Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-19 / 292. szám
www.ujszo.coml 2022. december 19. VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR 7 Magyar és sikeres AKukkónia Polgári Társulás projektje révén az elmúlt két évben Simon Attila történésszel hathat előadást tartottunk középiskolás magyar fiataloknak. A fenti címet viselő előadásomban több dologról szoktam beszélni. Mivel egy népcsoportot elsődlegesen a mennyiségével lehet körbehatárolni, először is arról, hogyan alakult a számunk az elmúlt ötven évben, ami, ugye, egy szóval is összefoglalható: fogytunk. Ezután a fogyás fő okait számba véve eljutunk odáig, hogy a legfőbb ok az asszimiláció. Ami a többségi nemzetbe való beolvadást, a magyar nemzeti identitás fokozatos gyengülését, majd feladását jelenti (kis kitérő: a nemzeti identitás nem azonos a nemzetiséggel, így ha valaki a 2021-es népszámláláskor két nemzetiséget jelölt be, az nem kettős identitás, hanem kettős nemzetiség). Egy negyvenöt perces előadásban persze nem lehet részletesen kitérni az asszimiláció bonyolult jelenségének összes részletére, de az biztos, hogy a rajtunk kívüli tényezők mellett, amelyeket az egyén nem tud befolyásolni, vannak olyanok is, amelyek viszont épp az egyén döntésein múlnak. Például azon, hogy a szülők magyar iskolába íratják-e a gyereküket, hiszen ez a nemzeti identitás megőrzésének és mélyítésének az egyik kulcstényezője. Ezeknek a fiataloknak a szülei meghozták ezt a döntést, amivel pozitív példát szolgáltattak a gyerekeiknek. Ez nem mindig egyszerű döntés, főleg egy olyan légkörben, amely azt sugallja, hogy aki magyar iskolába jár, az nem fog érvényesülni. Nos, ez hatalmas félrevezetés és hazugság. Az érvényesülés sikert jelent, és számos szlovákiai magyart tudunk felsorolni, akik úgy lettek sikeresek, hogy magyar iskolába jártak, ráadásul a mai napig őrzik a magyar identitásukat. Fel szoktam sorolni ilyen neveket, aztán arról beszélek, milyen gyakorlati lépéseket kell megtenni ahhoz, hogy sikeresek lehessünk. Azaz érvényesülhessünk. Nagy örömömre szolgál, hogy a fiatalok többsége érdeklődve hallgat. Remélem, hozzájárulhatok ahhoz, hogy megértsék, egyszerre lehetnek sikeresek is és magyarok is, s hogy a szlovákiai magyar népesség megmaradásához most és a jövőben személy szerint ők is hozzájárulhatnak az identitás megőrzését szolgáló kulcsfontosságú döntésekkel. Nagyon szeretek a fiatalok közé járni. Szeretem ezeket az iskolákat. Eddig a dunaszerdahelyi Magyar Tanítási Nyelvű Magángimnáziumban, a Vámbéry Ármin Gimnáziumban, a közös igazgatású Vidékfejlesztési Szakközépiskolában és Középfokú Sportiskolában, a somorjai Madách Imre Gimnáziumban, a pozsonyi Duna utcai Magyar Tannyelvű Gimnáziumban, a komáromi Selye János Gimnáziumban volt lehetőségem előadni (de folytatjuk!). Csak ámulok-bámulok, milyen szépek ezek az iskolák, mennyi apró, de hangulatmeghatározó ötlet mutatkozik már csak a külsőségekben is. A dicsőségtáblák, a sok kupa, oklevél. Az évszakhoz illő dekorációk, karácsonyi fényképezkedősarok. A lépcsőkre írt idézetek híres emberektől. Családias légkör. De jó lehet diáknak lenni. Ezekben az iskolákban. AZ IMÉNT VETTEM MEG NAGYON OLCSÓ ÁRON AZ EGÉSZ BRÜSSZELI EURÓPAI PARLAMENTET Súlyosabb humanitárius válságok A éghajlatváltozás 2023-ban súlyosbítani fogja a humanitárius válságokat - állítja legújabb jolsntásáben az Intsrnational Rescue Committee (IRC) civil segélyszervezet. A New York-i székhelyű szervezet szerint a fegyveres konfliktusok és a gazdasági visszaesések hatására az elmúlt évtizedben ugrásszerűen, 81 millióról (2014) 339 millióra nőtt a humanitárius segítségre szoruló emberek száma a világon. A tanulmány hangsúlyozza: a migrációs folyamatokra a klímaváltozás rányomta a bélyegét. A szervezet emellett felhívta a figyelmet arra is, hogy a humanitárius szempontból legveszélyeztetettebb húsz ország, köztük Haiti és Afganisztán, együttes szén-dioxid-kibocsátása mindössze a globális emisszió 2 százalékát teszi ki. „A 2022-es adatok egyértelműen alátámasztják, hogy az éghajlatváltozás elmélyíti a humanitárius válságokat, illetve felgyorsítja újak kialakulását” - olvasható a múlt héten nyilvánosságra hozott tanulmányban. A bizottság ajánlása szerint „proaktív befektetésekkel a klímaváltozás globális hatásai megelőzhetővé és mérsékelhetővé válhatnak”. Az élelmezésbiztonság már most is nagymértékben bizonytalan a konfliktusok emelkedő száma, az ukrajnai orosz invázió gazdasági, valamint a koronavírus-járvány utóhatásai miatt - derül ki a jelentésből. 2022 novemberére rekordszintre emelkedett a rászorulók és a rájuk fordítható összegek közötti szakadék. Jelenleg mintegy 27 milliárd dollár hiányzik a rendszerből az ő ellátásukra. (MTI) Hatodik tömeges kihalás BRAUNSTEINER KRISTÓF iparosítás felgyorsította a biodiverzitás elvesztését bolygónkon. Emberi jólétet akarunk, de az ellentettjét fogjuk elérni. A mai, antropocénnek nevezett geológiai korszakot az ember bolygónk fölötti uralkodása jellemzi. Földünk összes pontjára szétterjedtünk, alig van érintetlen terület. És ahol felbukkantunk, nagy valószínűséggel belekezdtünk valamilyen romboló ipari tevékenységbe. A jólét érdekében. A fejlődés érdekében. Egy egészségesebb, jobb jövő érdekében. És pont az ellentettjéhez vezetett a sok iparosítás. Vegyük például a vegyipart! Bizonyos termékei által, mint az életmentő gyógyszerek, higiéniai termékek, tisztítószerek és fertőtlenítők, mondhatjuk, hogy egészségesebben élünk, mint valaha, nem kell félnünk annyira a halálos betegségektől és fertőzésektől, mint régen. A kozmetikumok és különböző ételkiegészítők, tartósítószerek és ízkiemelők kétségkívül kényelmesebbé tették életünket, viszont gyakran egészségügyi problémákat eredményeznek. Különböző permeteket fejlesztettek ki, amelyek a műtrágyákkal együtt megengedték, hogy az emberiség lakosságának száma az elmúlt 100 év alatt sebesen növekedjen. De a permetek hosszú távú használata különböző betegségeket válthat ki a mezőgazdasági dolgozóknál, a helyi lakosságnál és mindazoknál, akik érintkeznek velük, illetve a lepermetezett területek közelében laknak. És nemcsak az embereknél, hanem a földeken és a földek közelében élő rovaroknál, madaraknál és emlősöknél is. Nemcsak a permetek, hanem maga a modern, monokultúrás mezőgazdaság is óriási biodiverzitás-vesztéshez vezet, mert óriási földterületeket teszünk tönkre ezzel a romboló ételtermelési formával. A súlyos mezőgazdasági gépek összenyomják a talajt, így az évről évre keményebb és terméketlenebb, amit műtrágyával kompenzálunk, ami felborítja a talaj vegyi egyensúlyát, és aztán az eső és öntözés még belemossa a mérgező permeteket, így olyan körülmények