurót, és akkor nem állítják le a nyugdíja folyósítását. Nyugdíj mellett lehet vállalkozni is? Szeniorként van még értelme belevágni? Biztosan sokan ismerik a KFC gyorsétterem hálózat történetét. Ez az egyik legsikeresebb franchise történet: ma több, mint 24 ezer étterem tartozik a láncolatba az egész világon. Sanders, az alapító, 62 éves volt, amikor megnyitotta az első éttermet. Személy szerint nem hiszem, hogy az életkor jelentősen befolyásolná a vállalkozás sikerességét, értelmét. Ha van egy jó ötlet, van kapcsolattőke és vállalkozói kedv, bele kell vágni! A korengedményes nyugdíjas is vállalkozhat, azonban figyelni kell arra, hogy a nyugdíjigény benyújtásának időpontjában a kérelmezőnek ne legyen aktív vállalkozói státusza, hanem legyen például felfüggesztve. Vagy ha új vállalkozást indítunk, akkor ezt csak azután tegyük, miután a biztosítóban jóváhagyták a nyugdíjkérvényt. A korengedményes nyugdíjas vállalkozó mindaddig jogosult a nyugdíjára, amíg a vállalkozásából befolyt összjövedelme 2022-ben nem lépi túl a 7266 eurót. Ha meghaladja ezt az összeget, akkor a következő évtől járulékfizetési kötelessége lesz, ami egyben a korengedményes járandósága megvonását is jelenti. (sza) KÖVETKEZŐ TÉMA: HOGYAN REKLAMÁLJUNK ■ A KARÁCSONYI AJÁNDÉK BECSERÉLÉSE, VISSZAVÁLTÁSA, REKLAMÁLÁSA
