Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)
2022-12-15 / 289. szám
Az ünnepek előtt az eddiginél is gyorsabban nőnek az árak Az élelmiszerárak az elmúlt egy évben az Európai Unió csaknem összes országában látványos ütemben nőttek, a családok egy része így már ezen is kénytelen spórolni (TASR/AP-feivétei) MOLNÁR IVÁN Pozsony. A karácsony előtti időszakban még gyorsabb ütemben nőnek az árak - derül ki a Statisztikai Hivatal legfrissebb felméréséből, amely szerint az elmúlt hónapban szinte mindenhez drágábban juthattunk hozzá, mint egy évvel korábban. Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? Szlovákiában tavaly január óta megállás nélkül gyorsul az infláció üteme. Míg 2021 januárjában még csak 0,7 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbihoz képest, tavaly decemberre ez 5,8 százalékra nőtt, a Statisztikai Hivatal az elmúlt hónapban pedig már 15,4 százalékos inflációt mért, ami több mint 22 éves csúcsnak számít. „Az árak az általunk vizsgált összes árucsoportban nőttek, a szegmensek felében több mint 11 százalékkal. Az árucsoportok háromnegyedében több mint két évtizede nem látott inflációs csúcsok dőltek meg. A drágulás ütemének a látványos gyorsulásához az élelmiszerárak és a lakhatási költségek - beleértve a villamosenergia-, gáz- és egyéb tüzelőanyag-költségeket - drámai emelkedése járult hozzá a legnagyobb mértékben. Ez a két tétel együttesen a háztartási kiadások közel felét teszi ki” - mondta el lapunknak Jana Morhácová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Drága élelmiszer Az élelmiszerárak már tavaly június óta folyamatosan emelkednek, és jelenleg átlagosan 29%-kal magasabbak az egy évvel korábbinál. „Ez azt jelenti, hogy ha tavaly mondjuk 200 eurónyi élelmiszert vásároltunk a karácsony esti ünnepi asztalra, idén ugyanennyi és ugyanilyen típusú élelmiszerért átlagosan már 258 eurót fogunk fizetni” - figyelmeztet Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője. A kilenc élelmiszercsoportból hat esetében több mint a negyedével nőttek az árak. A leglátványosabb drágulást továbbra is az étolajok esetében mérték, amelyeknek az ára a Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt egy évben nagyjából 50 százalékkal emelkedett. A tejtermékek ugyanekkor több mint 33, a húsok 30, a kenyér és egyéb pékipari termékek, valamint a zöldség 28 százalékkal drágult. A „legkisebb”, 17,5 százalékos áremelést a halak esetében mérték. Az élelmiszerek látványos drágulása több tényezővel magyarázható. „A gyártók leggyakrabban a termeléshez szükséges drágább gázra és villanyenergiára hivatkoznak, de az élelmiszereket el is kell juttatni az üzletekbe, márpedig az üzemanyag is jóval drágább, mint tavaly. Az időjárás is fontos tényező az élelmiszerárak szempontjából, mivel hatással van a növényi eredetű termékekre, áttételesen - a drágább takarmány formájában - pedig az állattenyésztésre is. És akkor még nem beszéltünk a kereskedőkkel és gyártókkal szemben támasztott szigorúbb higiéniai és környezetvédelmi szabályokról, amelyek szintén növelik a kiadásokat” - tette hozzá Sadovská. Lakhatási költségek „A villamosenergia- és gázárakban az idei év elejétől bekövetkezett változások jelentős hatással voltak az inflációra, ami az egész idei évre rányomta a bélyegét. Az éves drágulás üteme a lakhatási költségek esetében 16% felett stabilizálódott. Az egész évben folyamatosan nőtt a szilárd tüzelőanyagok ára, jelenleg ez 45%-kal „Ha tavaly mondjuk 200 eurónyi élelmiszert vásároltunk a karácsony esti ünnepi asztalra, idén ugyanennyi és ugyanilyen típusú élelmiszerért átlagosan már 258 eurót fogunk fizetni." Éva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője magasabb, mint egy évvel ezelőtt, míg a fűtés csaknem az ötödével drágult” - mondta Morhácová. Az autósok idén novemberben csaknem 17%-kal magasabb összeget fizettek az üzemanyagért, mint az előző év azonos időszakában, ami azonban már jóval elmarad az idén júniusban mért 40% feletti árugrástól. Az infláció egyébként továbbra is a nyugdíjasokat sújtja a legnagyobb mértékben. A fogyasztói árindex novemberben az alkalmazotti háztartások esetében 15,1%-kal, az alacsony jövedelmű háztartások esetében 16,1%-kal, a nyugdíjas háztartások esetében pedig 16,9%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. „Sok háztartás számára már a jelenlegi áremelkedés is szó szerint pusztító. A családok egy jelentős része így kénytelen visszafogni a vásárlásait, a nélkülözhetetlen és a lehető legolcsóbb árukat részesítve előnyben” — tette hozzá Sadovská. Bizonytalan jövő Mire számíthatunk az elkövetkező időszakban? „Az infláció 2022 januárjában érte el idei mélypontját, 