Új Szó, 2022. december (75. évfolyam, 277-301. szám)

2022-12-15 / 289. szám

4 I RÉGIÓ 2022. december 15. | www.ujszo.com Magyar tanulónak lenni öröm és kihívás Ünnepi műsorral ajándékozták meg a vendégeket a Juhász Gyula Alapiskola alsó tagozatos tanulói (A szerzó felvétele) SZÁZ ILDIKÓ A járási székhely egyetlen magyar nyelvű alapfokú tan­­intézményében, a Juhász Gyula Alapiskolában zárult a Rákóczi Szövetség magyar is' kolaválasztási programja ke­retében az ösztöndíjátadás. A december 13-i találkozón Lörincz Katalin iskolaigazga­tó köszöntötte az alsó tago­zatos tanulókat, azok szüleit, valamint a vendégeket. LÉVA Lévára látogatott Szili Katalin ko­rábbi házelnök, miniszterelnöki meg­bízott, a Rákóczi Szövetség tanácsadó testületének tagja, Petrovai László, a Rákóczi Szövetség stratégiai igazga­tója, aki a magyar iskolaválasztási program ösztöndíjátadását vezeti, és munkatársa Nagy Klaudia. Jelen volt Pásztor Béla, Veresegyház polgár­­mestere, azon települések egyikének vezetője, amely évek óta támogatja a Rákóczi Szövetséget. Ellátogatott a gyerek közé Gubik László, a Juhász Gyula Alapiskola egykori tanulója, az Esterházy Akadémia igazgatója, a Szövetség a Közös Célokért elnöke, valamint Furik Gyula, az iskola szülői szövetségének elnöke, továbbá Kassai Tímea lelkésznő és Benőik Tibor atya, az iskola hitoktatója. Az ünnepi mű­sort a Juhász Gyula Alapiskola szep­temberben alakult, harmadikos és ne­gyedikes tanulókból álló kis énekkara nyitotta meg a himnusz éneklésével. Egy perc néma csenddel emlékeztek meg Halzl Józsefről, a Rákóczi Szö­vetség néhai elnökéről, valamint Lu­kács Ferenc egykori alapítóról és Kun Ferenc egykori alelnökről, valamint Újváry Lászlóról, a Juhász Gyula Alapiskola egykori igazgatójáról. „A Rákóczi Szövetség több mint 30 évnyi munkájának, támogatásának köszön­hetően maradtunk határon túli ma­gyarnak, magyar embernek itt Léván, az egyik utolsó magyar bástyának. Tudjuk, hogy nemzetünk túlélése az édes anyanyelv, a kultúra és a hagyo­mány megőrzésén és továbbadásán múlik. Ezt vállalta fel iskolánk, az elődöktől örökölt értékelvek mentén néhai Újváry Laci bácsi a vers, a pró­za szeretetét adta hozzá, majd Szá­lai Pál igazgató úr, a magyar zene, a népzene, a hangszeres játék tudásá­val, majd Andruska Csilla igazgató asszony a minőségi oktatás melletti kiállásával. Felelősséggel tartozom és tartozunk a megmaradásunk ér­dekében, maradandó értéket nyújtani gyermekeinknek, a magyar családok­nak. Iskolánk családias hangulatával, a hit, a tiszta erkölcs, a tehetségek felkarolása, a környezettudatos élet­mód, az édes anyanyelv szeretete, a népzene, a néptánc, a néphagyo­mány útvonalán. A járási székhely egyetlen magyar alapiskolájaként, óvodájaként nagyon nagy a felelős­ségünk!” - hangsúlyozta Lőrincz Katalin, kiemelve a társadalmi szer­vezetekkel, egyházakkal való szoros együttműködésüket. 16 iskolakezdő A lévai Juhász Gyula Alapiskolá­ban 13 elsős kezdte meg az idei tan­évet. Idén szeptemberben indították el az iskolabuszprogram keretében a lévai iskolabuszt. További öröm is érte az iskolát, végül 16 elsősük lett. Lőrincz Katalin elmondta, rendsze­rint hét tanulót szállít reggelente a környékbeli községekből az iskola­busz, az útvonalat az alsó tagozatos gyerekek lakhelyéhez igazították. Később ismét tér egyet az iskola­busz, és távolabbi településekről is hozza a magyar óvodásokat a lévai nevelési intézménybe. Másodiktól a kilencedik évfolyamig összesen to­vábbi száz tanuló látogatja jelenleg a Juhász Gyula Alapiskolát. Az alsó tagozatos tanulók karácsonyi hangu­latot varázsoltak az iskola