alakulnak ki, amelyek hatására elhal a talaj mikroflórája, a létfontosságú talaj baktériumok. Maga a vegyszerek előállítása óriási környezetszennyezéssel jár. Itt, az EU-ban ugyan azzal büszkélkedünk, hogy nagyon erős környezetvédelmi szabványaink vannak, de valójában ezt csak azért tudjuk biztosítani, mert a ténylegesen mérgező iparágakat már réges-rég kihelyeztük olyan országokba, ahol ezek a szabványok nincsenek. Egy olyan világban, ahol minden mindennel szorosan át van kötve, ahol egyre több nyersanyag kell termékeink előállítására, és a termékek nagy része csak a fogyasztói társadalom kényelmét és egypár társaság, illetve milliárdos hasznát szolgálja, na egy olyan világban nem kap teret a biodiverzitás. Ugyanazokkal a folyamatokkal szennyezzük a bioszféránkat, amelyekkel bolygónk klímáját tönkretettük. Az esőerdők kivágása olajpálmaültetvények érdekében nemcsak a légkörben található C02-t növeli, hanem egyben az esőerdőkben élő állatfajok életterét is pusztítja, és a kihalásukhoz vezet. A ásványok, fémek és fosszilis nyersanyagok kitermelésére feltárt bányák szintén életteret semmisítenek meg. És amikor az ember saját életterét növelve hatol be mélyebben és mélyebben az állat- és növényvilág érintetlen területeire, azzal más állatfajok életterét veszi el. Bolygónk egy zárt rendszer. Nem növekedhetünk a végtelenségig ilyen formában. Fenntarthatóan kell élnünk. És ehhez fenntartható gazdasági és társadalmi modelleket kell megvalósítanunk. A múlt évtizedek egyre erősödő fogyasztása rombolást hozott magával, és olyan gyorsan használódnak fel a rendelkezésünkre álló nyersanyagok, hogy ha így folytatjuk, akkor megfosztjuk a jövő nemzedékeit a jólét lehetőségétől. És ezt csak azért, mert a fogyasztást véljük a korral való haladás és a fejlődés netovábbjának. A kutatások tisztán mutatják: 1000-szeres gyorsasággal süvít a fajkihalás a természetes fajkihaláshoz képest. Ez az emberi tevékenység hibája. A mérhetetlen kapzsiságot lehetővé tevő kényelem hibája. Egy új képet kell alkotnunk arról, mi a jólét. Ä konzum egészen biztosan nem az. FIGYELŐ Románia felől Magyarországon keresztül. A kancellár az unió szemére hányta, hogy Ausztriát magára hagyta, ezért - mint fogalmazott - nemzeti érdekeit szem előtt tartva „nemzetállamként” kellett fellépnie. A Der Standard című lap tudósítása szerint az osztrák vezető arról beszélt, hogy Bulgária határai mentén kerítést kell emelni, és azt uniós pénzből kell finanszírozni. „Szakítanunk kell minden tabuval a kerítéseket illetően” - hangoztatta Kari Nehammer, aki szerint a külső határokon több kerítésre vagy falra van szükség. „A kerítések nem jelentenek semmi újat” - tette hozzá, egyben utalt a görögtörök határ mentén létesített kerítésre. (infostart) Falat építenének az EU külső határaira Újabb javaslatokkal álltak elő az osztrák vezetők az Európát fenyegető illegális bevándorlás megfékezésére. A kancellár és az európai ügyekért felelős minisztere szinte egy időben hangoztatta, hogy a külső határok mentén kerítésekre, illetve falra van szükség. Az Európai Unió valóságos össztüzet zúdított Ausztriára, mert megakadályozta Románia és Bulgária csatlakozását a schengeni térséghez. Kari Nehammer a vétót azzal indokolta, hogy idén eddig több mint százezer illegális bevándorló érkezett Ausztriába, háromnegyed részük Bulgária és