8,4%-ot, amelyről akkor paradox módon azt gondoltuk, hogy az idei felső határ lehet. Februárban azonban kitört az ukrajnai háborús konfliktus, kéz a kézben az energiaválsággal, az áruk és szolgáltatások ára pedig meredek emelkedésbe kezdett. Az idei év első 11 hónapjának (azaz majdnem a teljes évnek) az átlagos inflációja 12,5%. Ez megfelel az elmúlt hónapokban közzétett becsléseinknek, amelyek szerint az idei infláció kifejezetten magas, 12% feletti lesz” - emlékeztet Sadovská. Szerinte az áruk és szolgáltatások drágulási üteme jövőre is erőteljes lesz. A jövő évi háztartási energiaárakkal kapcsolatban azonban még mindig nagy a bizonytalanság. Egyelőre ugyan még a kormány jövője is bizonytalan, ám ha valóra válnának az elképzelései, akkor a lakossági villamos energia jövőre nem drágulna, a gázért és a fűtésért pedig átlagosan 15%-kal fizetnének többet a háztartások az ideihez képest. „Ugyan ez esetben is nőnek majd a lakossági energiaárak, ám nem olyan mértékben, mint ha az állam nem avatkozna be. A magasabb energiaárakat azonban a termelők és a kereskedők különböző módon érzik majd meg, és a magasabb költségeiket egész biztosan beépítik majd az áraikba. így jövőre is elfelejthetjük az alacsony inflációt, például az euróövezet 2%-os inflációs célját. 2023 néhány hónapjában az infláció továbbra is két számjegyű lesz” - állítja a Wood & Company elemzője. Eubomír Korsfták, az UniCredit Bank elemzője szerint, ha az állam nem avatkozott volna be a lakossági energiaárak várható növekedésével kapcsolatban, az infláció jövő januárban meghaladhatta volna a 30 százalékot. „Ha azonban a háztartási energiaárak növekedésének a visszafogására bejelentett (az állami költségvetés jóváhagyásától függő) intézkedések teljesülnek, az infláció visszafogottabb lehet, azonban a jövő év nagy részében így is két számjegyű marad, és arra számítunk, hogy csak az év legvégén, ősztől térhet vissza 10% alá” - tette hozzá Korsnák. RÖVIDEN Jövőre drágul a sztrádamatrica Pozsony. Több mint tíz év után drágulnak az országban az elektronikus sztrádamatricák - döntött tegnap a kormány. 2023-tól így a 365 napra szóló matrica a jelenlegi 50 euró helyett 60-ba fog kerülni, az egy hónapra szóló ára 14-ről 17 euróra, a tíznaposé pedig 10-ről 12 euróra ugrik. A közlekedési tárca szerint a matricák árát legutóbb 2011-ben emelték, ám a minisztérium szerint azóta jelentősen emelkedett az autópályák karbantartásának ára, a sztrádahálózat pedig körülbelül a harmadával bővült. 2020-ban az állam 85 millió eurót szedett be a sztrádamatricákon, a drágulás után 17 millió euróval bővülhetne a bevétel. Egyébként a legutolsó drágulás előtt, 2010-ben az egy évre szóló matrica 36,5 euróba, az egy hónapra szóló 9,9 euróba került, s tíznapos helyett akkoriban hétnapos matrica is létezett, amelynek ára 4,9 euró volt. (TASR, dp) Több mint 24 ezer szabálysértő Pozsony. A rendőrség novemberi, Szita elnevezésű közlekedésbiztonsági akciója során több mint 24 ezer szabálysértő sofőrt büntetett meg. A leggyakoribb vétség az előírt sebesség túllépése volt, konkrétan 8264 esetben - tájékoztatott Denisa Bárdyová, az országos Rendőrfőkapitányság szóvivője. Több mint 22 500 sofőr elismerte a szabálysértést és a bírságot a helyszínen kifizette. „A többiek esetében viszont eljárás indult” - pontosított a szóvivő. A gyorshajtáson kívül gyakran azért is büntettek a rendőrök, mert a sofőrök nem adtak előnyt a közúti forgalom egyéb résztvevőinek, nem kapcsolták be a biztonsági övét, hands-fbee készülék nélkül telefonáltak vagy azért, mert a gépjármű műszaki állapota nem felelt meg az előírásoknak. Összesen 262 sofőrt értek ittas vezetésen, további 112-nél több mint egy ezrelék véralkoholszintet mértek, ami már bűncselekménynek számít. „Ugyanakkor 207 kerékpározónál is pozitív lett az alkoholteszt” - mondta Bárdyová azzal, hogy kilenc sofőr elutasította az alkoholtesztet. A rendőrök ötszáz sofőrtől kobozták el a jogosítványt, a leggyakrabban (353) ittas vezetésért. Az akció során az egyenruhások 131 különböző bűncselekményt lepleztek le, 126 szabálysértőt és 146 menekültet tartóztattak le, további 21 olyan személy is rendőrkézre került, akit már köröztek a hatóságok. A rendőrség decemberben is folytatja az ellenőrzéseket, az aktuális országos közlekedésbiztonsági akció az Advent nevet viseli. (TASR, dp) A leglátványosabb drágulást továbbra is az étolajok esetében mérték, amelyeknek az ára a Statisztikai Hivatal szerint az elmúlt egy évben nagyjából 50 százalékkal emelkedett. A tejtermékek ugyanekkor több mint 33, a húsok 30, a kenyér és egyéb pékipari termékek, valamint a zöldség 28 százalékkal drágult. (TASR/AP-felvétel)