csarnoká­ba, Baran Ivett tanítónő vezetésével, Kovács Barnabás osztályfőnök fel­ügyeletével az 1. A osztály tanulói a lucázás szokásait elevenítették fel. Az óvodások sajnos az influenzajárvány miatt nem léphettek fel. Ezt követő­en a kis énekkar karácsonyi dalokat énekelt Kiss Éva tanítónő vezetésé­vel. Később az alsó tagozatos tanu­lók betlehemes játékokat mutattak be. Luca-napi köszöntés „Megköszönném a pedagógusok­nak ezt a fantasztikus felkészülést, hangulatos műsort. Amikor három évvel ezelőtt itt ültem a közönség soraiban, egy nagymama ült mellet­tem. Amikor felhangzott a himnusz, könny szökött a szemébe. Valahogy ma én is úgy éreztem, hogy talán az egyik legszebb himnusz volt, amit itt hallottam, ebben az aulában. A mű­sornak köszönhetően ma, Luca nap­ján teljesen ráhangolódtam az ünne­pekre, szépen felkészültek a gyere­kek, nagy ajándékot kaptunk tőlük a mai napon. Magyarország felelős­séget visel határokon kívül élő kö­zösségeiért. Miért fontos ezt hangsú­lyozni? Az előző alkotmányunk ki­mondta, felelősséget érez, ez átjárja a lelkünket, de igazából nem biztos, hogy cselekvéssé formálódik. Ha azt mondjuk, felelősséget visel, abban ott van a támogatni akarás, ez biztosítja azt a lelki összetartozást, amit most mi magunk is megértünk. Az idei évben 8 ezer ösztöndíj átadásra ke­rült sort a Kárpát-medencében. Amit szeretnénk elérni, az a szülőföldön élés, boldogulás, gyarapodás. A Fel­vidéken 3300 ösztöndíjat osztottunk ki. Ezen az utolsó állomáson, Léván, ezeknek az apróságoknak. Szeretném Csáky Csongornak, a Rákóczi Szö­vetség elnökének nevében is megkö­szönni a szülőknek, nagyszülőknek azt a felelősséget, amivel a gyerme­keik identitásának, önazonosságának megőrzését segítik” - hangsúlyozta Szili Katalin. A felszólaló elmond­ta, nemcsak kormányzati támogatás­ról van szó, hanem önkormányzatok, magánszemélyek támogatásáról is. Petrovai László a Rákóczi Szövetség és a támogatók nevében úgy fogal­mazott, amikor a szülők a lévai ma­gyar alapiskolát választották, nem­csak egy iskolát, hanem identitást és jövőt is választottak gyermekeiknek. „A Rákóczi Szövetség 2004 óta igyekszik támogatni a szülőket, biz­tatni a magyar iskola választására. Amikor a gyermekek óvodások vol­tak, meséskönyvet kaptak a gyere­kek, ebben egy tizenkét pontos érv­gyűjtemény volt. Az iskolatáskát is átvették a gyerekek tanévkezdéskor” - mondta Petrovai László. Lőrincz Katalin búcsúzóul fontos­nak tartotta hangsúlyozni, rendkívül nagy erőt ad neki a közös célért küz­dő tanítók, munkatársak, szülők, il­letve a civil közösségekben munkál­kodók támogatása. Újabb ékességgel bővült a Márai Emlékház NÉMETI RÓBERT A két világhírű kassai alkotó, Márai Sándor író ás testvére, Radványi Gáza filmrendező évekkel ezelőtt felavatott em­léktábláit követően november végén a két híresség édesap­jának, Dr. Grosschmid Géza ügyvédnek, királyi közjegy­zőnek, Csehszlovákia magyar szenátorának is emléktáblát avattak az épület emeleti részében. Az emléktáblát a Magyar Országos Köz­jegyzői Kamara (MOKK) és a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Ügyvédi Kamara készítette és állíttatta ki a gazdag múlttal rendelkező Márai Emlékházban. KASSA December elsején volt születésének 150-ik évfordulója Kassa hírességé­nek és nevezetes személyiségének, akinek ünnepélyes, telt házas em­léktábla-leleplezéssel állítottak em­léket. Ahogy azt az Új Szónak Öt­vös Anna, a kassai Mészáros utca 35. szám alatti házban berendezett Má­rai Sándor-emlékkiállítás egyik ku­rátora elmondta, Grosschmid Géza élettörténetének túlnyomó része tel­jes mértékben Kassához kötődik, szakmai és társadalmi szempontból egyaránt. „Kassán született és Kas­sán élte le az életét. 1899-1900-ban közjegyzőhelyettes volt Kassán, és aztán került ő a Kassai Jelzálog jog­­tanácsosi székébe, ahol évekig dol­gozott. A háború alatt a Kassai Jo­gakadémián külső tanárként magán­jogot tanított, mivel a tanárok nagy része bevonult a háborúba. 1918-ban megválasztották a Kassai Ügyvé­di Kamara elnökének, tulajdonkép­pen ő volt az utolsó elnök, hiszen ezt követően Csehszlovákiában ez már nem működött. Aztán bekapcsolódott a politikai életbe. Az 1910-es évek­ben független városi tanácstag volt, de a 20-as években az Országos Ke­resztény-szocialista Párt munkájába kapcsolódott be, és ennek keretében került be a csehszlovák parlament­be, ahol szenátorként egészen 1932- ig tevékenykedett. Erről a posztról 1932 decemberében máig tisztázat­lan okokból lemondott. 1933 január­jában már Miskolcon élt feleségével, ahol haláláig, egészen 1934-ig októ­berig közjegyzőként dolgozott. Nem mondhatjuk azt, hogy Grosschmid Géza a fiai híressége által elnyomott lett volna, hanem inkább elfelejtett. Volt egy ember Kassán, aki mindig kiállt a jó ügyek mellett, becsületesen végezte a munkáját, nagyon sok min­dent letett az asztalra. Természetesen két világhírű fia kicsit elhomályosí­totta az emlékét, de nagyon fontos­nak tartjuk, hogy őt is kiemeljük az ismeretlenségből. Az emléktábla fel­avatása volt az első lépés, és remél­jük, hogy a közeljövőben sikerül róla egy monográfiát is megjelenítenünk” - mondta lapunknak Ötvös Anna, az emlékkiállítás kurátora. Az emlék­tábla leleplezését megelőzően többek között Máté Viktor, a Magyar Orszá­gos Közjegyzői Kamara elnökhelyet­tese is ünnepi beszédet mondott. Sza­vaival Grosschmid munkásságát és emberségességét dicsérte, ugyanak­kor a kor társadalmi szerepeiről is so­kat mondott. „Az MOKK nagyon el­kötelezett abban a tekintetben, hogy a meglévő tagjainak emléket állítson, akik a magyar közjegyzőség történe­tében bármilyen maradandót alkot­tak - akár jogi, akár társadalmi te­kintetben. Ahogyan a megemlékező beszédben is elhangzott, Grosschmid Géza ezen munkássága keretében nagyon jelentős dolgokat készített. Szakmai-politikai tevékenységet végzett, és ez előtt tisztelegve készí­tettük és avattuk fel az emléktáblát. Magyarországon és a Kárpát-me­dencében azokhoz a helyekhez kö­tődően avatunk emléktáblákat, ahol a korábbi kari tagok jelentős tevé­kenységet végeztek, vagy valami­lyen módon az adott helyhez kötőd­nek. Ezek természetesen pusztán szakmai nézőpontokon alapulnak. Grosschmid Géza munkásságában is, de valójában az adott kor összes kollégájának a munkájában is nagy benyomást tesz az emberre, amikor azt érzi, hogy munkásságtik által em­beri sorsok alakulnak-változnak, és a társadalmi és az adott világpolitikai változások milyen mélyen rányom­ják a bélyegüket akár az életükre, a szakmai munkásságukra. Megdöb­bentő látni azt, hogy hogyan fordul ki a világ a sarkaiból. Grosschmid élettörténetét végigkísérik az első és a második világháború történései. Ezekben a körülményekben azt ta­nítja nekünk az ő életútja, hogy na­gyon fontosak azok az alapértékek, amelyek ettől függetlenek. Ha ezeket a szempontokat szem előtt tartjuk, akkor előrébb tudjuk vinni a világot, egymást tudjuk segíteni akár szak­mai, akár társadalmi szinten. Ezek állandó értékek” - zárta Máté Viktor. Az ünnepélyes emléktábla-avatáson Cserba Lajos, a Borsod-Abaúj-Zemp­lén Megyei Ügyvédi Kamara elnöke, illetve Tóth Levente, az Egri Gárdo­nyi Géza Színház színművésze is be­szédet mondott.

Next

/
Thumbnails
Contents